Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Észak-Európa kiharcolja az aszálysegélyt

2018.08.07. 7:41:00


A paraszt csak sírni tud - vélekedik most vélhetően a társadalom nagyobbik része. Tényleg nagy az aszály, de arról már megoszlanak a vélemények, hogy ennek a terhét kinek kell viselnie. A városi fogyasztók úgy vélik, az emelkedő élelmiszerárakban ők már éppen eleget fizetnek érte, ennél többet ne kapjanak az adóforintjaikból a gazdák. Csakhogy a bolti árból nagyon kevés jut el a termelőig. A megoldás mégsem a segélyezésben rejlik.

A lengyel kormány nem rég döntött arról, hogy 187 millió euróval segíti a gazdákat, hektáronként 234 euró gyorssegélyt juttatva nekik. A kifizetésnek azonban az a feltétele, hogy a hektáronkénti hozam az előző évinél legalább 70 százalékkal kevesebb legyen. Azok, akik csak a "normális hozamingás" körébe eső 30 százalékos termésveszteséget könyvelik el, szintén számíthatnak állami kártérítésre is, ám jóval kevesebbre. Ezen túlmenően a földbérleti díjak fizetése, a hitelek törlesztése és az adózás terén is kedvezményeket hirdettek meg, valamint olcsó áthidaló hitelekhez juthatnak a gazdák.

Lengyelországban a termőterület 83 százalékát sújtja valamilyen mértékű aszály. Kalászosokból idén 14 százalékkal kevesebbet takarítanak  be, mint az előző évben, de a 2017-es év kifejezetten jónak számított a lengyelek életében. Ehhez képest a svédeknél az utóbbi 30 év legrosszabb termését takaríthatják be, 30 százalékkal kevesebb gabona kerül a raktárakba. Svédország ezért 117 millió eurós segélycsomagot rakott össze a termelői számára. Elsősorban az állattenyésztőket segítik, egyedenként meghatározott normatív támogatással, melynek maximális összege gazdaságonként 1500 euró lehet.

A legrosszabb a helyzet Németországban, ahol a mezőgazdaság is húzóiparnak számít. Itt az agrárium és az erdészet is egy-egy milliárd eurós segélyt kér a kormánytól a rendkívüli szárazságra hivatkozva. Az erdészek ezt azzal indokolják, hogy a kiszáradt fák pótlására legalább daradonként 2 eurót kell majd költeniük az ősszel. A Német Parasztszövetség által követelt egy milliárdos segéllyel kapcsolatban azonban komoly társadalmi ellenállás bontakozott ki. Sok termelő maga is úgy véli, kár az egész ország rosszallását az agráriumra vonni egyetlen rossz évjárat miatt. Hozzá kell tenni: a terméskiesés mértéke az egyes tartományokban nagyon eltérően alakul: az előző három év átlagához mérten van ahol csak 15, de van ahol 50 százalékos a veszteség.

A követelések között többek között ezek állnak: fizessék ki októberben a területalapú támogatás 80 százalékát, a parlagnak jelölt területeket takarmánytermesztésre hasznosíthassák, az adófizetésre haladékot kapjanak a gazdák. Pénzbeli segélyt azonban csak azok kaphatnak, akiknél a termésveszteség mértéke a 30 százalékot meghaladja. Messze vagyunk már a második világháborút követő élelmiszerhiánytól, a társadalom egyre kevésbé elnéző a gazdák kiváltságaival szemben, ezért a követeléseket óvatosan kell megfogalmazni. A legfontosabb azonban, hogy minden gazdaságban legyenek tartalékok és érvényes biztosítási szerződés a hasonló helyzetekre.



Forrás: agrárszektor





Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket