Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Új kedvezményes agrárhitelt készítenek elő

2019.03.07. 7:28:00


Kedvezményes agrárhitellel próbálja áthidalni a kormány azt az időszakot, amíg ismét igénybe lehet majd venni uniós forrásokat a mezőgazdasági beruházások ösztönzésére. A ma meglévő támogatásokat ugyanis már lekötötték, az EU-s pénzeket közvetítő új uniós Közös Agrárpolitika (KAP) pedig várhatóan késéssel, leghamarabb 2022-től lép hatályba.

Ágazati szinten is egyetértésre talál az a közelmúltbeli kormánybejelentés, amely szerint a közeljövőben új kedvezményes hitelprogram indulhat a mezőgazdasági vállalkozások számára. Az ezzel kapcsolatos részletek még nem ismertek, de az Agrárminisztérium már megkezdte a konstrukció kidolgozási előkészületeit.

Az eddigi bejelentések szerint az új kedvezményes program forgóeszköz-finanszírozású és beruházási célú hitelekre egyaránt kiterjedhet, de elsősorban az várható, hogy a kabinet a forrásokkal a mezőgazdasági fejlesztéseket igyekszik majd élénkíteni.  

Hiába növekedett ugyanis az agrárium termelési színvonala és kibocsátása az elmúlt években, még mindig a nyugat-európai szint felén-kétharmadán állunk, és a jelenlegi technika-technológiai feltételekből a hazai agrárvállalatok jórészt már kihozták a maximumot.

A hazai agrárberuházásokat az uniós támogatásokra épülő Vidékfejlesztési Programból (VP) lehet támogatni, amely hazai társfinanszírozással működik. Bár a VP forrásainak nagy részét még nem fizették ki, illetve az innen támogatott mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztések többségét a beruházók még ezután valósítják meg, újabb pályázatok kiírására már kevés a lehetőség, mivel a kormány tavaly év végére a program 1300 milliárd forintos teljes keretét lekötötte. Így az a kettős helyzet alakulhat ki, hogy a VP-s beruházások kivitelezése rövidtávon relatíve nagy agrárberuházási boomot válthat ki, miközben számos ágazati szereplő forráshiány miatt nem tudja megvalósítani szükségesnek tartott fejlesztéseit.

Az új hitel meghirdetését ugyanakkor nehezítheti, hogy az uniós szabályozás nem teszi lehetővé bármilyen konstrukció alkalmazását. Egy kamattámogatásos megoldás Brüsszel szerint (burkolt) jövedelem-támogatásnak minősülhetne, amelyet az Európai Bizottság vélhetően elutasítana, ha erről Magyarország egyeztetéseket kezdeményezne, illetve ilyen nemzeti támogatási forma notifikálására – uniós elismertetésére – tenne kísérletet.

Áthidaló megoldásként az úgynevezett de minimis támogatási forma jöhetne szóba, amely arra nyújt lehetőséget, hogy egy-egy piaci szereplő ilyen jogcímen háromévente legfeljebb 15 ezer euró támogatást vegyen igénybe. Ezzel kapcsolatban viszont aggályos lehet, hogy a kedvezményes hitelt azok a vállalkozások nem tudnák igénybe venni, amelyek saját keretüket más célokra már kimerítették.

A szabályozási nehézségek miatt az agrártárca az új hitellel kapcsolatban most arra keresi a megoldásokat, milyen technikai feltételek felelnének meg a magyar és a brüsszeli elvárásoknak is.

A hazai agrárium szempontjából az lenne a legjobb, ha olyan hiteltermék-konstrukciót lehetne kialakítani, amelyet hosszadalmas és bizonytalan kimenetelű előzetes egyeztetések helyett egyszerűen be kellene jelenteni Brüsszelnek, és azt az Európai Bizottság később sem vétózhatná meg.

A mezőgazdasági hiteligényeket és hitelezési lehetőségeket jelzi, hogy az ágazat az utóbbi időszakban rendkívül népszerűvé vált a bankok körében. Ehhez hozzájárul, hogy a biztosan érkező uniós támogatások – elsősorban a hektárra vetített és egyéb normatív összegek – javítják a vállalatok pozícióit és jelentősen csökkentik a hitelkihelyezések kockázatát.

Kiugróan nagy verseny robbant ki az EU-s pénzek úgynevezett előfinanszírozásában, amely azt jelenti, hogy a pénzintézetek a támogatások tényleges megérkezése előtt meghitelezik a forrásokat a jogosultak számára.

E téren – leginkább a hektár után járó területalapú támogatásoknál – a bankok között mára olyan éles küzdelem alakult ki, amelyet pénzintézeti szakértők szerint már szinte lehetetlen fokozni.

A hitelezési boom nyomán az agrárgazdaság hitelállománya az utóbbi időszakban ugrásszerűen növekedett, és ma már eléri az 1100 milliárd forintot.

Ehhez azonban jelentősen hozzájárult az állami földek 2015-2016-os értékesítése is, mivel az adásvételekhez a kormány a földvásárlóknak mintegy 200 milliárd forintnyi hitellehetőséget biztosított. Szintén fontos tényezőnek számítottak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi növekedési hitelprogramjai (NHP), amelyekből a mezőgazdaság kiugróan magas, körülbelül 30 százalékos arányban részesedett.

A kormány tervezett intézkedésétől függetlenül tovább növelheti a hitelmennyiséget az újabb 1000 milliárd forintos, beruházásokhoz felhasználható NHP-s forráscsomag, amelyet az év elején hirdetett meg az MNB.

Banki várakozások szerint az agrárium ebben is nagy hitelfelvevő lehet, bár az eddigieknél kisebb mértékben.

A ma is érzékelhető világpiaci konjunktúrára ugyanis több ágazat – így például az építőipar vagy az autóipar – is jól reagált, így a mostani NHP kapcsán az agrárgazdaságnak más szektorok is jelentős konkurensei lehetnek.

Az NHP-s források tovább fokozhatják a mezőgazdasági gépbeszerzéseket is, amelyek értéke az elmúlt évben 160 milliárd forint körül alakult. Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) az NHP-ra alapozva nemrég külön refinanszírozási lízingprogramot is indított, amelyet leginkább agrárvállalkozásoknak és feldolgozóipari cégeknek szán. A 25 milliárd forintos keretösszegű programban a forrásokat új és használt műszaki berendezések, gépek, járművek, illetve az üzemi és az üzleti felszerelések beszerzésére lehet felhasználni.

Mind az NHP, mind a kormány által beharangozott új kedvezményes agrárhitel szerepet játszhat abban, hogy az agrárium legalább részben kivédhesse a világban várható kamatemelések kedvezőtlen hatásait.

Nyitott gazdaságként a nemzetközi trendek alól Magyarország sem vonhatja ki magát, ezért lehetnek vonzóak a mezőgazdaságban is az NHP tízéves futamidejű, 2,5 százalékos éves kamatozású forrásai, vagy egy kedvezményes agrár-hitelprogram feltételei, amelyek könnyebbé tehetik az eddig elmaradt, vagy újonnan tervezett beruházások finanszírozását.

Nem lehet ugyanakkor kijelenteni azt, hogy a hazai agrárszektor általában véve forráshiányos, illetve hitelre szoruló lenne.  

Ezt mutatja az is, hogy az agrárgazdaság banki megtakarításai ma már elérik a 600 milliárd forintot.

Ebből egyrészt az következik, hogy az agrárcégek egy részének – nyilvánvalóan a nagyobb vállalatoknak - kifejezetten jól megy, így finanszírozási és forrásbeli nehézségek inkább a piacra termelő kisebb ágazati szereplőknél lépnek fel. Másrészt valószínűleg az alacsony kamatkörnyezetnek is betudható, hogy egyes agrárvállalkozások jelentősebb saját forrásokat vonhattak ki eredményes gazdálkodásukból, és az így megtakarított összegek helyett is olcsó banki hiteleket vettek igénybe tevékenységeik finanszírozásához.

 



Forrás: novekedes.hu





Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket