Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Még mindig a napszámot választja az állástalan, hiszen a közmunkás bér többszörösét viszi haza az alkalmi munkával

2019.07.05. 11:37:00


Olcsó munkaerőként közvetített volna ki közmunkásokat a kormány agráripari cégeknek. Az érintettek nem kértek ebből, és kiskaput találtak a piaci bérekhez.

Nem egy kudarcos kísérleten van túl a kormány, hogy összhangot teremtsen a közmunka és a mezőgazdasági idénymunka között. A napszám azonban még mindig kiütéssel győz, mert a közmunkás bér többszörösét keresi az, aki elszegődik alkalmi munkásnak.

Az agrártermelők nyomására először úgy változtatták meg a közfoglalkoztatás feltételeit 2015-ben, hogy a közmunkát szervező polgármesterek jelölhettek ki embereket, akiket közmunkás béren „kölcsönadtak” a mezőgazdasági vállalkozóknak az idénymunkák idejére. Aki visszautasította, mehetett haza, három hónapra kizárták a közmunkából. Ezzel a megoldással még a polgármesterek sem értettek egyet, így tavaly október 8-án újabb rendeletmódosítás jelent meg. Ez valamivel jobb anyagi feltételeket jelentett: az a közmunkás, aki vállalja, hogy egy hónapból legalább 14 napot mezőgazdasági idénymunkával tölt, ezekre a napokra utólag igényelhet naponként 2000 forintos elhelyezkedési támogatást is. Csakhogy a közmunkás napidíj bruttója nem éri el a 4 ezer forintot, ha ezt megtoldják 2 ezer forinttal, a nettó díjazás még jó esetben is csak harmada lesz a piaci napszámnak, amely napi 7-8 ezer forint.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a Belügyminisztérium az igények előzetes felmérésével is próbálkozott. Tavaly ősszel összesítették, hogy elsősorban az agrárcégek hány dolgozót keresnek hivatalosan, előre bejelentett formában a közmunkások közül. Ezek a munkáltatók összesen 37.407 fő foglalkoztatását tervezték, havonta átlagosan 6,2 ezer embernek adtak volna munkát, ami 17 százalékkal több mint tavaly ilyenkor. Ez a terv is kudarcot vallott. Erre az évre ugyanis csak a legrosszabb foglalkoztatási mutatókkal rendelkező 5 megyéből érkeztek igények, ráadásul ezek 95 százaléka Szabolcs-Szatmár-Beregből.

Noha kevesen éltek azzal a lehetőséggel, hogy az állam közvetítse ki őket napszámba, sokan dolgoznak földeken olyanok, akik korábban közmunkások voltak. Ők az állami közvetítést kikerülve váltak napszámossá. Azzal a lehetőséggel éltek, hogy alkalmi munkásként akkor is lehet munkát vállalni, ha valaki nyilvántartásba veteti magát hivatalos munkakeresőként. A napszámost ráadásul állástalanként megilleti a havi 22 800 forint foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Az érintettek így sokkal jobban járnak, a havi 22 800 forint mellé ugyanis óránkénti 700 és 1000 forint közötti díjazást kapnak.

Mindezt alátámasztani látszik az: az ország sok pontján figyelhető meg az, hogy látszólag megugrott a munkanélküliek száma. Több észak-borsodi településen is szokatlanul magas most a munkanélküliek aránya – legalábbis papíron. Hernádvécsén például 183, míg Boldogkőújfaluban 101 állástalant tartanak nyilván, a település lakóinak több, mint negyedét. Pedig Orosz Zoltán, Boldogkőújfalu polgármestere szerint a közmunkások aránya nem változott a tavalyihoz képest, akkor is és most is nagyjából harminc embernek tudnak munkát biztosítani ilyen jogcímen, sőt, idén még diákmunkást is fogadnak. Vannak azonban, akiknek most nem éri meg közmunkásnak beállni, mert napszámosként, idénymunkával jóval többet kereshetnek az átlag 57-80 ezer forintos állami bérnél. Napszámosként most épp barackot, de később más idénygyümölcsöt szednek, amiért óránként 700 és 1000 forint közötti díjazást kapnak: egy nyolcórás műszakkal így akár 8000 forintot is megkereshetnek, ami egy hónapban 160-180 ezer forintos bevételt jelenthet. Ha pedig mindkét szülő dolgozik, az összeg is duplázódik. Az ország legszegényebb észak-borsodi térségében sokan csak így tudják megkeresni a téli tűzifára vagy a szeptemberi iskolakezdésre valót.

Az ország másik felén, a dél-baranyai, csakis romák lakta, 400 lelkes Gilvánfán is hasonló a helyzet. Itt a rendszerváltás után másfél évtizedig 80-90 százalékos volt a munkanélküliség. Amikor 2007-től a finn Elcoteq pécsi gyára 7 ezer embert foglalkoztatott, negyvenen ingáztak az elektronikai üzembe. Aztán a cég bezárt, s a kevés iskolát végző, szakmátlan gilvánfaiak újra reménytelen helyzetbe kerültek. A második Orbán-kormány közmunkaprogramja megszüntette a drámai szintű állástalanságot, átlagosan százan jutottak a projekt révén roppant szerény, de biztos megélhetéshez. Most viszont – támogatás híján – alig félszáz gilvánfainak tudnak közmunkát biztosítani, így – a statisztikai adatok alapján – több mint nyolcvanan állástalanok, ami azt jelenti, hogy 30 százalék fölé emelkedett a munkanélküliség. Csakhogy a település fideszes polgármestere, Bogdán László képtelenségnek ítéli ezt adatot: szerinte legfeljebb 15 helybélinek nincs munkája.

Bogdán úgy látja, a korábbi közmunkások nagyjából fele talált magának alkalmazást a munkaerőpiacon, csakhogy jellemzően nem állandó megbízással dolgoznak a gilvánfaiak, hanem napszámban. Bogdán László valószínűnek tartja, hogy az alkalmi munkások döntő többségének gyakorlatilag folyamatosan állása van, ám időnként cseleznek a bejelentésükkel. Utóbbi ellenére a polgármester örül annak, hogy a volt közmunkások igazi munkához jutottak, még ha részben szürke gazdaság foglalkoztatja is őket. Egyrészt, mert a napszámosok megkeresnek napi 7-8 ezer forintot, s ez 2-3-szorosa a közmunka bérének, másrészt mert a közmunkára nem lehet a jövőt építeni. Maguk a napszámosok is így látják ezt, közülük többen elmondták, hogy a közmunkát lebecsülik, mert az „semmit se ér”. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat májusi adatai szerint a Somogy megyei Rinyabesenyőn 45 állástalan szerepelt a nyilvántartásban, ami 30 százalékos munkanélküliséget jelentett a településen. – Szerintem valójában nincs 30 százalék – mondta Orsós Imre, a somogyi falu polgármestere, és azzal folytatta: – Rengetegen ugyanis idénymunkásként dolgoznak, viszont ők hivatalosan munkanélkülinek számítanak. Az önkormányzat jelenleg húsz közmunkást foglalkoztat, ami 45 százalékkal kevesebb, mint a csúcsidőben, bár tíz embert még azonnal fel tudnának venni, ha lenne rá támogatás.


Választási 13. havi

Egyhavi bérük 90 százalékát adná oda az Orbán-kormány még az önkormányzati választás előtt a közmunkásoknak – tudta meg nemrég a hvg.hu. A bruttó 73 377 forintot jelentő egyszeri pluszpénz 9 milliárd forintba kerülne és a belügyi, valamint az igazságügyi tárca közös javaslatának indoklása szerint a közfoglalkoztatottak álláskeresésének megkönnyítésére szolgál majd. Vécsi István, a Közmunkás Szakszervezet elnöke szerint azonban „ezzel valójában szavazatokat vesznek”.


Kozmetikázott statisztikák

Májusban a 15-64 éves korosztályban mindössze 3,5 százalékos volt a munkanélküliség, már 4,5 millió a foglalkoztatottak száma és csak nagyjából 110 ezren dolgoztak közfoglalkoztatottként. Ezeket az adatokat ismételgeti a kormány, de sorra derülnek ki olyan részletek, amelyek megkérdőjelezik az állami kimutatások pontosságát. A Policy Agenda a napokban hozta felszínre, hogy a 4,5 millió foglalkoztatott közül csak 3,76 millióan rendelkeznek hivatalos bérjövedelemmel. Emellett csak 2,9 millió embert foglalkoztatnak hivatalosan teljes munkaidőben.

Egyszerűsített foglalkoztatásban évi 120 napot lehet dolgozni anélkül, hogy a NAV-nak adóbevallást kellene beadni, az alkalmi munkások, klasszikusan a mezőgazdasági napszámosok, strandokon, vízparti büfékben egy-egy idényben dolgozók pedig 90 napig kapnak mentességet ebben a formában. Ha túllépik a keretet, ezt az időszakot akkor is levonhatják az adóból.

Az őket foglalkoztató cégeknek persze be kellene jelenteni őket az adóhatóságnál már az első naptól, de a munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai szerint ezt sokszor elmulasztják. A Pénzügyminisztériumhoz tartozó munkaügyi felügyelők 2019 első negyedévében azt találták, hogy a tavalyi adatokhoz képest nőtt azoknak a mezőgazdasági vállalkozásoknak a száma, amelyek feketén foglalkoztattak embereket, a vizsgált cégek 10 százaléka került ebbe a körbe. A napokban megjelent összefoglaló azt is hangsúlyozza, hogy az év eleje nem főszezon a mezőgazdaságban, a nyári, őszi betakarítások idején ennél rosszabb lehet a helyzet. A munkaadók többsége biztonságban érezte magát az utóbbi években, kevés volt az ellenőrzés, nem siettek bejelenteni a kapáló, gyümölcsszedő embereket. G. E.  



Forrás: Népszava





Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket