Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Talajmintavétel

2021.03.04. 8:51:00


A talajmintavétel kulcsfontosságú a mezőgazdasági termelés minőségének fenntartása érdekében.

Arra szolgál, hogy a talaj tápanyagtartalmának vizsgálatára alkalmas minta álljon rendelkezésre. Ha egy gazdaságban kellő rendszerességgel végeznek talajmintavétel alapján laborelemzést, a termesztett növény egyedi igényeihez igazodva biztosítható lesz a tápanyag pótlása, valamint alapot képez egy hatékony tápanyag gazdálkodási terv elkészítéséhez.

Akár rendellenességet észlelünk a termelés során, törekszünk a környezetvédelmi előírások betartására, vagy mérhető bizonyosságot szeretnénk, a talajmintavétel alapú talajtani vizsgálat mindenképp a hasznunkra válik. A talajmintavétel ugyanis pontos képet ad talajunk állapotáról, a rendelkezésre álló tápanyagokról, és segít kiszűrni az esetleges problémákat.

Hogyan zajlik?

A talajmintavétel első lépése a terület felosztása, amely meghatározza, hogy mely pontokból érdemes részmintát venni az optimális, használható átlagmintához. Általánosan 14-20 részmintára van szükség, amely hozzávetőleg 1 kg mennyiségű átlagmintát tesz ki. A talajmintavétel helyes módszere kiemelt feltétele annak, hogy a talajvizsgálat hiteles adatokkal szolgáljon. 
 
A megfelelő felosztás mellett lényeges a talajmintavétel mélysége is. Ez aszerint változik, hogy a vizsgált terület szántóföldi kultúra (0-30cm), bogyós ültetvény, szőlő vagy csonthéjas ültetvény (0-30 cm és 30-60 cm). 
 
A talajmintavétel egyaránt végezhető gépi és kézi fúróeszközökkel. Kell, hogy legyen kéznél az átlagmintához képest elegendő méretű vízhatlan tasak, amelyen jelölni tudjuk a mintaazonosító jegyet, amely a vizsgálat célját, a gazdálkodó nevét, a mintavétel és a tábla helyét, a minta mélységét és az azonosító jelet tartalmazza.
 
Mikor érdemes elvégezni?
 
Talajmintavétel során figyelnünk kell arra, hogy a talaj ne legyen túl száraz vagy túl nedves, azaz még művelhető állapotban legyen. Ideális, ha a mintázás a termés betakarítását követően, de még a trágyázás előtt történik. Figyelem! A kálium-vagy foszfortrágyázás után pedig feltétlenül szükséges várni legalább 3 hónapot, szervestrágyázás után pedig 6 hónapot.
 
Mely területeket kerüljük? 
 
Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy talajmintavétel követelményeit rendelet szabályozza, amely azt is kijelöli, hogy mely területeken tilos mintát venni.
 
Eszerint talajmintavétel nem ajánlott:

a tábla széli 2 méteres sávból (szántóföldi kultúra esetén)
szalmakazal helyéről
műtrágya/szervestrágya/talajjavító depóniák helyéről
állatok delelő helyéről
forgókból
A rendelet betartása a gazdálkodó érdeke is, hiszen ha a fenti helyekről kerül részminta az átlagmintába, az negatív irányba torzíthatja a vizsgálat értékeit.

Mi történik a laboratóriumban?

A talajmintavétel után a mintát laboratóriumba szállítják, ahol talajvizsgálatot végeznek. Ennek során azokat az ásványi elemeket vizsgálják, amelyek a talaj alkotóelemei (pl. kalcium, foszfor, kálium, nátrium stb.). Hogy ezek értékeit megmérhessék, kémiai eljárással vonják ki őket a talajmintából.

A talajmintavétel előnyei

A mintából végzett vizsgálat eredményei pontos rálátást adnak a talajunk tápanyagmennyiségére, így meghatározhatjuk, mekkora mennyiségben érdemes műtrágyát vagy szerves trágyát alkalmaznunk.

Milyen gyakran szükséges a talajmintavétel?

A rendelet szerint legalább 5 évente. Ez alól csak a gyepterületek mentesülnek, ahol elegendő 10 évente sort keríteni a talajmintavétel elvégzésére.  
 



Forrás: agrobio.hu/







Kövessen minket