Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

A magyar gazdák nyernek vagy veszítenek az EU agrárpolitikájával?

2018.11.08. 7:27:00


Folyamatosan folynak az egyeztetések, tanácskozások Brüsszelben az Európai Unió tagállamai között a 2020-tól bevezetésre kerülő Közös Agrárpolitikai (KAP) reform kapcsán. Az álláspontok lassan közelednek egymáshoz, és a legújabb hírek szerint az Európai Bizottság is támogatja a KAP szinten tartását, ehhez viszont a tagállamok befizetési arányának növelése szükséges az uniós költségvetés fenntartásához.

Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója szerint a KAP jövőre vonatkozó változásai nem csak a termelőket érintik, hanem a teljes termelési lánc minden tagjára hatással lesznek, ezért sem mindegy, hogy végül milyen döntés születik. A legfrissebb hírek szerint az Európai Bizottság 5 %-os támogatáscsökkentést javasolt, amelynek mértéke a tárgyalások során még mérséklődhet.

A Brexit következtében, az Egyesült Királyság távozásával az Unió költségvetése lecsökken, ami önmagában is egyfajta „hiányt” eredményez. Ahhoz, hogy a jelenlegi támogatási rendszer fenntartható legyen a következő periódusban is, a tagállamok részéről jelentősebb hozzájárulás szükséges az EU költségvetéséhez, amitől jelenleg néhány állam még elzárkózik.

A KAP reform által az Európai Unió elsősorban a fogyasztók érdekében szeretne változásokat elérni, egy olyan rugalmas közös európai agrárpolitika megalkotásán dolgozik, amely a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célokat is figyelembe veszi. Kilenc fő fenntarthatósági célt tűztek ki, ezek közül három-három gazdasági és társadalmi, három pedig környezetvédelmi jellegű. Átfogóan és rendszerben kell kezelni az új uniós KAP-ot, hiszen az unió hosszú távú általános finanszírozásának kidolgozása, a szabadkereskedelmi megállapodások, valamint a klíma- és környezetvédelmi szabályozások ugyanúgy komoly hatással lesznek majd az európai mezőgazdaság szerkezetére és versenyképességére.

A terítéken lévő szabályozási rendszer, a KAP módosítása összességében 22 millió gazdálkodót érint az öreg kontinensen, ebből hozzávetőleg 180.000 magyarországi gazdálkodót. A KAP támogatások mérséklése kapcsán különösen az érint minket negatívan, hogy ugyanolyan arányban csökkentenék az uniós átlagon levő tagországok termelőinek 1 hektárra jutó támogatását, mint azon országok támogatását, akik az átlag felett helyezkednek el. A változás nemcsak a gazdálkodókra, hanem komplett termelési láncokra és pénzügyi finanszírozási rendszerekre is kiterjed, melyek mind a támogatási rendszerre és a Közös Agrárpolitikára épültek.

Az eddig nyilvánosságra hozott, konkrét javaslat alapján pozitív változás lenne, hogy a tagországok nagyobb mozgásteret kapnának, azonban a Bizottság fogja jóváhagyni a terveket, amely érdemben elhúzhatja a támogatási programok megítélését, másképp fogalmazva: sokkal nagyobb szerepet kapna a tagországi agrárpolitika, de annak uniós politikai mérlegelése is. A reform fő célja a munkahelyek megőrzése és a versenyképesség növelése kellene, hogy legyen, tagállami szinten is.

Hazánk legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata, a Hungrana Kft. számára is meghatározó változásokat hozhat a hazai termelőket és gyártókat egyaránt érintő KAP reform.

„Mi a Hungranánál kiemelt hangsúlyt fektetünk arra, hogy a napjainkban felmerülő, mezőgazdaságot érintő nehézségekre, kérdésekre megoldásokat találjunk, ennek érdekében állandó tanácskozásokat folytatunk az agrárágazat szereplőivel, szakmai szervezetekkel, így van ez a KAP esetében is. Nagyon fontos, hogy a hazai termelők, a mezőgazdaság szereplői stabilan, hosszú távon tudjanak tervezni és a jövőbe tekinteni, versenyképesek maradjanak a reform után is. Véleményem szerint Magyarországról jelenleg támogatás nélkül nehezen tudnak versenyképesek maradni a gazdák, ezért központi kérdés, hogy a támogatások érdemben ne csökkenjenek a jövőben”– mondta Reng Zoltán, a vállalat vezérigazgatója.

A szakember hozzátette, hogy a gazdák számára fontos lenne a támogatások egyszerűsítése és az eltérő méretű gazdaságok megkülönböztetése is a támogatások mértékénél, valamint a fejlődés lehetőségének folyamatos ismerete és biztosítása. Szoros együttműködésre van szükség a termelési lánc szereplői, a termelő, a feldolgozó és az értékesítők között.

Az együttműködés azért kiemelten fontos, mert így tudományos és szakmai alapon tudunk felkészülni a piaci változások okozta versenyre.

Nemcsak hazánkban, Európa szerte gondot jelent a fiatalok megtartása illetve bevonzása a mezőgazdaságba, az agrárágazatokba. Az átlagéletkor ebben a szegmensben kiemelkedően magas, egyes kutatások igazolják, hogy sokan nyugdíjas koruk után is dolgoznak, vagy tervezik azt, mert nincs kinek átadni a megteremtett értékeket. A KAP reform erre is szeretne megoldást találni, előzetesen a generációváltás érdekében

a KAP 2 százalékát adnák a fiatal gazdáknak, és a kistermelők átalánytámogatásának erősítését is tervezik.

„Kiemelten fontosnak tartom, hogy a felnövekvő generáció számára érdekessé és vonzóvá tegyük az agráriumot, megismerjék a benne rejlő lehetőségeket és hosszútávon tervezzenek ebben az ágazatban. Az Unió törekvése a generációváltás támogatására egy fontos és maghatározó lépés, véleményem szerint jó hatással lehet a fiatalok ösztönzésére a megemelt támogatás. A gazdaság meghatározó szegmense a mezőgazdaság, a növénytermesztés és állattartás, ezért a vidékfejlesztésre nagy hangsúlyt kell fektetni a jövőben is”– vélekedik a vezérigazgató.

Az osztrák elnökség szorgalmazná, de nem várható el, hogy az uniós költségvetés (MFF) elfogadása előtt megállapodnának, arra pedig a következő Európai Parlament (EP) megalakulásáig (2019 ősze) nem valószínű, hogy sor kerül. Így a végleges KAP-rendeletek megjelenése 2019 végén, 2020 első felében várható, így a tagállamok számára még lehetőség nyílik az álláspontok közelítésére. A most megalkotásra kerülő szabályok ugyanis évekre meghatározzák majd a 2020 utáni uniós agrárpolitika kereteit.



Forrás: Agroinfórm





Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket