Magyar Dohányújság

A dohányosok és a multik fizethetik vissza az uniós támogatásokat

Drasztikusan megemelnék a dohánytermékek jövedéki adóját az EU újabb hétéves ciklusára szóló, ambiciózus költségvetés finanszírozásához, de a nagyvállalati szektorra, az elektronikai hulladékok és a szén-dioxid kibocsátóira is magasabb terhelés vár. A reformjavaslatokat kényszerhelyzet is övezi: a tagállamoknak 2028-tól 650 milliárd eurónyi Covid-hitelt kell visszafizetniük.

Zajos egyeztetés következhet a dohánytermékek jövedéki adójáról szóló irányelv (TED) felülvizsgálata miatt a tagállamok között, mert egy új tervezet szerint a cigaretták adójának 139 százalékos emelésére lehet szükség egész Európában.

Többek között ebből finanszírozná az Európai Bizottság az EU 2028–2034-es költségvetését, amely grandiózus célokról szól a versenyképesség és a védelem fellendítése érdekében. 

A következő, hosszú távú ciklusra szóló büdzsé nagyszabású javaslatát szerdán mutatja be a bizottság, amelyben az egyik fő újdonság, hogy drasztikusan egyszerűsítik és teljesen újra gondolják a pénzköltés módjait.

A jelenlegi, 1,2 billió eurós, hét évnyi összeg viszont már biztos, hogy kevés lesz a jövőbeni tervek megvalósításához, ezért lázasan keresik az új forrásokat. 

Például nemcsak a dohányosokat, hanem a nagyvállalatokat, és több olyan ágazatot is jobban megadóztatnának, amelyek szerepet játszanak az elektronikai hulladékok termelésében vagy a szén-dioxid-kibocsátásban. 

A pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamok ráadásul amiatt is présbe kerülnek, mert 2028-tól a blokk 650 milliárd eurós Covid-hiteleit is vissza kell fizessék a közös kasszába – erre jelenleg az EU éves költségvetésének nagyjából egyötödét, 25-30 milliárd eurót fordítanak. 

Füstölögnek a gyártók, készülnek a csempészek

Nem lesz tehát unalmas az elkövetkező két év az uniós parlamenti munkában, főként az öt új bevételi forrásról szóló EB-javaslat miatt, amelyet át kell verni a bizottságokon, az iparági lobbikon, összességében a tagállamokon, hogy aztán az ősszel hivatalossá váló költségvetési tervezetről majd egységes döntés születhessen. 

A dohányipar viszont már most nyomja a vészcsengőt, mert szerintük a termékeikre kivetett adók emelése csak a feketepiacok felé tereli majd a fogyasztókat, ezáltal fellángol a csempészet és a bűnözés, a nemzeti bevételek viszont csökkennek.
 
Ennek van alapja: a KPMG legfrissebb jelentése szerint a tiltott dohánykereskedelem 10 százalékkal nőtt tavaly az EU-ban, ami közel 15 milliárd eurós költségvetési veszteséget okozott, ebben pedig az adózás döntő szerepet játszott.

Az EU szerint azonban a cigarettatermékek adóemelése örök joker, és ezután is jelentős bevételt generálna, segítve az egészségpolitikai célkitűzések elérését – idézi az Euractiv a tervezetet.

A nagyok sem ússzák meg új adók nélkül

Az új költségvetéshez ugyanakkor például azokat a vállalatokat is külön megadóztatnák az Európai Vállalati Erőforrás (CORE) program keretében, amelyek állandó telephellyel rendelkeznek az EU-ban, és éves nettó árbevételük meghaladja az 50 millió eurót.

Ez főként a multinacionális cégek számára fest sötét képet, mivel újabb közterhekkel nézhetnek szembe uniós szinten.

Zöld ambícióinak támogatása érdekében pedig a bizottság az elektronikai hulladékon alapuló hozzájárulások bevezetését is javasolja, míg két, már bevezetett szén-dioxid-kibocsátási adó az unión belüli és kívüli kibocsátásokat fogja megsarcolni, megnehezítve az ipar fellendülését több, válsággal küzdő országban.