Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Agrártámogatások: alakulnak az új játékszabályok

2020.10.30. 5:55:00


A múlt héten a Takarékbank beszélgetésre hívta a szaksajtó képviselőit. Ennek során nemcsak az agráriumban uralkodó üzleti hangulatról számoltak be, hanem a Közös Agrárpolitikáról (KAP) szóló egyeztetések eredményéről is. Néhány ponton végérvényesen eldőltek a viták, ezeket mutatjuk be.

Mezei Dávid beszámolója legelején leszögezte: Európa Közös Agrárpolitikája egyre kevésbé közös és egyre kevésbé agrár. Az uniós költségvetésnek egyre kisebb hányadát kitevő agrárcélokra nemcsak kevesebb forrás jut, de ezek elnyerését is egyre inkább az agráriumon kívüli érdekek szabályozzák (környezetvédelemmel, állatjóléttel kapcsolatos társadalmi elvárások, nemzetközi kereskedelmi egyezmények). A támogatási rendszer fontos játékszabályai pedig tagállami szinten dőlnek el. Mivel pillanatnyilag csak a költségvetés nagyságáról van információnk, a leglényegesebb kérdésekben – pontosan hogyan és mennyit lehet az egyes pillérekben elkölteni – még csak most várható döntés.

„A tagállamok döntő többségének az a szándéka, hogy az átmeneti időszak két évig, azaz 2023-ig tartson. A 2023-ban induló új KAP egyik legfontosabb elemét, a zöldítés helyébe lépő környezetvédelmi intézkedéseket (eco-scheme) pedig további 2 évig csak kísérleti jelleggel vezetnék be. A feltételezés az, hogy ezután a pilot üzemmód után a KAP féléves felülvizsgálata során a szokásosnál nagyobb revíziókra kerülhet sor, azaz 2025-2026 táján akár egy újabb KAP-reformra is számíthatunk” – osztotta meg Mezei Dávid az elemzői várakozásokat.

Néhány fontos változás azonban végérvényesen eldőlt:

  • Lesz támogatási felsőhatár (capping) a közvetlen kifizetések terén (I. pillér), de ezt a tagállam saját belátása szerint vezetheti be. Ha bevezeti, akkor 100 ezer euró felett teljesen el kell vonnia a területalapú átalánytámogatást, 60 és 100 ezer euró között azonban maga szabja meg az elvonás mértékét, ahogy azt is, hogy figyelembe veszi-e a foglalkoztatásra és bérmunka-szolgáltatásokra kifizetett összegeket („csökkenti-e” ezekkel a támogatást).
  • Az eddigi zöldítési és a keresztmegfeleltetési elvárások minden termelőre nézve, uniós szinten kötelezőek lesznek. Ezen felül választható elemekkel (eco-scheme) lehet többletvállalásokat tenni, és feljebb tornászni a területalapú támogatást (a capping ezekre nem- vonatkozik). Ilyen lehet például a precíziós gazdálkodás alkalmazása, a szántás elhagyása vagy a táblaméretek csökkentése (mintha az AKG-t vinnénk át a kérelmezhető támogatások körébe). A választható eco-scheme-palettát a tagállam dolgozza ki. Az e jogcímre kifizetett támogatás a területalapú kifizetések 20 százalékát teheti ki.
  • Lesznek termeléshez kötött támogatások, de a támogatható elemek változnak (pl. fehérjenövények helyett „hüvelyesek és fűfélék vegyesen”). Ismét a közvetlen kifizetések 13+2 százaléka lesz elkölthető ezekre a célokra. A capping nem vonatkozik rájuk.
  • Fokozatosan kivezetésre kerülnek az átmeneti nemzeti támogatások (ezekkel a kérődző szektort segítettük), hiszen ezek átmenetiek voltak.
  • A vidékfejlesztési kiírásoknak (II. pillér) is elsősorban környezetvédelmi célokat kell szolgálniuk. A pályázható források elkölthetőek gépekre, épületekre, technológiákra is. A kettes pillér és az egyes pillér együttes kifizetéseinek 40 százaléka valamiképpen „zöld” célokat kell hogy szolgáljon.
  • Alaphelyzetben a forráscsökkenés az I. pillérben 4-5 százalékos elvonással járna, a II. pillérben 14 százalékossal, csakhogy a tagállamnak hatalmas játéktere van a pénzek mozgatására. Egyrészt a pillérek között a pénzügyi boríték akár 25 százalékát is átcsoportosíthatja, másrészt a II. pillér nemzeti hozzájárulásának mértékét is maga határozza meg. (Harmadrészt a támogatások végső értékét a forint-euró árfolyam is átírhatja.)

Az Agrárkamara törekvései szerint a kettes pillér forrásainak minél nagyobb hányadát át kell vinni az egyes pillér egyszerűen igényelhető támogatási céljaira, a vidékfejlesztési forrásokat pedig a nemzeti hozzájárulás megemelésével kell felturbózni. A Takarékbank arra int, hogy az átcsoportosított összeggel elvesznek a melléjük rakandó magyar forintok is (az egyes pillérben nincs társfinanszírozás). A forrásvesztést valóban csak nagy mértékű „önrészemeléssel” lehetne ellensúlyozni a kettes pillérben, de kétséges, hogy ez lehetséges-e. Azt se feledjük, hogy a versenyképesség javítását elsősorban a beruházásokat segítő, pályázható, vidékfejlesztési források szolgálják.



Forrás: Mezőhír





Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket