Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Digitális robbanás a mezőgazdaságban

2018.12.03. 10:08:00


Digitális agrárstratégiával (DAS) ösztönözné a kormány, hogy a magyar gazdálkodók minél hamarabb átvegyék a termelés hatékonyságát javító technikai és technológiai megoldásokat. Elképzelhető, hogy a stratégia részeként az agráriumot érintő egyes állami adatbázisok ingyenessé válnak a szektor szereplői számára. Egyelőre azonban nincs döntés arról, mennyi költségvetési forrást szánnának agrárdigitalizációs célokra.

Még tavasszal jelentette be Deutsch Tamás akkori miniszteri biztos, hogy elkészült a digitális agrárstratégia tervezete, de azóta a DAS-sal kapcsolatban nem sikerült áttörést elérni. Hírek szerint a stratégiai munkálatokat az idei országgyűlési választások, illetve az új kormány megalakulása utáni közigazgatási átszervezések hátráltatták.


A Digitális Jólét Program (DJP), így a részét képező DAS a Miniszterelnökségtől az Innovációs és Technológiai Minisztériumba (ITM) került, de várhatóan a DJP-t érintően újabb átszervezések lesznek, és a DAS koordinálását az időközben szintén újjáalakult Agrárminisztérium veheti át


Erre utalhat, hogy az ITM a DAS-t érintő ügyekben háttérben maradt az utóbbi időszakban, miközben Nagy István agrárminiszter rendszeresen állást foglalt a digitalizációs technológia, illetve az annak részeként felfogható precíziós gazdálkodás elterjesztése mellett. A napokban pedig Feldman Zsolt, a tárca államtitkára nyilatkozott úgy, hogy a kormány a digitalizációra alapozott precíziós technológiák támogatását be kívánja építeni a hazai agrártámogatási rendszerbe, illetve az előkészítés alatt álló új általános magyar agrárstratégiába.

A DAS programjait az mozdíthatná előre, ha a kormány elfogadná azt a határozattervezetet, amely a konkrét közigazgatási feladatelosztást és költségvetési hozzájárulást is tartalmazza. Egy ilyen határozattervezet az ITM-ben már összeállt, és egyes források szerint a közeljövőben a kabinet elé kerülhet. Deutsch Tamás a DAS tavaszi beharangozásakor több tízmilliárd forintos költségvetési szerepvállalást helyezett kilátásba, de egyelőre kérdéses, hogy a kormány ebből mennyit tart majd megalapozottnak és elfogadhatónak.

Az indoklások szerint a DAS-ra elsősorban azért van szükség, hogy a magyar agrárium ne maradjon le a nemzetközi versenyben. Ehhez minél gyorsabban és nagyobb körben alkalmazni kellene a digitalizációs és precíziós gazdálkodási technológiát és tudásbázist, amelyek elterjesztésében – például a támogatások révén – az államnak is komoly szerepe lehet. Bár az új technológiai eszközöket és számítógépes szoftverprogramokat az agráriumban is alapvetően nagy nemzetközi multinacionális vállalatok fejlesztik ki, az állam a támogatások mellett a megfelelő jogszabályi környezet megteremtésével is hatást gyakorolhat az innovációk átvételére.

Klasszikus példát szolgáltatnak ma erre a drónok, amelyek alkalmazása a privátszférában és a mezőgazdaságban is egyaránt terjed, de egyelőre nem születtek meg a használatukat szabályozó részletes törvényi előírások és feltételek. Hasonlóan adós a magyar jogrend az úgynevezett adatvagyon (big data) megfelelő definíciójával, illetve ennek kezelési szabályozásával is.

A tervek szerint a hiányosságok pótlására a digitális agrárstratégiát több jelentős alprogram egészítené ki, amelyeket néhány év alatt valósítanának meg. A „digitális államként” elnevezett egyik projekt a már említett szabályozási módosítások felvállalása mellett azt tenné lehetővé, hogy az agrárgazdasági szereplők könnyebben hozzáférhessenek a tevékenységeikhez szükséges állami digitális szolgáltatásokhoz és közadatokhoz. További cél, hogy a felhasználók az E-közigazgatás fejlesztésével minimalizálhassák a közigazgatási és a támogatási ügyintézésre fordítandó erőforrásokat, illetve minél több feldolgozott adatot kaphassanak vissza és vehessenek igénybe.


Ennek részeként egyes állami adatbázisok, így például a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vagy az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)  adatai ingyenesen és automatikusan hozzáférhetőkké válhatnak, a kieső bevételeket pedig a költségvetés pótolná vissza az érintett szervezetek számára


.A stratégián belül egy másik alprogram arra irányulna, hogy a fejlesztések hosszú távú forrásszükségleteit elő lehessen teremteni. Ennek egyik lényeges eleme, hogy a digitalizációs tartalmakat és elvárásokat be lehessen építeni a 2020 után kezdődő, új uniós költségvetési ciklus vidékfejlesztési pályázatinak feltételrendszerébe, mivel az ágazati szereplők számára az EU-s beruházási-fejlesztési forrásokat ezután is a vidékfejlesztési kiírások közvetítik majd. Alapvető elvárás lenne, hogy a támogatások ne az eszközforgalmazóknál vagy szoftverfejlesztőknél landoljanak, hanem a felhasználó gazdálkodóknak nyújtsanak tényleges segítséget.

