Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

A magyar dohánytermesztés az Eu-csatlakozás fényében.

2006.03.16. 6:00:34 Májer Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem


A Budapesti Corvinus Egyetem (azaz a Közgáz, korábbi nevén Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem) Vállalatgazdaságtan Intézete immár 16 éve minden évben meghirdeti Vállalatgazdaságtan c. tárgyához kapcsolódóan a másodévesek számára tanulmányi versenyét.



A verseny több mint fél éven át tart, három fordulóból áll, a döntőbe jutott 10 versenyző egy bécsi tanulmányi úton vesz részt, ahol több multinacionális céget látogatnak meg, ezen túl pedig felajánlják nekik a demonstrátori státuszt a Tanszéken.



Az első forduló feladata egy esettanulmány elkészítése, ennek keretén belül született ezen dolgozatom, mely a továbbjutást biztosította számomra a második fordulóba.



A verseny eredménye nyomán immár 2. éve dolgozom az Intézetnél demonstrátorként tapasztalatokat gyűjtve.






 A MAGYAR DOHÁNYTERMESZTÉS AZ EU-CSATLAKOZÁS FÉNYÉBEN





Bevezetés




„Van e létjogosultsága a dohánytermesztésnek az Európai Unión belül, képes-e életben maradni a magyar dohányipar a csatlakozást követően?” – hangzik el a kérdés manapság oly gyakran mind a dohánytermesztők mind a dohányfeldolgozók részéről. Az EU-csatlakozás nyomán bekövetkező változások, az egyre hevesebb dohányzás elleni kampányok nehéz helyzetbe hozzák ezt a vertikumot.



Dolgozatom célja a fenti kérdés körbejárása, több oldalról való megközelítése. Beszélhetünk a dohánytermesztők, a dohányfeldolgozók, az

idénymunkások, a kereskedők, a környezetvédők és még számos egyéb érintett problémáiról, melyekre a későbbiekben részletesen kitérek.



Magyarországon a dohánytermesztés a „kis” ágazatok közé tartozik, kincstári hozzájárulása azonban vetekszik a nagyobb nemzetgazdasági ágazatokéval. A teljes költségvetési befizetés meghaladja a 200 milliárd forintot. Mindemellett nem elhanyagolható a foglalkoztatásban játszott szerepe sem, valamint hogy a feldolgozóipar főként a hazánkban megtermelt nyersanyagbázisra épít.



A dohánytermesztés, mint mezőgazdasági terület közel áll hozzám, hiszen a legjelentősebb magyarországi dohánytermesztő régió, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a szülőföldem. Gyermekkoromat otthon töltöttem és láttam, mennyire meghatározó az itt élő emberek életében ez a növény. Számos családnak – akik nagyrészt az alacsony kvalifikációjú réteghez tartoznak - jelenti a megélhetést, sokan közülük a dohánytermesztéssel kapcsolatos kb. 8 hónap alatt szerzik meg egész évi jövedelmüket. Leginkább ezért foglalkoztat engem az adóemelés valamint a csatlakozás hatása.



Helyzetem azonban több szempontból is ellentmondásos. Nem dohányzom, etikailag ellenzem, ezzel szemben most elsősorban mégis a dohánytermesztők oldalán foglalok állást. Az emberek maguk döntik el, hogy akarnak-e dohányozni, az ágazat megszűnése tehát nem oldaná meg az egészségügyi problémákat, mindössze a dohányimport és a munkanélküliség növekedéséhez vezetne.



Dolgozatomban szembe kerül egymással a dohányzók és nem dohányzók, a dohánytermesztők és a dohányfeldolgozó cégek, a dohánytermesztő országok és az északi, dohányt nem termesztő országok álláspontja. Mindemellett megjelenik a koordinációs mechanizmusokban rejlő ellentmondás, az erkölcs és a piaci viszonyok diktálta cselekvések összeegyeztethetetlensége.



A téma tehát elég széles, ezen dolgozat keretein belül talán teljes mértékben fel sem dolgozható, minden bizonnyal lesznek területek, amelyek

kimaradnak az elemzésből. Lehetőségeimhez mérten azonban mindent megteszek azért, hogy egy színvonalas és egységes munka kerüljön ki a kezeim közül. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Bényei Illésnek és Bukai Andrejnek, akik szakértelmükkel és tanácsaikkal segítségemre voltak a dolgozat megszületésében.

 

 


 









Kövessen minket