Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Egy magyar találmány hozhat óriási változást az aszály ellen

2019.04.08. 8:04:00


Hazánkban nem újdonság a szárazság problémája, Magyarországon ugyanis az aszály, jégeső és tavaszi fagykár az összes mezőgazdasági kár 60%-t is meghaladta az elmúlt 35 évben. A klímaváltozáson kívül (csökkenő csapadékmennyiség, melegebb évszakok) az aszálykárok egyik fő okozója, hogy hazánkban igencsak alacsony az öntözött területek aránya. Természetesen ezek a jelenségek nem maradnak válaszlépés nélkül: 2017-ben az aszály fogalmát is megváltoztatták, hogy igazodjon a környezeti adottságokhoz, emellett az enyhülő biztosítási feltételek és a vízmegőrzési technológiai újítások játszhatnak kulcsszerepet.

Az aszálykár mértéke Magyarországon

Habár a belvízkár mértéke is jelentős hazánkban, az aszály okozta terméskiesés az elmúlt években több, mint kétszer annyi kárt okozott a mezőgazdaságnak. 2018 novemberében a 178 000 hektárnyi területre érkezett kárbejelentések közül az aszály okozta a legnagyobb kárt.  A belvízkár 26 400 hektárjához képest az aszálykár ennél sokkal jelentőseb, 86 300 hektárnyi területet érintett, ami azt jelenti, hogy tavaly a mezőgazdasági kárban érintett területeknek szinte a fele az aszálynak volt tudható.

Az aszálykár okozta veszteségek a korábbi években sem mondhatók csekélynek: 2015-ben például csaknem 400 milliárd forintnyi veszteség keletkezett a szárazság okozta terméskiesés miatt. Az előző száz év adatait nézve azonban egyértelművé válik, hogy a szárazabb időjárás gyakoriságának tendenciája nem csak az elmúlt pár évtizedben indult el.

Az OMSZ adatsorai alapján 1901 és 2016 között a klíma megváltozása a meleg hőmérséklettel kapcsolatos szélsőségek növekedésével, és a hideg hőmérséklettel kapcsolatos csúcsok csökkenésével járt. Ezek az adatok a csökkenő csapadékmennyiségre vonatkozó adatokkal is korrelálnak: a vizsgált 115 éves periódusban egyértelműen növekvő tendenciát mutatnak azok az időszakok, ahol 1 mm-nél is kevesebb csapadék hullik.

Az eddigi adatok alapján valószínűsíthető, hogy a továbbiakban is olyan évekre kell felkészülnie Magyarországnak, ahol aszályos évekkel kell megküzdenie a gazdaságoknak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb adatai szerint (2019. március 17.) bár még jelenleg nincs aszály, már jelentős az 50 cm feletti vízhiány hazánk több területén is.

Hazánk öntözött területeinek az aránya messze van az európai átlagtól

Magyarországon az öntözéses gazdálkodás gyakorlatilag a rendszerváltás óta kedvezőtlen helyzetben van: azóta is a korábbival megegyező arányban vannak az öntözéses és az öntözetlen gazdasági területek. Hazánkban így sajnos jóval az európai átlag alatt van az öntözött területek aránya, jelenleg az összes vízjogilag öntözhető terület körülbelül 200 000 hektárt fed le, azonban ennek a valóban megöntözött része (az éves csapadékmennyiségtől függően) mindössze 30% és 55% között mozgott.

Ez azt jelenti, hogy Magyarországon az összes mezőgazdasági területnek csupán az 1-2%-a számít ténylegesen öntözött területnek. Ehhez képest az Európai Unióban az öntözéses gazdálkodás a termőföldeknek átlagosan majdnem a 9%-át fedi le.

Ez azért is van így, mert Európában a mezőgazdaság számára rendelkezésre álló vízkészletnek körülbelül a 80%-át használják fel, míg Magyarországon alig a 30%-át.

A klímaváltozás okozta szárazabb évszakok miatt sokkal nagyobb szükség van a rendszeres öntözésre, mint korábban, mivel a kevesebb vizet igénylő növényzet sem képes így tartósan megmaradni. Ugyanakkor az is hozzátartozik az öntözéses gazdálkodás problémájához, hogy nem oldható meg egyszerűen azzal, hogy megnöveljük az öntözött területek nagyságát.

A rendszerváltás előtt ugyanis a mainál jóval nagyobb állami gazdaságok működtek. Az öntözésfejlesztés nagy befektetéseket igényel, de ennek az egységnyi területre vonatkozó költsége csökkenthető, ha terjedelmesebb, egybefüggő területeket tudnak bevonni a fejlesztésbe. Sajnos mivel a rendszer kiépítése nem lett olcsóbb, a mai, tagoltabb magyar mezőgazdaságban ez azt jelenti, hogy sok esetben megfinanszírozhatatlan a fejlesztés a kisebb birtokkal rendelkező gazdák számára.

A megfelelő vízmegőrzés a környezetnek is segít

Az említett időjárási szélsőségek azért is jelentenek gondot a hazai mezőgazdaságnak, mert a talaj és a növényzet a lehullott csapadéknak csak 25-46%-át tudja hasznosítani, függetlenül annak mennyiségétől. Emellett pedig a párolgási veszteséggel is számolni kell: a tavaszi-nyári csapadéknak akár 40-48%-a is veszteségként távozhat a talajból, ezért ilyen esetekben még kevesebb vízből tud csak gazdálkodni a növényzet. 

A vízmegőrzés maga a talajban hasznosítható víztartalomnak a minél magasabb arányú hasznosításáról szól. Ezáltal a gazdaságok csökkenthetik az említett párolgási veszteséget, és biztosítani a növényzet számára a megfelelő vízmennyiséget még a legszárazabb időszakokban is. Tulajdonképpen ez az aszálykárok megelőzésének az alapja: habár a vízmegőrzés nem fakaszt vizet, nagyban képes csökkenteni azokat a veszteségeket, mint amilyeneket az elmúlt években okozott az aszálykár. Ez azért is olyan fontos, mert a víz az egyetlen olyan tápanyag, amelyet nem lehet helyettesíteni semmivel. Még az egyéb tápanyagokban szegény, de vízzel megfelelően ellátott területeken is többszörös lehet a termés.

Ugyanakkor a mezőgazdasági károk mérséklésen túl a vízmegőrzés környezetvédelmi hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni. Mivel a megfelelő alkalmazása mellett nagyban csökkenthető az öntözővíz felhasználás, így sokkal kevesebb vizet pazarolnak azok a gazdaságok, amelyek ezt a módszert alkalmazzák.

Az aszálykár növekedése a biztosítási rendszert sem hagyta érintetlenül

Habár az aszálykár nem érintett akkora területet, mint 2018-ban, az jelenléte 2017-ben is számottevő volt. Az összes terület 26,3%-át sújtotta a szárazság, ezzel a második legnagyobb mezőgazdasági károkozóként lehetett elkönyvelni a jégeső után. A károk mértéke a kárenyhítő juttatások megnövekedésében is megmutatkozott. A második legnagyobb kárenyhítő juttatás az aszálykárra történt, ami az összesen 7160 millió forintot kitevő kifizetésekből 1970,9 millió forintnyi összeget képzett.

2017-ben a jelentős aszálykárokra válaszul az aszály definícióját is megváltoztatták, hogy a gazdák enyhébb feltételek mellett juthassanak biztosításhoz. Az új definíció már nem csak a lehullott csapadékmennyiség alapján állapítja meg az aszályt, hanem a mért hőmérsékletet is figyelembe veszi. Ezen felül pedig a kárenyhítő juttatások feltételein is enyhítettek, mivel a 15%-ot meghaladó hozamérték csökkenés elég, ha már növénykultúra szinten is teljesül. A termelőknek így sokkal szélesebb köre juthat kifizetéshez, mivel korábban üzemi szinten kellett igazolniuk a kárt.

Magyar találmány magyar gazdáknak: a VízŐr

A különféle vízmegőrzési módszerek közül a hazai VízŐr különösen biztató eredményeket mutat azzal, hogy akár felére is csökkentheti az öntözővíz szükségletet. A VízŐr tulajdonképpen egy organikus, talajkondicionáló készítmény, amelyet a Water&Soil cég fejlesztett ki.

Több módon is képes segíteni a magyar gazdáknak: olyan mértékben tudja csökkenteni a talajból elpárolgó vizet, hogy a növényzet kevesebb öntöző víz mellett is könnyebben képes átvészelni az olyan időszakokat, amikor alig jut csapadékhoz. Az aszálytűrő képesség növelése pedig elsődleges fontosságú az olyan országokban, ahol nem csak egyre gyakoribb jelenség az aszály, hanem az öntözött területek mérete csekély az öntözetlenekhez képest.



Forrás: magro.hu





Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket