Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

A digitalizációnak csak agronómiai ismeretekkel együtt van értelme

2019.02.11. 9:17:00


Az agrárdigitalizáció és agronómiai ismeretek kombinálása volt a központi témája a tegnapi kecskeméti AgroField konferenciának. Az előadások döntően a talaj és növény kapcsolata körül forogtak, ehhez igazítva a talajművelés, a tápanyag-utánpótlás és a vetés agronómiai lépéseit. Mint kiderült: csak egy dolog az adat, a másik, hogy tudunk-e élni vele.

"Az agrárdigitalizáció egy lehetséges jövőbeni fegyver a kezünkben, de a fegyverbe a »lőszert«, azaz az adatot, az agronómia biztosítja."

- hangzott el tegnap Kecskeméten, az AgroField Akadémia konferencián, amely hagyományteremtő folytatása volt a 2018. évi AgroField 4.0 rendezvénynek. Az esemény központi témája az agronómia jelentősége a precíziós gazdálkodásban volt. Ennek megfelelően a konferencia résztvevői nem csupán szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó, precíziós technológiát alkalmazó gazdálkodók, gazdaságvezetők, termelésirányítók, agrárgépészek voltak, hanem mindazok a szakemberek, akik késznek mutatkoznak a legújabb technológiákat megismerni.

Az első előadó az egyesült államokbeli Purdue Egyetemről érkező Robert L. Nielsen volt, aki a növénytermesztésben alkalmazható precíziós technológiákról és koncepciókról, valamint az egyetem által kukoricában végzett tőszámkísérletekről beszélt. Elmondta, a precíziós mezőgazdasági technológiákkal jobban megismerjük és kezelhetjük a területeinkben rejlő térbeli változékonyságokat, valamint az alacsony hozamú részeket a szántóföldeken, és lehetőséget biztosítanak a kultúrnövény stressztűrő képességének fejlesztésére is. A precíziós mezőgazdaság eszközeinek értéke a térbeli adatok elérhetőségén és minőségén alapul, valamint a térképezésen, GIS-szoftveren és nem utolsósorban az agronómiai tudáson, amely segít a változékonyságok okainak diagnosztizálásában, azonosításában.

Nem elhanyagolható téma a talajok elsavanyodása, a talajsavanyúság kialakulásának alapvető okai. Wágner József a Carmeuse Hungária Kft. képviseletében ezt a talajtermékenységet csökkentő talajhibát mutatta be. A közel 5,5 millió hektár mezőgazdasági területből 1,5 millió hektár erősen, további 1 millió hektár terület közepesen, illetve enyhén savanyú, tehát 2,5 millió hektár terület igényel a talaj kémhatására irányuló talajjavítást. A probléma megoldását a talajmeszezés jelenti.

Dr. James J. Camberato a Purdue Egyetem talajtápanyag-specialistája, kutatásainak középpontjában a talajtermékenység, a műtrágyázás és a növénytáplálás áll. A konferencián megpróbált

"alapinformációkat adni a változó dózisú tápanyagpótláshoz, különös tekintettel a kukoricahibridek eltérő nitrogénreakciójára,"

valamint eljárásokat és kísérleti eredményeket is bemutatott. Véleménye szerint a nitrogén-utánpótlás szabályozása az egyik legbonyolultabb terület, mivel nagyon sokféle reakcióba képes lépni a talajban, illetve nagyon sok módon lehet veszíteni belőle. Ezzel kapcsolatosan tanácsokkal is igyekezett ellátni a jelenlévőket.

Meszezés és nitrogénpótlás után a hazánkban még nem elterjedt, csökkentett vagy forgatás nélküli talajművelésről adott új információkat dr. Kovács Péter a Dél-dakotai Egyetemről. A no till tartamkísérletek eredményei azt jelzik, hogy ez a termesztési gyakorlat segít a tenyészidőszakon belüli talajnedvesség megőrzésében és a biztonságosabb növénytermesztésben. Az előadás a talajművelés és a vetésforgó kölcsönhatását is bemutatta egy tartamkísérleten keresztül.

A talajtömörödöttség kritikus tényezőnek tekinthető, amely hatással van a kultúrnövény növekedésére és a termésre. Abdul M. Mouazen, aki a Genti Egyetem Környezetvédelmi tanszékéről érkezett, a talajtömörödöttség-érzékelési eljárásokról, a helyspecifikus talajművelésről tartott előadást. Áttekintette a különböző érzékelési technológiákat, amelyek a talajtömörödöttség mérésére és feltérképezésére szolgálnak, valamint szólt a táblaspecifikus talajművelés alkalmazásának gazdasági és környezeti előnyeiről.

Manapság már mindenkinek lehet drónja – de mit hoz a jövő? Tyler Nigon, a Minnesotai Egyetem szakértője hangsúlyozta, hogy a drónok alkalmasak a távérzékelési adatok rögzítésére a kultúrnövényről, a termésveszteség monitorozására és megelőzésére, és segítséget nyújtanak a jövőbeni menedzsment tervezéséhez. Ismertette a drónok használatát a precíziós gazdálkodás múltjában, jelenében és jövőjében, és számos esettanulmányt is láthattunk. Végül szó esett a drónokkal kapcsolatos jövőbeni kihívásokról és lehetőségekről, a korlátozó tényezőkről, illetve olyan új módszerekről, melyekkel betekintést nyerhetünk a termesztett kultúrába.

A nap végén két hazai szakember számolt be az Agrofil éveken átívelő, párhuzamosan folytatott munkáiról, tudományos igényességgel kivitelezett kísérleteiről. Katona András, az AgroField programvezetője a változó mélységű talajművelés magyarországi üzemi vizsgálatainak eredményeiről beszélt. Az AgroField programban a tömörödött rétegek meghatározása talajszkennerrel történik, amelyet precíziós penetrométeres mérésekkel egészítenek ki. A mérések segítségével eldönthető, hogy mely tábláinkon alkalmazzunk mély, illetve sekély talajművelést. Emellett döntést hozhatunk abban a kérdésben, hogy változó, vagy állandó mélységgel végezzük-e a talajmunkákat. A legfontosabb eredmény, hogy saját vizsgálatok alapján, 12 hazai kísérlet eredményeként

"akár 30 százalékos üzemanyag-megtakarítás is elérhető. Az új technológia alkalmazása a gépek kisebb elhasználódását és hosszabb élettartamát is eredményezi. Emellett mérhető területteljesítmény-növekedést és munkaidő-csökkenést lehet realizálni vele."

A vizsgálatok eredményei mindezek mellett rámutatnak arra a fontos megállapításra, hogy a tömörödött rétegek táblán belüli elhelyezkedésének heterogenitása a legfontosabb tényező a maximális megtakarítás elérése szempontjából! Az előírási térkép alapján vezérelt offline módszer finomhangolása és az eszközrendszer fejlesztése folyamatos.

Az utolsó előadó Lajos Mihály, a konferencia szervezője, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezető igazgatója volt. Beszámolt az AgroField 2018-as programsorozatairól, összefoglalva a kollégák és innovációs partnerek munkáját. A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult Feldman Zsolt, Robert L. Nielsen, James J. Camberato, Gyuricza Csaba, Wágner József, Simon Attila és Lajos Mihály részvételével, a moderátor Csiba Mátyás volt.



Forrás: agrárszektor





Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket