Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

A legtöbb gazdálkodó nem gondol időben a generációváltásra

2019.10.15. 7:23:00


Egyre növekvő gondot okoz a munkaerőhiány a mezőgazdaságban is, ráadásul az itt foglalkoztatottak mindössze 6 százalékát teszik ki a 35 évnél fiatalabbak. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a küszöbön álló generációváltás is nehézségekkel jár, és indokolatlanul elhúzódik.

Ezen is segíteni kíván az OTP Fáy András Alapítvány, például a fiatal generációk megszólításával. Az OTP Bank pedig megalkotta a 10 milliárdos Zöld Alap konstrukcióját, amely az örökös nélküli generációváltásra nyújt egyfajta megoldást. Mindez az OTP Fáy András Alapítvány konferenciáján hangzott el – egyes elemeiről korábban már beszámoltunk –, ahol megtudtuk azt is, hogy idén újabb leánybankkal bővül az OTP Csoport.

Mészáros Tamás, az OTP Fáy András Alapítvány kuratóriumi elnöke a Corvinus Egyetem Agrármérnöki, valamint az Eszterházy Károly Egyetem Agrártudományi és Vidékfejlesztési Karáról verbuválódott hallgatóság előtt elmondta: a „Közösen a Jövő Munkahelyeiért” Alapítvány (KJM) beolvadással egyesült a Fáy András Alapítvánnyal. Az OTP Bank a 90-es évek elején hozta létre a KJM-et, hogy olyan kutatásokat támogasson, amelyek a munkaerő-piaci trendeket vizsgálják, ezzel is hozzájárulva a rendszerváltás egyik következményeként megjelenő munkanélküliség csökkentéséhez.

A több mint másfél évtized alatt született legfontosabb kutatási eredmények most már könnyen követhetők a Fáy Alapítvány e célból létrehozott digitális adatbázisában – jelentette be Mészáros Tamás. A dolog érdekessége, hogy amíg a KJM fókuszában „a hogyan hozzunk létre új munkahelyeket” állt, ma már az a kérdés, „miképp teremtsük elő a szükséges humánerőforrásokat” – tette hozzá. Merőben új területként pedig a felnőttképzésben is részt kívánnak venni.

A kurtatórium elnöke kijelentette, folytatni kívánják a pénzügyi kultúrával kapcsolatos ismeretek terjesztését, továbbá a munkaerő-piaci kutatások ösztönzését és finanszírozását is. Ennek érdekében különböző pályázatokat is meghirdetnek.

Az alapítványi elnök kitért arra is, hogy a konferencia helyszínétől pár lépésre (a VI. kerületi Benczúr utcában) már megkezdték az OTP Bank által adományozott villa felújítását, aminek eredményeként a mainál több száz négyzetméterrel nagyobb hasznos alapterületű, és a legkorszerűbb technológiával felszerelt székházban folytathatja az alapítvány „az elmúlt két évben meglehetősen kibővült” tevékenységét. A munkálatok várhatóan februárban fejeződnek be.

Elengedhetetlen a fiatalok megnyerése

Benedek Fülöp, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója a konferencia előadójaként hangsúlyozta, hogy a Fáy András Alapítványnak amellett, hogy újszerű és érdekes ismeretanyagot adjon át a középiskolásoknak, az is célja, hogy ezt a tudást hátrányos helyzetű és elmaradottabb régiókba éppen úgy eljuttassa, mint a nagyvárosokba. Az elmúlt években már a környező országokra, „Erdélyre, a Délvidékre és a Felvidékre” is kiterjedően végzik a fiatalok képzését, továbbképzését, a versenyképes munkaerőpiaci pozíciók erősítését célzó feladatokat.

Minderre égető szükség van, hiszen a mezőgazdasági foglalkoztatás 2010 és 2016 között mintegy 25 százalékkal csökkent. A 65 évesnél idősebbek aránya fokozatosan növekszik, a 35 évnél fiatalabbak ugyanakkor mindössze 6 százalékot tesznek ki.

Benedek Fülöp a versenyképesség szempontjából is elengedhetetlennek nevezte a fiatalok megnyerését az agrárium számára. Ehhez nagyon fontos a szakképzés, amelynek „komplett szemlélet alapján, az elméleti és gyakorlati képzés párhuzamosságában kell megvalósulnia”. Példája szerint úgy végzik el az egyetemet a gépészmérnökök, hogy nem ismerhetik meg – esetleg csak bemutató jelleggel „kipróbálhatják” – a csúcstechnikával ellátott kombájnokat vagy traktorokat. „Nincs meg ehhez az eszközrendszer” – mondta.

Az OTP Bank jelenleg Magyarországon kívül 10 országban van jelen – emlékeztetett Benedek Fülöp. „Az egymással való kapcsolatépítés rendkívül nagy lehetőséget hordoz térségben” – mutatott rá az ügyvezető igazgató. A területalapú támogatások Magyarországon bevezetett két-, majd a hároméves megelőlegezését – amelyre szabad rendelkezésű hitelt adnak – például kiterjesztették a leánybankokra is, így általában duplájára nőtt a terület alapú támogatások után igénybe vehető hitelrész.

„Az OTP Bank agráreredményeinek 60 százaléka a leánybankoktól érkezik, kilencben már önálló agrárüzletág működik, ezek is a központhoz tartoznak. Benedek Fülöp kiemelte, hogy még idén újabb leánybankkal bővül az OTP Csoport, miután belép a szlovén piacra is.

Benedek Fülöp: ha eljön az ideje, bizonyítási lehetőséget kínálunk

Előadása végén a generációváltással kapcsolatos tapasztalatiról kérdeztük az ügyvezető igazgatót. Az OTP Agrár ugyanis három hónappal ezelőtt összehívott 35 olyan gazdasági vezetőt, ahol 65 év feletti a tulajdonos, majd szintén megkérdezte ugyanezen vállalkozások 35 évnél fiatalabb „kvázi örököseit” is. A beszélgetés minden résztvevővel külön-külön történt.

Mi volt a konzultáció legfőbb tanulsága?

Az a gond, hogy ez a generáció – amelybe én is tartozom – nagy energiát fordít az operatív irányításra, és kevéssé törődik a tapasztalatok átadásával, azzal, hogy az utódok számára is biztosítsa a cég működőképességét. Ráadásul az sem biztos, hogy az általa elképzelt jövőkép egyezik az örököseiével. A gyerekek ugyanis egészen más aspektusból, más technikai háttérrel, más stratégiai céllal számolnak. Ezt otthon kellene rendezni. Ha ebbe bárki kívülről beleszólna, az inkább rontaná az átadás zökkenőmentességét.

Mi gátolja az otthoni rendezést?

A gazdasági hatalom átadásának elodázása. Főnökök voltak, ragaszkodnak hozzá. Nem készülnek a nyugdíjba vonulásra, hogy mondjuk könyvet írjanak, vagy egy részterülettel foglalkozzanak a cégben. Persze tisztelet a kivételnek! Körülbelül az esetek felében azért rendezetten megy végbe a generációváltás.

A fiatalok mit képviselnek ebben a helyzetben?

A fiatalok már nem a „fatengelyes” logikát követik: értik a digitalizáció parancsát, továbbá igazodnának a piaci követelményekhez, profilt módosítanának és fejlesztenének. Az idősebbek pedig általában tartanák az elért pozícióikat. Az elképzeléseket nemigen tudják otthon megbeszélni, mert nehéz a racionális érveket és a feltétlen tiszteletet közös nevezőre hozni.

Hol tart a generációváltás Magyarországon, most már elszakadva a 35-öktől?

A generációváltás egy kényszerfolyamat, a tudatosság kevés benne. De megy. Azért hoztuk létre a Zöld Alapunkat, hogy az érintett versenyképes cégek ne kerüljenek pénzügyi befektetőkhöz, akik aztán kiveszik belőle a pénzt, majd csődben hagyják őket.

Generális megoldást képes adni a Zöld Alap?

Nem, ez csak egyfajta kezelési mód, de mintajelleggel bír. Ugyanis ide olyan fiatal menedzsmentet hozunk, amely aztán máshol is bevethető, ha az adott cégben elvégezte feladatát. A Zöld Alapban 10 milliárd forint van arra a célra, hogy ahol nincs örökös, ne kerüljön ebek harmincadjára a jól működő vállalkozás. Az OTP megvásárolja a céget, és akár ugyanazzal a menedzsmenttel – ha tudja vállalni – tovább működteti. Most két-három céggel van megegyezéshez közeli tárgyalásunk, így a jövő év elején elindulhatunk. Egyébként a beruházás mérete 50 milliótól maximum 4 milliárd forintig terjedhet, így 10-12 céltársasággal számolunk.

Hogyan találnak rá egy-egy cégre?

Érdekes módon a cégvezetők maguk jelentkeznek. Keresek bennünket, mert úgy akarnak kiszállni, hogy pénzhez is jussanak, és a cég valamilyen szintű jövője is biztosítva legyen.

Ha a menedzsmentet a Zöld Alapnak kell nyújtania, honnan veszik?

Jelenleg kevés a felkészült szakember arra, hogy egy komolyabb céget irányítson. Ha hirtelen kapnánk tíz céget Ausztriából, magyar részről nehéz lenne olyan vezetést kiállítani, amely olyan szinten tudná tovább vinni, ahogy ott eddig dolgoztak. Szerencsére nagyon nagy bázisunk van, mert mi finanszírozzuk a növénytermesztésben például a KITE-t, amely másfél millió hektárt integrál. Vagy közvetlen kapcsolatban vagyunk olyan külföldiekkel, akiknél az állattenyésztés és az élelmiszeripar jóval fejlettebb, ezekről a helyekről is hozhatunk embereket.

Nem mellesleg létezik egy „szakemberbankunk” is: akikről tudjuk, hogy képességeik a jelenlegi beosztásuknál magasabb funkciókra is alkalmassá teszik őket. Az érintetteket nyilvántartjuk, és ha eljön az ideje, bizonyítási lehetőséget kínálunk nekik.

A Fáy András Alapítvánnyal pedig a jövőt illetően van egy közös kezdeményezésünk is, amely speciális szakmákra, vezetéselméletre és gyakorlati vezetésre képez ki embereket. Hamarosan ennek részleteit is bemutathatjuk.



Forrás: agroinform





Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket