Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Mészáros Lőrinc versenybe száll Csányi Sándorral a földpiacon

2018.12.12. 7:44:00


Hatalmas földterülethez jut Mészáros Lőrinc azzal, hogy megvásárolja a sárvári Mezort Zrt. agrárcégeit, amelyek korábban Simicska Lajos érdekkörébe tartoztak. A tranzakció után a Mészáros Lőrinchez köthető szántóföldek nagysága vetekedhet Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató mezőgazdasági területeivel, amelyek eddig az egy érdekcsoportba tartozó legnagyobb magyarországi földbirtoknak számítottak.

Már csak a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása hiányzik ahhoz, hogy Mészáros Lőrinc üzletember tulajdonába kerülhessen a Mezort agrárgazdasági cégcsoport, amely a mosonmagyaróvári Lajta-Hanság Zrt.-t, a Sárvári Mezőgazdasági Zrt.-t és a szintén sárvári székhelyű Szombathelyi Tangazdaság Zrt.-t fogja össze. A tranzakcióról kiadott közlemény szerint Mészáros Lőrinc – aki az agráriumban is egyre meghatározóbb befektetővé válik – a Mezortot magánszemélyként vásárolja meg.

A három cég korábban állami gazdaságként működött, amelyeket az első Orbán-kormány idején, 2001-ben privatizáltak. A társaságok sokáig Simicska Lajos és Nyerges Zsolt befektetők érdekkörébe tartoztak, de az idén nyáron Simicska Lajos a Mezortot – más érdekeltségeivel együtt – eladta Nyerges Zsoltnak. Októberben pedig újabb tulajdonosváltás következett, mivel a cégcsoportot az ügyvédként ismert Vörös József vásárolta meg, aki egyszemélyi tulajdonossá vált. E lépés már utalhatott arra, hogy a Mezort-vállalatok végül Mészáros Lőrinchez kerülhetnek, mivel Vörös Józsefet sokan Mészáros Lőrinc befektetéseihez közelálló személynek tekintik. 

Mindhárom Mezort-társaság értékes agrárcégnek számít, és együttesen meghatározó szerepet töltenek be a Nyugat-Magyarországi régióban. A vállalatok a lényeges mezőgazdasági tevékenységek többségével foglalkoznak, így a szántóföldi növénytermesztés, a vetőmag-előállítás, a tejelő és húsmarhatartás, a sertéstenyésztés, illetve az állattartáshoz szükséges takarmánygyártás egyaránt profiljukba tartozik.

Összességében több mint 10 milliárd forint éves árbevételű  agrárcsoportról van szó, amelyen belül az ernyőcégként működő Mezort Zrt. 2,5 milliárd, a Lajta-hanság Zrt. 3,6 milliárd, a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. 3,2 milliárd, a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. mintegy 2 milliárd forint árbevételt ért el 2017-ben.

Bár nincsenek pontos adatok a Mezort-cégek egyes mezőgazdasági mutatóiról, az megállapítható, hogy a vállalatok nagyüzemekként termelnek. Korábbi információk szerint a csoport Holstein-Fríz tejelő tehénállománya elérheti a 4800 darabot, tenyészkoca-létszáma pedig a 2300-at, és ez mindkét állattenyésztési ágazatban jelentős méretnek minősül.

Az igazán nagy értéket azonban az a szántóterület képviseli, amelyet a társaságok az államtól bérelnek. Ennek nagysága a Mezort korábbi hivatalos nyilatkozatai szerint 17-18 ezer hektárra tehető, és e földek használati jogát a cégek a 2001-es privatizációkor ötven évre kapták meg, vagyis bérleti idejük 2051-ben jár le.

Magyarországon a 2014-ben hatályba lépett új földforgalmi törvény az egy társaság számára bérelhető földterületek nagyságát 1200 hektárban, vetőmagtermelő és állattenyésztő gazdaságoknál 1800 hektárban maximálja, de éppen a korábbi privatizációval együtt járó állami földhaszonbérlet magyarázza, miért birtokolhatnak a Mezort-cégek ma is jóval nagyobb területeket. Közülük a legnagyobb földhasználónak a Lajta-Hanság Zrt. számít, amelyhez egyes adatok szerint mintegy 13 ezer hektárnyi szántóterület tartozik, míg a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. 2,5 ezer, a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. 1,6 ezer hektárt művelhet.

A Mezort megszerzése azt is jelentheti, hogy Mészáros Lőrinc – egyéb agrárvállalatait is figyelembe véve – a földbirtoklásban megközelítheti Csányi Sándort, aki eddig a tulajdonában álló Bóly Zrt., Dalmand Zrt. és pápai Agroprodukt Zrt. révén az ország legnagyobb, egy érdekkörbe tartozó földterületét mondhatta magáénak. E Csányi-vállalatok ma – alapvetően szintén állami földbérletekkel – együttesen 33-34 ezer hektáron gazdálkodnak.

Az eddigi Mészáros cégek földhasználatra utaló támogatási adataiból az szűrhető le, hogy a befektető agrártársaságai ma  12-13 ezer hektárt művelhetnek.  A herceghalmi Agrosystem Zrt.-hez csaknem 4 ezer, a muronyi Hidasháti Mezőgazdasági Zrt.-hez 2,5 ezer, a székesfehérvári Aranykorona Zrt.-hez 1,9 ezer, a felcsúti Búzakalász 66 Kft.hez 1,6 ezer, a békéscsabai Csabatáj Mezőgazdasági Zrt.-hez 950 hektár köthető, és korábbi hírek szerint a 2015-2016-ban lebonyolított állami földárverések után a Mészáros-család is több mint 1000 hektárnyi földre tehetett szert.

Így a Mezort 17-18 ezer hektárnyi szántóterületével együtt a Mészáros-érdekkörbe jutó földek nagysága elérheti a 30 ezer hektárt, és ha azt is figyelembe vesszük, hogy egyes források szerint a Mezorthoz 4 ezer hektárnyi erdő is tartozik, az üzletemberhez társítható földek nagysága vetekedhet Csányi Sándor földbirtokával is.

A hosszú távú állami földbérlet a Mezortnál is biztonságot nyújthat a gazdálkodáshoz, de egyes események jelentősen befolyásol(hat)ják a hosszabb távú földhasználatot, illetve a gazdálkodás eredményességét is. Ilyen például az a korábbi kormánydöntés, amely szerint 1200 hektár felett elvonják a hazai nagyazdaságok uniós területalapú alaptámogatásait 2015-2020 között.  Ez egy hektárra vetítve mintegy 45 ezer forintos vágást jelent, így a Mezortnál is évi több százmillió forintos támogatás kiesésével jár. 

Még komoly gondokat okozhat az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni reformja is, amelynek egyik elemeként az úgynevezett közvetlen kifizetéseknél – ahová a területalapú pénzek is tartoznak – évi 60-100 ezer euróban (20-30 millió forintban) maximálnák az egy-egy gazdaságnak járó támogatásokat 2021-2027-ben. Ha tehát az Európai Bizottság KAP-tervei valóra válnának, a nagy hazai agrárcégeknek – így a Mezort-vállalatoknak is – az EU-források még drasztikusabb csökkenésére kellene számítaniuk a következő uniós költségvetési ciklusban.

A korábbi nyugodt földhasználati helyzetet a 2015-2016-os állami földárveréseik is megbolygatták, mivel a nemzeti földalapkezelő szervezet a Mezorthoz tartozó területek jelentős részét is meghirdette. Nincsenek pontos adatok arról, végül mennyi Mezort-föld kelt el, de az árverések a földbirtoklás szempontjából egyelőre nem is hoznak változásokat, mivel a földbérleti jog 2051-ig a tulajdonosváltások ellenére is a Mezort-cégeket illeti meg. Sokkal nagyobb jelentősége lehet annak a törvénymódosításnak, amely az árvéreseken nyertes új tulajdonosoknak lehetővé tette, hogy egyoldalú bérletidíj-emeléseket kezdeményezhessenek, ha a szerződésekben rögzített összegek legalább 20 százalékkal elmaradnak a piaci bérleti díjaktól.

A „lex Simicskaként” is elhíresült jogszabályi módosítást az állami földárverések idején éppen az motiválta, mert a Mezort-társaságok állami földbérleti szerződéseiben aranykoronánként 580 forintos bérleti díjak szerepeltek, szemben a piacon elérhető 2-3 ezer forintos aranykoronánkénti összegekkel. Bár a parlamentben elfogadott jogszabályt azonban országgyűlési képviselők és agrártársaságok is megtámadták az Alkotmánybíróság (Ab) előtt, az Ab egy közelmúltban meghozott ítéletével a jogalkotóknak adott igazat. Ez tehát általános értelemben azt jelenti, hogy a haszonbérleti szerződésekben rögzített földbérlet díjak a megállapodások lejárta előtt is megváltoztathatók, ha  nagymértékben eltérnek a piaci viszonyoktól.

Az Ab-ben jóváhagyott szabályozás az egyedoldalú díjmódosítások kezdeményezési lehetőségét a bérbe adóknak és a bérlőknek is megadja, de a Mezort esetében nyilvánvalóan a földárveréseken új tulajdonossá vált magánszemélyek kaptak megerősített jogosítványokat a bérleti díjak növeléséhez. Ezért a Mezort-cégek arra számíthatnak, hogy egyes területeikre több bérleti díjat kell fizetniük a következő időszakban. Ennél azonban még lényegesebb kérdés lesz velük kapcsolatban, mennyi földjük marad majd a jelenlegi haszonbérleti szerződések 2051-es lejárta után.



Forrás: növekedés.hu





Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket