Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Génkutatás a mezőgazdaságban

2018.09.12. 8:10:00


Az élőlények különböző, az emberiség számára hasznos tulajdonságainak öröklődésével az élelemtermelés kezdete óta foglalkoznak a gazdák. A DNS-kutatás pár évtized alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül, amely hatással volt a mezőgazdasági ágazatra is.

Az örökítő anyag vizsgálata nem olyan régi tudomány, a DNS szerkezetét csak az 50-es években fedezték fel, de pár évtized alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül. A vizsgálatok során jöttek rá, hogy a gének felelnek a különböző tulajdonságokért – mondta a Magyar gazda című műsorban Olasz Ferenc, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézetének igazgatója.


Egy bizonyos faj tulajdonságait a genom, a teljes génkészlet határozza meg. A különböző fajok genomjának feltérképezése jelentős mértékben megkönnyítette a növénynemesítők és az állattenyésztők munkáját.


Barta Endre, a központ főosztályvezetője arról beszélt, hogy már embrionális állapotban lehetséges vizsgálatokat végezni a haszonállatok genomjainak bizonyos részein. Ezeket a szakértők markereknek nevezik, amelyek a születendő állat bizonyos tulajdonságairól nyújtanak információt. A szakemberek a markerek vizsgálatával napjainkban például azt is meg tudják határozni, hogy egy születendő bika utódainak milyen lesz a tejhozama, vagy azt, hogy mely egyedek lesznek alkalmasak tenyészbikának  – magyarázta.

Mostanra a tudomány továbblépett. Elhangzott, hogy ma már a tudósok nemcsak leírni, hanem génmódosítással meg is tudják változtatni egy-egy élőlény örökítőanyagát. Olasz Ferenc megjegyezte, hogy génmódosításra korábban is volt példa.

A nemesítés során az egyes esetekben a kémiai vagy ionizáló sugárzást, mint mutagént használták – tehát az is génmódosítással járt együtt – azonban az egy hagyományos eljárásnak számított. Mutagén hatás esetén a DNS-ben, egyes génekben, kromoszómákban vagy az egész genomban maradandó változások történnek.

A génmódosítással kezelt növényeket nevezik GMO-knak, azaz genetikailag módosított szervezeteknek. Léteznek ciszgenikus és transzgenikus eljárással módosított élőlények. A ciszgenikus eljárás azt jelenti, hogy ugyanabból a fajtából, fajból kerül be a DNS az örökítő anyagba, míg a transzgenikus beavatkozás során egy távoli ősből, más fajból esetenként baktériumból kerül be egy gén az adott szervezetbe – tette hozzá a szakértő.

Napjainkban már idegen DNS bevitele nélkül is képesek a kutatók megváltoztatni egy élőlény örökítőanyagát, ezt az eljárást nevezik génszerkesztésnek. A tudóstársadalom jelenleg megosztott abban a kérdésben, hogy a génszerkesztés génmódosításnak tekinthető-e. Az Európai Unió Bíróságának döntése szerint az ilyen módon előállított növények GMO-nak minősülnek, ezért azokra is a génmódosított növényekre vonatkozó szigorítások érvényesek.



Forrás: hiradó





Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket