Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

280 ezer forint nyereség egy hektáron: REPCÉVEL?!

2018.03.12. 9:38:00


550 hektár átlagában érte el ezt az eredményt egy Nógrád megyei gazdaság. Jancsó Tibor azt is elárulta a budapesti PREGA konferencián, hogyan sikerült.

A helyszín Pásztó, Nógrád megyében. Nem kifejezetten repcés körzet. Hűvösnek még csak hűvös, de igen jó évnek mondató, ha 470 mm csapadékot kapnak. A talajok is soványkák: Jancsó Tibor szakmérnöknek átlagosan 13 AK-s földekkel kell beérnie. Mégis összehozta az 5,09 tonnás hozamot 550 hektár átlagában.

„Jó év volt 2016. Egyenletesen jött a csapadék, csaknem kétméteres becőfalat képeztek a tövek. Az eladási árra sem lehetett panaszunk: 119 ezerért ment el a repcemag

A helyszín Pásztó, Nógrád megyében. Nem kifejezetten repcés körzet. Hűvösnek még csak hűvös, de igen jó évnek mondató, ha 470 mm csapadékot kapnak. A talajok is soványkák: Jancsó Tibor szakmérnöknek átlagosan 13 AK-s földekkel kell beérnie. Mégis összehozta az 5,09 tonnás hozamot 550 hektár átlagában.
 

A jó indulás zálogai

A táblákat a talajminta-vizsgálat eredménye alapján 36 kg nitrogénnel, 92 kg foszforral és 100 kg káliummal töltötte fel 2016-ban, az összes többi tápanyagot már helyi mérések alapján, differenciáltan juttatta ki. Az természetes, hogy mindenki jó termőképességű fajtát keres, de ezt a potenciált ki is kell tudni hozni a növényből. Minden a vetésidővel, -mélységgel és a magnormával kezdődik. Jancsó Tibor szerint legkésőbb augusztus végéig földbe kell kerülnie a magnak ahhoz, hogy a télre kellőképpen megerősödhessen, és tavasszal kirobbanó formában indulhasson a repce. Ilyenkor azonban gyakran porzik a föld.

„Azért van a talajszonda, hogy segítsen eldönteni, milyen mélyre rakjuk a magot. A nedvesség szempontjából nem mindegy, hogy 4 centire vagy 6 centire kerül” – magyaráz az agronómus végzettségű szakember. Nála 42 magot vetnek egy négyzetméterre, és ezzel egy menetben NPK starterezést is végeznek, differenciált kijuttatással. Ehhez előbb a menedzsentzónákat egy gyorslabor segítségével jelölik ki.

„Nagyjából egy millió forintért meg lehet venni egy ilyen eszközt, és 99%-os biztonsággal megmondja, hogy mennyi NPK van a talajban. Én ez alapján 10-12 menedzsmentzónát is kitűzök egy hektáron”

 – ismerteti a gyakorlatot Jancsó Tibor. A munkához a traktornak rendelkeznie kell GPS-alapú automata kormányzással és a vetőgépnek, illetve a starteradagolónak automata szakaszolással.

Őszi ápolás sok bórral

A vetést kelés előtti gyomirtás követi (400 g dimetenamid-P + 400 g metazaklór + 72 g klomazon) – ez hatékonyabb és olcsóbb megoldás, mintha tavasszal kellene állományban permeteznie. Az átfedés nélküli gyomirtásban is segítenek a GPS/RTK-jelek. Keléskor figyelni kell a repcebolha betelepülését, és szükség esetén védekezni ellenük. Fontos lépés a regulálás (tebukonazol 25 g/levél vagy 210 g mepiquat-klorid + 30 g metkonazol), ez nemcsak a repcét fogja meg, és erősíti a gyökérét, hanem a fómamentes állomány kialakításában is döntő szerepet játszik. Jancsó Tibor már ekkor beletesz a tankeverékbe 150 g bórt is, ami általánosan támogatja a repce anyagcseréjét.

Tavasszal eldől a végeredmény

A tavaszi tápanyag-pótlás első fejtrágyája mindig kénes nitrogén legyen – vallja az agronómus. Ennek adagját az őszi zöldtömeg-mérés és a tavaszi mobillabor-adatok alapján dönti el. A hektáronkénti 10-12 menedzsmentzóna 10-45 kg kén és 20-70 kg nitrogén differenciált kijuttatását teszi lehetővé. Bórból ismét kapnak a növények 150 g-ot hektáronként. 10 fokos hőmérséklet felett elkezdenek betelepülni a táblába a rovarkártevők, és akár egy-két nap alatt átléphetik a védekezési küszöbértéket. A sárga tálat sűrűn ellenőrizni kell! Jancsó Tibor a 30 g cipermetrin és 300 g klórpirifosz hatóanyaghoz 0,3 kg/ha citromsavat is kever – ez javítja az oldat pH-ját, és hatékonyabbá teszi a védekezést.

A második fejtrágya adagját már a traktorra szerelt N-szenzor irányítja. „Na, azért nem kontrol nélkül!” – teszi hozzá a szakember. „A domb tetejére hiába javasolna extra nagy adagokat, az itteni erodált zónában ennek már nem sok az értelme”. Ezért a kiadható mennyiséget egy -tól, -ig tartományban előre lekorlátozza, így a szakaszolható munkagép csak a szenzor „észszerű javaslatait veszi figyelembe”.  Előfordulhat, hogy a második fejtrágya az esők miatt megcsúszik. Ilyenkor a később kiadott nitrogént stabilizátorral együtt alkalmazza Jancsó Tibor. Még zöldbimbós állapotban elvégez egy preventív fungicides kezelést is a fóma/fehérpenész/szklerotínia ellen (750 g tiofanát-metil). Az utolsó adag bóros kezeléshez (150 g) folyékony nitrogéntrágyát is kever (12 kg mennyiségben). Az anyagcsere fokozásával hatékonyabb a bór felvétele is, és még inkább javul a megtermékenyülés.

„Ezek az utolsó permetezések nagyon fontosak. Az a tapasztalatom, hogy fél tonnával képesek javítani a várható hozamot”

 – mutat rá az agronómus. Természetesen nem szabad elfeledkezni az ormányosokról és gubacsszúnyokról sem. Virágzás kezdetén jellemzően szükség van 70 g boszkalid + 70 g dimoxistrobin bevetésére. Ha mindezzel megvagyunk, már csak a gondos betakarítás van hátra – és remélhetőleg megvan az öttonnás hozam.



Forrás: agrárszektor





Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket