Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről – 1. rész

2021.03.05. 10:25:00


Nem kevesebb, mint három évtizede küzd a magyar mezőgazdaság az osztatlan közös tulajdon problémakörével. De miért is tekintünk problémaként az osztatlan közös tulajdonra? Az nem igényel különösebb magyarázatot, hogy egy többször tíz, akár több száz tulajdonos birtokában lévő ingatlan esetében aligha érvényesülhet a tulajdonosi szemlélet.

Az elmúlt 30 év azt is megmutatta, hogy az osztatlan közös tulajdoni forma a gazdasági fejlődést is gátolja, hiszen a bankok egyáltalán nem vagy csak korlátozottan fogadják el hitelfedezetként. Emellett igazi „hungarikum” is, hiszen mint tulajdoni forma, nincs összhangban az uniós támogatási struktúrával. A legnagyobb gondot mégis az jelenti, hogy az évtizedek során olyan kényszer­közösségek alakultak ki, amelyekben a tulajdonostársak jelentős része ismeretlen vagy elhunyt – sőt, az is gyakran előfordul, hogy maga a tulajdonos sem tud a saját földjéről!

Ez oda vezetett, hogy mostanra közel 2,5 millió hektár termőföld van osztatlan közös tulajdonban – amiből több mint 1 millió hektár örökléssel keletkezett!

Az örökösök sokszor nem is tudnak pár század aranykorona értékű földjeikről, amelyekre gyakran le sem folytatják a hagyatéki eljárást. Ezeket a számokat látva nincs mit csodálkozni rajta, hogy miért áll az ország termőföldjeinek jelentős része hosszú évek óta parlagon, gaz és parlagfű táptalajaként.

Az új eljárási szabályoknak köszönhetően most remélhetőleg gyors előrelépés történik ez ügyben. A korábbi, úgynevezett OKTM-eljárás keretében eddig is lehetséges volt az osztatlan közös tulajdon megszüntetése, de ez az eljárás lassú volt – sok helyen még 8 évvel a program megkezdése után sincs megosztva a föld –, és a tulajdonostársak teljes egyezsége hiányában sorsolás döntött a kimérés rendjéről.

A 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: törvény) elfogadásával új eljárásrendet vezettek be, amely várhatóan rövid idő alatt radikálisan visszaszorítja az osztatlan közös tulajdonban álló földek számát.

Milyen földet lehet megosztani és milyet nem?

Már az elején fontos leszögezni, hogy az osztatlan közös tulajdon megosztása ezek után sem lesz kötelező, ahogy eddig sem volt az. A megosztási eljárást csak kérelemre indítják el, sem hatóság, sem a bíróság nem indíthatja meg hivatalból. A jogalkotó célja nyilvánvalóan az, hogy a lehető legtöbb föld 1/1-es tulajdonba kerüljön, ennek ellenére lesz olyan eset, amikor gazdasági realitások vagy a tulajdonosok döntése miatt fennmarad a közös tulajdon.

A törvény hatálya csak a termőföldekre terjed ki – viszont most már művelési ágtól függetlenül. Ebből következik, hogy kivett ingatlant ilyen eljárásban nem lehet megosztani. Ugyanez igaz azokra az ingatlanokra, amelyek kivett alrészletet tartalmaznak, ide nem értve a kivett út, kivett árok, kivett csatorna alrészleteket.

Nincs mód a megosztásra tanyák esetében sem, illetve akkor sem, ha a föld a település zártkertjében fekszik, és tényleges használata alapján nem a földrészlet teljes területe minősül mező- vagy erdőgazdasági hasznosításúnak.

Eljárásjogi okok miatt nincs lehetőség megosztásra olyan földeknél sem, amelyek telekalakítási vagy kisajátítási eljárás alatt állnak, és akkor sem indulhat el kimérés, ha földminősítési eljárást indítottak (pl. a művelési ág változása miatt), vagy ha térképezési, területszámítási hiba kijavítása van folyamatban.

Nincs lehetőség a megosztásra abban az esetben sem, ha a tulajdonátruházás hatósági jóváhagyása még folyamatban van – és ehhez nem kell a teljes terület átruházása, elegendő bármely tulajdoni hányad elidegenítése. Emellett akkor is beáll a megosztási tilalom, ha széljegy szerepel az ingatlan tulajdoni lapján. Az OKTM-eljárás csak akkor lehet akadálya a megosztásnak, ha a sorsolás már megtörtént, vagy ha az egyezséget befogadták.

Fontos tudni, hogy egyszerre csak egy kérelem befogadására van lehetőség a földhivatalnál,

magyarán ha valaki már benyújtott megosztási kérelmet, úgy 90 napig másik személy már nem terjeszthet elő megosztási kérelmet ugyanarra az ingatlanra. Sőt, a 90 napos tilalom tulajdonképpen 120 napot takar, amiatt a szabály miatt, hogy a határidő letelte után további 30 napig nem lehet megosztási kérelmet benyújtani.

Ki kezdeményezheti a megosztást és milyen feltételekkel?

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének programja nincs határidőhöz kötve. A megosztás megkezdődhet akár a törvény hatálybalépésekor – magyarán a veszélyhelyzet lejártával –, de akár később is, a törvény ugyanis nem szab határidőt az eljárás megindításának.

Előfordulhat tehát, hogy egyik tulajdonostárs sem indítja meg az eljárást, ezért még évekig fennmarad az osztatlan közös tulajdon a felek között.

Bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti az osztatlan közös tulajdon megosztását. Ehhez az illetékes földhivatalhoz kell kérelmet benyújtania, amiben a tulajdonostárs kéri a „folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzését”.

Az eljárást az illetékes járási földhivatal folytatja le: a kérelem alapján feljegyzi az érintett ingatlan tulajdoni lapjára a folyamatban lévő megosztás tényét. Kiemelendő, hogy a kérelem benyújtójával szemben nincs olyan előírás, hogy mennyi ideje kell tulajdonostársnak lennie. Arra viszont nincs lehetőség, hogy a tulajdonostársakon kívül más személy, például a földhasználó vagy egy szomszédos földtulajdonos kezdeményezze a megosztást.

A kérelemben csak egy földrészlet jelölhető meg.

A kérelem utólagos módosítására nincs mód, de a kérelmet természetesen vissza lehet vonni. Fontos rendelkezése a törvénynek, hogy a megosztás során sem jogszabályon, sem szerződésen alapuló elővásárlási jog nem gyakorolható, és a mezőgazdasági igazgatási szerv földforgalmi törvényből ismert jóváhagyására sincs szükség.

Érdemes tudni, hogy a földforgalmi törvény által előírt tulajdoni maximum (földművesek esetében 300 hektár, nem földművesek esetében 1 hektár) osztatlan közös tulajdon megosztása esetén túlléphető, és ez igaz arra az esetre is, ha valaki bekebelezéssel vagy a megosztással vegyes adásvétel során lépné túl a tulajdoni maximumot.

Szintén nincs szükség a földforgalmi törvény 13-15. §-a által előírt nyilatkozatokra, például a hasznosítási kötelezettséggel vagy a más célú hasznosítás tilalmával kapcsolatos nyilatkozatra sem.

Az eljárás megindulása

A megosztási eljárás tehát egy tulajdonostárs kérelme alapján indul. A „folyamatban lévő megosztás” tényének feljegyzésével egyidejűleg a földhivatal kiadja a kérelem benyújtójának az osztóprogramhoz való hozzáférés technikai azonosítóját. A jelenleg még tesztelési fázisban lévő osztóprogram a Nemzeti Földügyi Központ honlapjáról lesz letölthető (www.nfk.gov.hu). Azt már most tudni lehet, hogy az osztóprogramot a kérelmezők a saját, személyre szóló kormányzati Ügyfélkapu-azonosítójukkal és az ügyazonosítóval együtt tudják majd használni.

Ezzel párhuzamosan a földhivatal hirdetményt tesz közzé a kormányzati portálon (www.magyarorszag.hu) az adott ingatlant érintő megosztásról.

A hirdetmény célja ez esetben nem az elővásárlásra jogosultak felhívása (mivel nincs is lehetőség elővásárlási jog gyakorlására), hanem a tulajdonostársak és a földhasználók tájékoztatása az eljárás megindításáról.

Fontos szabály, hogy a „folyamatban lévő megosztás” tényének feljegyzését követően az ingatlan tulajdoni lapján és térképi állományán további változtatás nem vezethető át, kivéve az öröklés miatt bekövetkező tulajdonváltozást és a kisajátítást. A tényfeljegyzést követően benyújtott egyéb kérelmeket vagy megkereséseket az ingatlanügyi hatóság függőben tartja a megosztás tényének törléséig.

A megosztásra főszabály szerint a tulajdonostársak egyezségi megállapodása alapján kerülhet sor, amihez mindenképp szükség van ügyvédi ellenjegyzésre vagy annak közjegyzői okiratba foglalására.

Fontos, hogy az eljárást kezdeményező tulajdonostársnak a megosztási folyamat megkezdéséről írásban, igazolt módon értesítenie kell valamennyi, az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat,

továbbá az ingatlan valamennyi földhasználati vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett használóját.

A megosztási eljárás költségei

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséért 15 ezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie a kérelem benyújtójának, amin felül ügyvédi vagy közjegyzői díjjal és postaköltséggel is számolni kell.

Vagyonszerzési illetéket csak akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni.

Díjmentesen lekérhető továbbá a tulajdoni lap, amennyiben az a megosztáshoz szükséges, és ha azt az ügyfél jogi képviselője igényli meg.

Nagy újdonsága az eljárásnak, hogy a törvény csak jogi megosztást vár el, magyarán az osztóprogram segítségével már földmérő nélkül is kimérhetők az új 1/1-es ingatlanok. Ettől függetlenül igénybe vehető, és a magam részéről javaslom is földmérő közreműködéset, hiszen így egy nagyságrendinek nem nevezhető pluszköltség árán megelőzhetjük a későbbi határvitákat.

Amire mindenképp figyeljünk

Fontos, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetése nem szünteti meg a megosztáskor fennálló, földhasználati szerződésen alapuló földhasználatot. A haszonbérlőnek és a tulajdonosnak három hónapon belül gondoskodnia kell a földhasználati szerződés módosításáról, és az alapján a változások bejelentéséről a földhasználati vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásba.

A határidő eredménytelen leteltét követően a szerződés módosítása bíróságtól kérhető.

Más a helyzet az úgynevezett. használati vagy többlethasználati megosztásokkal (Fétv. 70-76. §). Ezek hatályukat vesztik a közös tulajdon megszüntetésével, sőt, a megosztási rendben sem kötik a feleket. A tulajdonostársak természetesen dönthetnek úgy, hogy a földeket mégis a korábbi használati megosztásnak megfelelően osztják ki.

Arra is figyeljünk, hogy amennyiben az ingatlan nyilvántartás szerinti állapota és a tényleges, természetbeni állapota eltér, úgy az ebből eredő következményeket a tulajdonosoknak kell viselnie. Ez elsősorban a területi minimum és a bekebelezés szempontjából lehet problémás.

Ami biztos, hogy az új eljárás komoly technikai kihívások elé állítja a földhivatalokat (is). Arra is felhívom a figyelmet, hogy míg az adásvételek jóváhagyása a megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozik, addig a megosztási folyamatot a járási hivatal bonyolítja le.

Tehát fokozott körültekintéssel kell eljárni, amennyiben időközben adásvételi szerződést kötünk.

Minden esetben kérjünk tényfeljegyzést a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtásáról, hogy elkerüljük a két földhivatali szint közötti esetleges adminisztratív elcsúszást!

 



Forrás: Dr. Cseh Tibor András szakmai titkár MAGOSZ







Kövessen minket