Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Most hatalmas a tét – Sok ezermilliárd forint sorsa dől el a mezőgazdaságban

2022.01.12. 7:49:00


Több mint 5000 milliárd forint uniós és hazai agrár- és vidékfejlesztési támogatás sorsát határozza meg a következő években az a stratégiai tervnek nevezett dokumentum, amelyet Magyarország december végén nyújtott be Brüsszelnek. Valamennyi gazdálkodónak arra kell felkészülnie, hogy 2023-tól a fenntarthatóság érdekében több „zöld követelményt” kell teljesítenie az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) támogatásainak megszerzéséhez.

A január elsejei határidőig benyújtotta Magyarország az Európai Bizottságnak azt a stratégiai tervet, amely a 2023-2027 között kifizethető agrár- és vidékfejlesztési támogatások konkrét rendszerét határozza meg az új KAP-ban.

A tagállamoknak kötelezően ki kell dolgozniuk saját dokumentumaikat, és ezt el kell fogadtatniuk Brüsszellel ahhoz, hogy gazdálkodóiknak a következő években is támogatásokat folyósíthassanak.

A stratégiai terv lényegében azt tartalmazza, hogy a tagállamok milyen módon kívánják eljuttatni a jogosultakhoz az uniós és a hozzájuk kapcsolódó nemzeti támogatásokat a KAP-ban rögzített szabályozási keretrendszer feltételei között.

A tervkészítés nem újkeletű dolog, mivel a vidékfejlesztési támogatásoknál eddig is szükség volt erre, a mostani új dokumentumnak viszont már az úgynevezett közvetlen kifizetésekre – így a legnagyobb arányt képviselő, földekhez kapcsolódó területalapú támogatásokra - is ki kell terjednie.

Ez tehát azt jelenti, hogy a stratégiai tervnek mindkét nagy EU-s támogatási pillért – az elsőt képező közvetlen kifizetéseket és a másodikat alkotó vidékfejlesztési forrásokat – fel kell ölelnie, vagyis tulajdonképpen valamennyi támogatást át kell fognia.

Magyarország a 2021-2027 közötti új uniós költségvetési ciklusban 7600-7700 milliárd forintnak megfelelő uniós és hazai agrárforrást használhat fel, amelyből az egyes pillérre – átváltási árfolyamtól is függően – körülbelül 3300 milliárd, a másodikra 4300-4400 milliárd jut.

A most elkészült stratégiai terv azonban nem terjed ki a teljes összegre, mivel az új KAP – szemben az eredeti tervekkel – nem lépett életbe 2021-ben, hanem azt EU-s egyeztetések elhúzódása miatt csak kétéves csúszással, 2023-tól vezetik be. Így 2021-ben és 2022-ben kétéves átmeneti időszak zajlik, amikor még a 2014-2020-as KAP szabályozórendszere alapján, de már a 2021-2027-es időszak forrásainak terhére lehet támogatásokat fizeni.

Ebből következik, hogy a stratégiai dokumentum és az új KAP az eredetileg megállapítottnál kevesebb forrás elosztását befolyásolhatja. A közvetlen kifizetéseknél évi 1350-1360 millió euró – 480-500 milliárd forint – fizethető ki, amely két év alatt 1000 milliárd forintot tehet ki.

A vidékfejlesztésben pedig tavaly mintegy 1500 milliárd forintos új forrást kötött le a kormány, így együttesen a forráskeret körülbelül 2500 milliárd forinttal csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hazai agrárium 2023-tól 5100-5200 milliárd forintot vehet majd igénybe az új KAP szabályai szerint.

Különösen szembetűnő a vidékfejlesztési támogatások bővülése, mivel a 2021-2027 között felhasználható, 4300-4400 milliárdos teljes összeg jóval meghaladja a 2014-2020-as ciklusban elkölthető 1300 milliárd forintot.

A látványos bővülés úgy vált lehetővé, hogy a kormány 80 százalékos, maximális mértékű nemzeti vidékfejlesztési társfinanszírozást vállalt az uniós források mellé, szemben a 17,5 százalékos korábbi aránnyal.

Ennek köszönhető az is, hogy a vidékfejlesztési kasszából 25 százaléknyi támogatást át lehet csoportosítani az egyes pilléres közvetlen kifizetésekhez, amelyek enélkül szintén szűkültek volna 2014-2020-hoz képest, így viszont fenn lehet tartani az eddigiekhez hasonló, 1350-1360 millió eurós éves támogatási mértéket.

Az agrár- és a vidékfejlesztési források felhasználásánál az egész unió szintjén markáns fejlemény, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a fenntarthatóság érdekében előtérbe kerülnek a „zöld követelmények”.

Ezt igazolja, hogy a teljes KAP-költségvetés 40 százalékát környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célok megvalósítására kell fordítani, és a megerősített környezeti alapfeltételek az összes közvetlen kifizetés és területalapú vidékfejlesztési intézkedés előfeltételévé válnak.

Ez azt vonja maga után, hogy a gazdálkodóknak e fenntarthatósági előírásokat teljesíteniük kell, ha (többlet)támogatásokhoz akarnak jutni.
Az uniós agrárgazdasági környezetvédelmi célok kijelölésére az Európai Bizottság még 2020-ban közzétette az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) részét képező „Termőföldtől az asztalig” stratégiát (Farm to Fork Strategy) és a „Biológiai Sokféleség” (biodiverzitási) stratégiát.

Előbbi célja, hogy az uniós mezőgazdaságot fenntartható élelmiszerrendszerré alakítsa át, míg utóbbi fő törekvése, hogy helyreállítsa a leromlott szárazföldi és tengeri ökoszisztémákat.

E célkitűzések az agrárgazdasági tevékenységeket alapvetően érintik, mivel azok jelentősen hatnak a szárazföldi ökoszisztémákra, illetve a termelés alapját képező biológiai sokféleség és természeti erőforrások révén befolyásolják a környezetet állapotát is.
A környezetvédelmi követelmények erősödése részben kedvez a magyar gazdálkodóknak, mivel például a vidékfejlesztési eszköztárban fennmaradhatnak az úgynevezett agrár-környezetgazdálkodási (akg) vagy ökogazdálkodási támogatási jogcímek, amelyek eddig is népszerűek voltak.

Nehézségek adódhatnak viszont a közvetlen kifizetéseken belül igénybe vehető területalapú forrásoknál, ahol a termelőknek ezentúl jobban oda kell figyelniük annak érdekében, hogy hektárra vetített támogatásaik ne csökkenjenek.

Az új KAP ugyanis a környezet és éghajlat szempontjából előnyös gazdálkodási gyakorlatokat nem csupán kötelező előírásokkal kívánja ösztönözni, hanem önkéntes termelői vállalásokkal is, így az egyéni gazdálkodói döntések jóval nagyobb szerepet kaphatnak az uniós agrártámogatások megszerzésében.

A legmeghatározóbb jogcímnek számító területalapú támogatásoknál eddig is érvényesült a „zöld elem”, hiszen a termelők az uniós összegeket úgynevezett alaptámogatásként és „zöldítésnek” nevezett komponensként kapták meg, amelyek összege tavaly hektáronként mintegy 50,7 ezer, illetve 28,3 ezer forint, együttesen 79 ezer forint volt. E rendszer 2023-tól megszűnik, és helyette a gazdálkodók fenntarthatósági alaptámogatásként, kiegészítő támogatásként és a „zöldítésnél” összetettebb önkéntes agrárökológiai alaptámogatásként (AÖP) juthatnak a pénzekhez.

Az alaptámogatást – amely egyes számítások szerint forint/euró árfolyamtól is függően hektáronként 58 ezer forint körüli összeg lehet – minden kérelmező igénybe veheti, a kiegészítő támogatás viszont – egy hektárra vetítve - 10 hektárig 20 ezer forint, 10-300 hektár között 10 ezer forintot tehet ki, ennél nagyobb területekre pedig nem járna.

Ezeket az összegeket növelheti a hektáronként 15-20 ezer forintra taksált AÖP, ha a termelők egy – ma még nem nyilvános – „pontozásos menüsorból” plusz ökológiai vállalásokat tesznek, és ezekkel együttesen legalább két pontot érnek el.

Látható, hogy az AÖP-vel együtt a kisebb gazdaságok hektáronkénti támogatása 2023-tól növekedne, plusz önkéntes ökológiai vállalások nélkül viszont csökkenne az új elosztási rendszerben a 79 ezer forintos tavalyi területalapú kifizetéshez képest.

Még érdekesebb helyzet állhat elő a nagyobb gazdaságoknál, amelyek egyrészt valószínűleg könnyebben teljesíthetik az AÖP-s elvárásokat, másrészt támogatási pozícióik eleve javulhatnak. Most ugyanis a kormány 1200 hektár felett alaptámogatásaik száz százalékát elvonja, és csak a „zöldítési” pénzeket vehetik igénybe, míg az új KAP fenntarthatósági alaptámogatása teljes területükre járhatnak, miként az AÖP is, ha megfelelnek a plusz feltételeknek.

A nagyobb piaci szereplők helyzetének javulása más összefüggésben is megfigyelhető az újraformálódó támogatási környezetben, és konkrétan megnyilvánul a tavaly meghirdetett új vidékfejlesztési pályázatoknál is.

Így például az agrár-környezetgazdálkodási kiírásban már valamennyi méretű gazdálkodó indulhatott, míg eddig egyértelműen a kisebb termelők élveztek előnyt. Szintén lényeges változás, hogy külön pályázat jelent meg a nagyobb élelmiszeripari vállalkozások fejlesztései számára is, amelyek a korábbi kiírásokban nem vehettek részt.

E súlyponteltolódást magyarázza, hogy az elmúlt évekhez képest most jóval több forrást kell elkölteni, és ezt a nagyobb vállalatok bevonásával biztonságosabban el lehet érni.

Megfigyelhető azonban egyfajta irányváltás is, amely az agrártárca nyilatkozatai szerint azt fejezi ki, hogy „minden méretű agrárszereplőre szükség van”, Lázár János mezőhegyesi kormánybiztos megfogalmazásában pedig azt, hogy az agrárgazdasági versenyképesség javítása érdekében „a kis- és a nagybirtoknak össze kell fognia”.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az új támogatási rendszer összességében ne a kisebb gazdálkodókat preferálná, és ne jelennének meg célzott források és kiírások a számukra.

A stratégiai terv szerint 2020-2030 között a magyar mezőgazdaság egy hektárra jutó hozzáadott értéke változatlan áron 53 százalékkal, az élelmiszeripar egy alkalmazottra jutó változatlan áron számolt hozzáadott értéke 20 százalékkal, az agrártermékek exportjának értéke pedig 57 százalékkal növekedhet. Ehhez azonban előbb arra lesz szükség, hogy az Európai Bizottság a benyújtott dokumentumot elfogadja.

Az agrártárca ma abban bízik, hogy az érdemi egyeztetések nyár közepére befejeződhetnek, így a hazai gazdálkodók az új követelményeket már az őszi vetések idején figyelembe vehetik, vagyis kellőképpen felkészülhetnek az új KAP-előírások 2023. januári életbelépésére.



Forrás: Növekedés.hu







Kövessen minket