E „háttérrendszerek” fejlesztésével a DAS alkotói szerint a termelők a releváns és minőségi információkhoz, illetve szolgáltatásokhoz a számukra legkedvezőbb csatornákon juthatnának hozzá, a minőségi adatok és technológiák pedig javíthatnák döntéseik hatékonyságát. A digitalizációs eszközök és szoftverek alkalmazásához azonban plusz tudásra is szükség van, ezért a stratégiai napirendre venné a szaktanácsadási rendszer átalakítását is.


Ennek kapcsán olyan agrárinformatikai szaktanácsadói hálózatot hoznának létre, amely közreműködne a gazdasági szintű agrárdigitalizációs tervezésekben és fejlesztésekben, illetve specializálódna oly módon, hogy egy-egy digitalizációs probléma megoldásához gyorsan meg lehessen találni a legjobban felkészült szakembereket.


Így a gazdálkodók üzemei működtetéséhez konkrét, személyre szóló tanácsadást kaphatnának, a nagy agrárintegrátor szervezetek pedig saját tanácsadókat is kiképezhetnének.

A megfelelő színvonalú képzéshez – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara koordinálásával – megalakulna egy úgynevezett digitális agrárakadémia is, amely az agrár-felsőoktatási intézmények oktatóira támaszkodna.


Az ő feladatuk az lenne, hogy egy új agrárdigitalizációs tantárgyi struktúrát állítsanak össze, illetve külföldi szakembereket vonjanak be a hazai oktatásba, ha egy-egy speciális szakterületre nem lenne megfelelő magyar oktatási szakember. 


A szabályozási, támogatási és oktatási-szaktanácsadási környezet megteremtésén túl az állam a megszerzett adatok felhasználásához szükséges applikációk kifejlesztéséhez is nyújtana forrásokat.


A Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) elindult az a 15 milliárd forintos DJP-s tőke- és hitelprogram, amely az ilyen hazai vállalatokat ösztönözné


Az MFB-s a tőkeprogrammal a magyar startupoknak és kkv-nak nyújtanának lehetőséget arra, hogy csatlakozzanak a DJP-re épülő fejlesztési lehetőségekhez, illetve igyekezzenek felvenni a versenyt a nemzetközi multinacionális cégekkel. 

A digitalizációs technológiákat a mezőgazdaság valamennyi fő ágazatban alkalmazni lehet, de eddig e megoldások leginkább a szántóföldi növénytermelésben terjedtek el, míg állattenyésztési és kertészeti alkalmazásuk egyelőre kevésbé meghatározó.   A digitalizációra épülő precíziós, vagy más néven helyspecifikus mezőgazdasági gyakorlat megjelenése a világ fejlett agrárállamaiban – így az USA-ban, Angliában vagy Németországban – az 1980-as évektől indult meg, a magyar agráriumban pedig a ’90-es évek végén, a műholdas helymeghatározás révén kezdett meghonosodni. 

A 2000-es években a fejlesztéseknek lökést adott, hogy széles körben elterjedt a pontos adatszolgáltatást lehetővé tévő globális helyzetmeghatározó rendszer (GPS), amely a mezőgazdasági gépek rohamos automatizálásával, illetve a fejlett térinformatikai szoftverek megjelenésével párosult. A ma alkalmazott GPS-es jelfeldolgozási módszer (RTK) a mezőgazdasági táblákon rendkívül nagy, két centiméter pontosságú gépi művelést tesz lehetővé, a látványosan fejlődő mezőgépipari megoldásokkal pedig hamarosan elérkezhet az az időszak is, amikor a mezőgazdasági munkagépek teljesen automatizáltan, vezetők nélkül dolgozhatnak a földeken.

A precíziós gazdálkodás gyakorlati és üzleti előnyeit felismerve a gazdákat kiszolgáló termelésszervező-integrátor cégek mára Magyarországon is ráálltak a csúcstechnológiák forgalmazására.


Az új eljárások elterjesztésében a Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató tulajdonában lévő, nádudvari KITE Zrt. számít élharcosnak, de más nagy integrátor és gépkereskedő vállalatok is beléptek a piacra.


Egyelőre azonban kevésbé látszanak a tényleges eredmények, mivel egyes felmérések szerint


Magyarországon ma még csak mintegy 40 ezer hektáron folyik teljes, 150-200 ezer hektáron pedig részleges precíziós gazdálkodás, miközben a hazai mezőgazdasági terület több mint 5 millió hektárt tesz ki.


Bár a támogatások és a kedvező felvásárlási árak hatására a hazai gazdálkodók tőkeerősebbé váltak az utóbbi időszakban, a precíziós módszerek elterjedését a nagy beruházási költségek továbbra is nehezítik, mert ezek megtérülésére csak bizonyos – legalább százhektáros – területméret felett nyílhat igazán esély. Gondot jelent a hazai gazdatársadalom elöregedése is, mivel a tapasztalatok szerint a termelők jelentős része kevésbé fogékony az innovációs megoldásokra. Ezért a mezőgazdasági generációváltás mára a kormányzati agrárpolitika egyik sarkalatos elemévé vált, amely a digitalizáció és a precíziós gazdálkodás szempontjából is előrelépést hozhat.



Forrás: növekedés,hu





Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket