Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Nagy István: támogatni fogjuk a sikeres nemzedékváltást

2021.10.22. 7:36:00


Az őszi parlamenti ciklusban több agrártematikájú jogszabály is az Országgyűlés elé kerülhet, melyek a legfontosabb megtárgyalásra tervezett jogszabályok?

– Az őszi törvényalkotás egyik legfontosabb feladata lesz a gazdaságátadás szabályozásának a kérdése. Emellett napirendre kerülhet még az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvényjavaslat, illetve a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló jogszabály módosítása is. A fentieken túl megemlíthető továbbá az erdőbirtokossági társulatokról szóló törvény és a vadgazdálkodással összefüggő egyes jogszabályok módosítása is.

Az agráröröklés és generációváltás területén milyen lépések lehetnek indokoltak?

– Hazánkban és a teljes Európai Unióban fontossá vált a mezőgazdasági generációváltás kérdése, a gazdaságátadás lehetőségeinek megteremtése. A hazai mezőgazdaság történelmi sajátosságainak eredményeként a rendszerváltáskor indult gazdaságok alapítóinak generációja nagyrészt most éri el azt az életkort, amikor természetes módon felmerül a gazdaság átadása a fiataloknak, például egyéni gazdaságok esetében elmondható, hogy az irányítók 61 százaléka meghaladta az 55 évet. Szerencsés esetben az átadás családon belül történik meg, ugyanis az agrárium fiatal termelőinek mintegy 90 százaléka elsősorban működő gazdaságot vesz át. A sikeres nemzedékváltás jelentős részben a gazdaságok minél hatékonyabb átadásán múlik, azonban sem a családon belüli, sem a családon kívüli nemzedékváltásnak ugyanakkor nincsenek meg a hazai hagyományai, bejáratott rendje. Mindezek miatt fontos az állami beavatkozás, mivel kizárólag folyamatos generációs megújulás mellett biztosítható az agrár- és élelmiszergazdaság működőképessége.

Miként vélik elérni azt a célt, hogy több fiatal maradjon vidéken?

– A jogalkotás koncepciójának kialakítása során két alapvetést vettünk figyelembe: Egyrészt jelenleg a magyar agráriumban gazdálkodók meghatározó többségét a kis- és középvállalkozások körébe tartozó egyénileg vagy őstermelők családi gazdaságában tevékenykedő mezőgazdasági őstermelők és egyéni vállalkozók alkotják. Másrészt a felmérések eredményei szerint a megkérdezett érintettek számára – saját megítélésük szerint – a legnagyobb nehézséget az adminisztrációs feladatok jelentik a gazdaság átadásánál-átvételénél. Ezért első lépésként a gazdálkodó életében történő átadáshoz kapcsolódó adminisztrációs terhek könnyítését valósítjuk meg, mert ebben a kérdésben szakmai-társadalmi konszenzus tapasztalható.

Fontos célkitűzés a termelői generációváltás ösztönzése, melyet a támogatáspolitika eszközeivel is hatékonyan lehet befolyásolni. Ennek érdekében a Vidékfejlesztési Program részeként külön Fiatal Gazda Tematikus Alprogram fogja össze a fiatal gazdák támogatási lehetőségeit. Az Alprogram az egyes intézkedésekhez elkülönített forráskeret rendel, ami azt eredményezi, hogy a fiatal gazdáknak nem kell „versenyezni” a nagyobb gazdálkodói múlttal rendelkező termelőkkel. Az Alprogram első eleme biztosítja a fiatal mezőgazdasági termelők szakmai továbbképzésének, a szaktanácsadói szolgáltatások igénybevételének rendszerét, a második eleme keretében a mezőgazdasági üzemi beruházások esetében az alaptámogatási intenzitáson felül plusz 10 százalékponttal növelt támogatásra jogosultak a fiatal gazdák. Az eddig meghozott támogatói döntések eredményeként több mint 2300 fiatal gazda részesült hozzávetőlegesen 60 milliárd forint támogatásban. Az Alprogram harmadik eleme a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás, amely kapcsán 1 302 igénylő részére több mint 16 milliárd forint fejlesztési forrás került megítélésre. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy egyes támogatások esetében lényegében többletpontot kapnak a fiatal gazdák csak azért, mivel fiatal gazdának minősülnek. A 2022 utáni vidékfejlesztési támogatáspolitika tervezése során kifejezett szándékunk a fiatal termelőknek járó előnyök megtartása, sőt továbbfejlesztése.

A kormány korábbi bejelentése szerint a következő uniós költségvetési ciklusban soha nem látott mértékű pénzügyi forrás áll a gazdálkodók, vidékfejlesztők rendelkezésére. Mennyi pénzről is van szó és ki számíthatnak főként ezen forrásokra?

– A kormány a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül történelmi léptékű forrást, 4 265 milliárd forintot fordíthat a magyar vidék, a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig. Az előttünk álló, 2027-ig tartó időszaknak a támogatások és pályázatok szempontjából két szakasza van. 2021-ben és 2022-ben még átmeneti éveket élünk, az új programozási időszak 2023-tól indul. Mindez azt jelenti, hogy a korábbi évek 17,5 százaléka helyett 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít a kormány az uniós vidékfejlesztési források mellé. A megnövelt források már 2021-től – tehát már az átmeneti évektől – érvényesek. A döntés a jelenlegi, 2014-2020 közötti VP forrásainak megháromszorozását jelenti.

Milyen elvek alapján alakítják ki majd ki a pályázati lehetőségeket?

– Összehangoltan és célzottan szeretnénk elkölteni a forrásokat. Stratégiai érdek a hozzáadott érték növelés, ezért kiemelten fókuszálunk az élelmiszerfeldolgozással foglalkozó vállalkozásokra, így lesz nagyobb hazai élelmiszer önellátás és még erősebb exportteljesítmény. A jelenleg egy hektárról előállított érték, a termelékenység növelése érdekében a technológiaváltást és termelékenység növelését megvalósítani tervező gazdálkodók biztonsággal támaszkodhatnak ezekre a forrásokra. Figyelnünk kell a termelésbiztonságot segítő fejlesztésekre, erre ösztönöznünk kell a gazdálkodóinkat, mivel akár a természeti káresemények, akár egy állattartó telep járványvédelmi fejlesztése ennek köszönhető. Nagy nyertesei lesznek véleményem szerint a környezettudatos gazdálkodást és fejlesztéseket tervezők a következő ciklusnak, hiszen az ő támogatásukat az új uniós támogatási szabályozás erősen ösztönzi, a források jelentős részét ezek a célok kötik le. Az egymással együttműködni képes termelők, vállalkozások az eddiginél is komolyabb ösztönzésre számíthatnak a terveink szerint. Érdemes bővíteni az eddigi kedvezményezetti kört, minél szélesebb agráriumhoz kötődő tevékenységet érdemes segíteni, hogy minden szereplő együtt tudjon fejlődni és van lehetőségünk a vidéki önkormányzatok erősebb támogatására. Nagyon várunk arra, hogy a jelenleg oly szigorú előlegfizetési szabályaink könnyebbé váljanak 2023-tól, ami jelentősen meg fogja könnyíteni az életünket. Az új szabályok a vidékfejlesztés esetében alapvetően nem szigorodtak, az egyes intézkedések rugalmasabbakká tudnak válni, így olyan területek támogatása is lehetséges lesz, amelyek eddig nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben voltak támogathatóak – így a gazdaságátadás, az induló vállalkozások vagy az együttműködések támogatása.

Noha a pályázati rendszerben sok könnyítés, egyszerűsítés történt az elmúlt években sok gazdálkodó még most is panaszkodik, hogy külső pályázatírói segítség nélkül nem tudná átrágni magát a követelményrendszeren. A szaktárca jogosnak érzékeli ezeket a kritikákat?

– Az Európai Uniós forrás felhasználásával folyósított támogatások esetében mind a pályázónak, mind a pályázatok elbírálását, kifizetést végző intézményrendszernek meg kell felelniük a vonatkozó uniós és hazai jogszabályoknak, előírásoknak. Ez sok esetben azt eredményezi, hogy egy valóban összetett folyamaton keresztül születik meg a támogatási kérelem, illetve annak bírálata. Folyamatosan törekszünk az egyszerűsítésekre, a pályázók érdekeit szolgáló változtatásokra, ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a kiírások többségében a pályázási folyamat nem csak abból áll, hogy az adott támogatási kérelem adatlapját ki kell tölteni, mivel a projektötlet megszületésétől hosszú út vezet addig, amíg a tényleges pályázati anyag összeáll. Ebben a folyamatban nyújthat segítséget a megfelelő referenciákkal és tapasztalattal rendelkező pályázatíró szakember, aki kidolgozza a projekttervet, segít a megfelelő szállítók, tervezők felkutatásában, a szükséges engedélyek, igazolások beszerzésében. Mindezek alapján javasolt a pályázás kapcsán a gyakorlott, az uniós támogatási szabályokban jártas pályázatírók közreműködését igénybe bevenni.

Az elmúlt években az agrárgazdaság a nemzetgazdaság pozitív egyenlegének harmadát-felét biztosította. Tarthatónak látja az export, s ezen belül a feldolgozott élelmiszerek kivitelének növekedését?

– Igen, egyértelműen. Még a nemzetközi járványhelyzet ellenére is a mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttes termék-külkereskedelmi forgalma 2020-ban bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva és az egyenlegünk is javult, a többlet 991 milliárd forintot tett ki. Az elmúlt években a hazai kivitel összetételét tekintve a mezőgazdasági alapanyagok exportjától fokozatosan elmozdult a magasabb feldolgozottságú termékek és élelmiszerek irányába, de ennek ösztönzésére még sokat kell tennünk, nagy lemaradást kell behoznunk ezen a területen még a 2010 előtti időszak mulasztásai miatt. A sikeres piaci jelenlét növelése érdekében a támogatáspolitikai eszközein révén ösztönözzük az innovatív élelmiszeripari fejlesztéseket, a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását a robotizáció, digitalizáció eszközeinek felhasználásával, úgy, hogy közben segítjük vállalkozásainkat a fenntarthatósági elvárások teljesítésében is, amely egyre erősebb elvárás a nemzetközi és hazai értékláncok szereplői felé a fogyasztók, a piacok részéről. A magyar kormányzat külpiaci jelenlétet támogató szolgáltatásai minden élelmiszergyártónak lehetőséget adnak a bemutatkozásra, a tartós piaci jelenlét feltételeinek megteremtésében.

Egy hazai céges tranzakció nyomán kiemelkedő esély mutatkozik, hogy saját piacunkon megerősödjön a magyar tulajdoni háttér a kiskereskedelem területén is. Mit remélhetnek ettől a termelők és élelmiszer-előállítok?

– A koronavírus járvány rámutatott a lakosság élelmiszerellátásának fontosságára, valamint az értékesítési láncok jelentőségére a lakossági ellátásban és a feldolgozóipar folyamatos alapanyag ellátásában is. A piaci stabilitás megőrzése és a fejlődés érdekében az ágazati résztvevőknek és a kereskedelemnek is szem előtt kell tartania az aktuális fogyasztói és ellátási igényeket. A kiskereskedelmi szegmensben a magyar tulajdoni hányad növekedése a magyar élelmiszertermelők és feldolgozók számára a hazai értékesítési lehetőségek bővülését jelenthetik, reméljük ennek mihamarabbi kézzel fogható tanújeleit.



Forrás: Dénes Zoltán - Agrokép







Kövessen minket