Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Czerván: megduplázható a magyar agrárexport tíz éven belül

2017.10.27. 8:58:00


Megduplázható a magyar agrárexport tíz éven belül, így elérheti a 15-16 milliárd eurót - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten egy szakmai tanácskozáson.

    Czerván György - az Agrárakadémia fórumán, amelyet a Herman Ottó Intézet és a Magyar Mezőgazdaság Kft. szervezett - kiemelte: míg 2010-ben az ország agrárkivitele 5,8 milliárd eurót tett ki, addig a múlt évben elérte a 8,0 milliárd eurót. Az aktívum 2010-ben 2,1 milliárd euró volt, 2016-ban 2,8 milliárd euróra emelkedett.
    Hozzátette: az idei év első hét hónapjában Magyarország agrárexportja 5,11 milliárd euró volt, csaknem 14 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakának kivitelét. Az adott időszak többlete 1,9 milliárd eurót tett ki, szemben az előző év hasonló időszakában regisztrált 1,6 milliárd euróval.
    Az államtitkár ismertette: az agrárium az utóbbi években jól teljesít, például a múlt a múlt évi 2,2 százalékos GDP-növekedéshez 0,4 százalékponttal járult hozzá, a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke pedig 9,9 százalékkal nőtt 2016-ban.
    A mezőgazdaság kibocsátása a múlt évben folyó áron elérte a 2619 milliárd forintot, ami 55,3 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet, az előző évinél pedig 5,3 százalékkal volt magasabb. Változatlan áron számolva az ágazat kibocsátása tavaly 2244 milliárd forintra rúgott, ami a 2010-es kibocsátásnál 33,1 százalékkal volt magasabb, és 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
    Az idei betakarításról Czerván György elmondta: az őszi búza hozama 1988 óta nem volt olyan jó, mint az idén, hektáronként átlagosan 5,44 tonna. Az őszi betakarítású növények közül a napraforgó betakarítása befejeződött, az idén az átlagtermés mintegy 2,84 tonna volt hektáronként, megközelítve a múlt évi 3 tonnás átlagot. A kukorica mintegy 80 százaléka van a magtárakban, 6,5 tonnás hektáronkénti termésátlaggal. Valamennyi őszi vetésű növény vetése jól halad, a gazdák a tervezett vetésterület 80-100 százalékát elvetették.
    Az állatállomány az idén júniusi adatokat alapul véve az előző év hasonló időszakához viszonyítva csökkenő tendenciájú volt, kivéve a szarvasmarhát, ezek száma elérte a 864 ezret, ami 2,6 százalékos emelkedés. A sertések száma 2,8 milliót tett ki,  7,2 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A juhok száma szintén mérséklődött 3 százalékkal,  1,177 millióra. A baromfi létszám 35,5 millió volt az országban júniusban, ami 3,6 százalékos csökkenést mutatott a bázishoz képest.
    Az államtitkár aláhúzta: az uniós közös agrárpolitikában  alapvető, hogy az agrárpénzeket továbbra is az agrártermelők kapják. A rendszer gyökeres átalakítását Magyarország nem tartja szükségesnek. Magyarország célja, hogy  megőrizze a 2014-2020-as pénzügyi keretben (MFF) a közvetlen (EMGA) és a vidékfejlesztési (EMVA) támogatáson keresztül érkező összegeket, valamint a KAP költségvetésben képviselt magyar részarányt. Magyarország úgy ítéli meg, hogy szükséges fenntartani az erős kétpilléres KAP-ot 2020 után is. Az I. pilléren belül fenn kell tartani a termeléshez kötött támogatásokat, továbbá szeretné, ha megmaradna a két pillér közötti átcsoportosítás lehetősége is.
    Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója arról beszélt, hogy az ágazat alapanyagként számított termelési értéke évente mintegy 250 milliárd forint, ez az érték a feldolgozás után megduplázódik. Így a baromfi ágazat a legnagyobb súlyú állattenyésztési ágazat Magyarországon, amely tavaly 620 ezer tonna baromfit állított elő, szemben az előző évi 577 ezer tonnával. Az idén a madárinfluenza negatív következményei miatt az ágazatban várhatóan 550-560 ezer tonna baromfi előállítására lehet számítani. Hozzátette, hogy az ágazatban 2012-ben mintegy 315 milliárd forint kellett volna a szükséges fejlesztések végrehajtásához, most már a korábbi összegnél 30 százalékkal többre lenne szükség.
    Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke felhívta a figyelmet, hogy a tej jelenlegi, literenként 96 forintos felvásárlási átlagára nem fedezi az előállítás önköltségét, ami 100-105 forint között mozog literenként. Pozitívumként említette, hogy az ágazat túl van egy válságos időszakon, amelyet csak hathatós állami segítséggel tudott túlélni: 2015-ben 49 milliárd forint, tavaly 63 milliárd forint, míg az idén már mintegy 51 milliárd forint támogatáshoz jutottak az ágazat szereplői. A tejtermelők abban reménykednek, hogy a tej átlagára nem csökken majd literenként 30 euró cent (azaz 90 forint) alá literenként az unióban, mert az negatívan hatna a magyar tejágazatra.



Forrás: mti





Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket