Egyre több az illegális cigaretta – nem éri meg
2025. okt. 1. 8:48:00
Mi történik, ha a spórolásért végül az egészségünkkel fizetünk? Egy olcsón beszerzett cigaretta, parfüm vagy táplálékkiegészítő elsőre jó üzletnek tűnhet, de a valóságban súlyos kockázatot rejthet. Az illegális termékek mögött nincsen minőség-ellenőrzés, se felelősségvállalás – csak a gyors profit. A KPMG legfrissebb tanulmánya szerint Magyarországon a feketepiaci dohánytermékek aránya évről évre növekszik, és ez már nemcsak gazdasági, hanem súlyos egészségügyi következményekkel is járhat.
2024-ben tovább nőtt az illegális cigarettafogyasztás Európában – és Magyarország sem kivétel. Idehaza egyetlen év alatt 8-ról 13 százalékra ugrott a feketepiaci dohány aránya. Ez nemcsak komoly közegészségügyi kockázatot jelent, hanem súlyos adóbevétel-kiesést is okoz. A KPMG 38 országot vizsgáló felmérése szerint ennél nagyobb növekedést csak Hollandiában mértek. A szakértők rámutatnak: ma már nem a csempészáru jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem a hamisítványok.
A feketepiaci dohány igazi ára
Az Európai Unió évente mintegy 19 milliárd eurót veszít a dohánytermékek illegális kereskedelme miatt. Magyarországon ez különösen látványosan érinti a költségvetést, hiszen a cigaretta árának döntő része jövedéki adóból és áfából áll.
A 27 EU-tagállamot vizsgáló jelentés szerint 2024-ben a cigarettafogyasztás összességében 0,7 százalékkal csökkent, így 521,9 milliárd szálra esett vissza. Ugyanakkor az illegális forrásból származó termékek aránya 0,2 százalékkal nőtt, és 52,2 milliárd szálat tett ki 2023-hoz képest. Ez azt jelenti, hogy a feketepiaci dohány immár a teljes piac 10 százalékát adja. A tanulmány szerint már hatodik éve folyamatosan nő ez az arány, – még úgy is, hogy közben a dohányzás általánosságban visszaszorul.
A hamisítványok terjedtek a leggyorsabban: egyetlen év alatt 8,7 százalékkal nőtt a mennyiségük, így ma már a teljes feketepiac 42 százalékát teszik ki. Nem meglepő módon emellett az úgynevezett „illicit white” – vagyis kifejezetten adóelkerülés céljából gyártott – termékek is erősödtek, 7 százalékos éves növekedéssel immár 18 százalékos részesedést képviselnek. Az egyéb csempészett áruk mennyisége viszont csökkent, a 2020 óta tartó növekedéssel szemben az elmúlt évben 8 százalékkal visszaesett az arányuk.
Nem csak az illegális cigaretta veszélyes
A feketekereskedelem nem áll meg a dohánynál. A Gyógyszergyártók Nemzetközi Szövetsége (IFPMA) szerint a világon eladott gyógyszerek körülbelül tíz százaléka hamisított, és ezek gyakran nem tartalmazzák a megfelelő hatóanyagot, vagy éppen olyan összetevőket, amelyek komoly problémákat okozhatnak. Évente számos mérgezés köthető hamis gyógyszerekhez, főleg fejlődő országokban, de Európában is egyre gyakrabban találkozhatunk velük.
Az alkohol esetében sem jobb a helyzet: számos olyan esetet ismerünk, ami akár tömeges halálesethez is vezetett. Ezek a példák világosan mutatják, hogy bármilyen ellenőrizetlen forrásból származó termék potenciális életveszélyt jelent.
Háttérben a maffia
A hatósági akciók tapasztalatai alapján a bűnszervezetek komoly fejtörést okoznak. Egyre gyorsabb és rugalmasabb elosztási rendszereket építettek ki, hogy csökkentsék a lefoglalt szállítmányokból eredő kockázatokat.
A helyi piaci viszonyokhoz és a hatósági razziákhoz alkalmazkodva folyamatosan váltogatják a szállítási útvonalakat, a termelési helyszíneket és a logisztikai csatornákat. Eközben az online platformok is egyre nagyobb szerepet kapnak, mivel így közvetlenül tudják elérni a fogyasztókat.
Francia rekorderek
Franciaország vezeti az európai listát az illegális dohánytermékek fogyasztásában: 2024-ben 2023-hoz képest újabb 2 milliárd szál illegális cigaretta jelent meg, így a teljes mennyiség immár 18,7 milliárd szálra nőtt. A második helyen Ukrajna áll 6 milliárd szállal, a dobogó harmadik fokán pedig az Egyesült Királyság 5,9 milliárddal.
Érdekesség, hogy bár ezek a számok továbbra is magasak, utóbbi két országban a megelőző évhez viszonyítva visszaesett az illegális cigarettafogyasztás: Ukrajnában egy év alatt 2,4 milliárddal, az Egyesült Királyságban pedig 800 millióval lett kevesebb. Ez jól mutatja, hogy hatékony szabályozással és szigorú ellenőrzéssel még a szervezett bűnözés jelenléte mellett is visszaszorítható a feketekereskedelem.
A dohányzás ártalmainak fő forrása az égés: amikor egy cigaretta füstölni kezd, több mint hétezer vegyi anyag szabadul fel, köztük szén-monoxid, arzén vagy ólom. Ezek közül sok bizonyítottan mérgező és rákkeltő. A nikotin szintén káros, de elsősorban a függőség kialakulásában és a szervezet terhelésében játszik szerepet: emeli a vérnyomást, szűkíti az ereket, és hosszú távon megterheli a szív- és érrendszert.
A legjobb természetesen az, ha valaki soha nem szokik rá a dohányzásra, és ha már dohányzik, akkor teljesen leszokik róla. A leszokás az egyetlen megoldás, amely azonnal és mérhetően csökkenti a kockázatokat. Ugyanakkor azok számára, akik nem tudják vagy nem akarják elhagyni a nikotint, léteznek olyan alternatívák, amelyek mérsékelhetik az ártalmakat.
Az úgynevezett füstmentes technológiák közös jellemzője, hogy nincs égés, így nem keletkezik füst és hamu. Ebbe a körbe tartoznak például a hevített dohánytermékek, az e-cigaretta vagy a nikotinpárnák. A kutatások szerint ezek használata akár 70–95 százalékkal kevesebb káros anyag kitettséggel járhat, mint a hagyományos cigarettázás, azonban a károsanyag kitettség csökkenése és az egészségügyi hatás közötti összefüggést még vizsgálják. Fontos ugyanakkor, hogy ezek hatásait hosszú távon még vizsgálni kell, és az is elengedhetetlen, hogy megbízható, ellenőrzött forrásból származó eszközöket használjanak a fogyasztók.
A vizsgált 38 ország közül 25-ben az illegális cigaretták aránya 10 százalék alatt maradt. Ugyanakkor vannak kiugró példák: Franciaországban a feketepiac részesedése elérte a 38 százalékot, Írországban a 32-t, az Egyesült Királyságban a 26-ot, míg Finnország és Litvánia 20–20 százalékon áll. Magyarország a maga 13 százalékos arányával nem tartozik a szélsőséges esetek közé, de az adat így is aggasztó, hiszen egy évvel korábban még csak 8 százalék volt. Öt százaléknál nagyobb romlást csak Hollandiában mértek, ahol 10,2 százalékponttal ugrott meg a feketepiaci részarány!
A hazai helyzetet az is súlyosbítja, hogy már korábban is voltak jelei az illegális gyártás és kereskedelem felfutásának. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az elmúlt évben szigorított az ellenőrzéseken: nemcsak a lefoglalt cigarettamennyiség nőtt jelentősen, hanem legalább négy, hamisítással foglalkozó üzemet is sikerült bezárniuk. Amennyiben uniós szinten egyre erősebb tiltásokat és szabályokat terveznek , akkor a KPMG által bemutatott trendek alapján könnyen a holland vagy a francia példához hasonló forgatókönyvvel kell szembenéznie a többi tagállamnak is.
Miért érint minket közvetlenül?
A feketepiac látszólag ártatlan spórolási lehetőségeket kínál. Egy olcsó parfüm a piacról, egy táplálékkiegészítő egy kétes webshopból, vagy egy feketén dolgozó taxis a reptér felé mind ismerősek lehetnek. Csakhogy amint baj van, a vásárló teljesen védtelen. Ha egy „ schwarz” fuvar közben történik baleset, nincs biztosítás. A hamis táplálékkiegészítőnél nincs garancia arra, hogy valóban tartalmazza a címkén feltüntetett hatóanyagot, sőt, sok esetben tiltott összetevőkkel helyettesítik, ami mérgezéshez vezethet. Az illegális dohánytermékeknél pedig egyszerűen nem tudni, mit lélegzünk be, hiszen a káros anyagok többszörösét is tartalmazhatja a legális termékekhez képest.
Miért vonzó mégis?
A válasz egyszerű: az ár. Magyarországon a dohánytermékek esetében a jövedéki adóemelések miatt akár ezer-ezerkétszáz forinttal is olcsóbb lehet egy doboz feketepiaci cigaretta. Ezentúl a hamisított termékek esetén a megfelelő minőség hiánya miatt az olcsó és ellenőrizetlen alapanyagok is jelentősen csökkentik a bekerülési költségeket. A rövid távú spórolás azonban csalóka. A hosszú távú egészségügyi költségek – gyógyszerek, kórházi kezelések, kiesett munkanapok – sokszorosan meghaladják a most megtakarított összeget.
A KPMG kutatása új területre is kiterjedt: tíz európai országban, köztük Magyarországon vizsgálták a hevített dohánytermékek helyzetét. A megállapítás szerint ezek fogyasztása 2024-ben 9,1 százalékkal nőtt. A bővülés lassul, hiszen 2022-ben még 46,2, 2023-ban pedig 15,2 százalékos volt a növekedés, de a piac így is folyamatosan erősödik. A három legnagyobb piac Olaszország (15,06 milliárd szál), Lengyelország (7,01 milliárd szál) és Németország (6,81 milliárd szál). A trendet ráadásul nem a csempészet vagy a hamisítás hajtja, hanem a legális belföldi fogyasztás, ami arra utal, hogy a hevített dohánytermékek egyelőre ellenállnak a feketepiaci terjeszkedésnek – ez egyelőre éles kontrasztot mutat a hagyományos cigarettákkal, ahol az illegális termékek térnyerése egész Európában, különösen pedig Magyarországon jelent egyre nagyobb problémát.
A feketekereskedelem tehát nemcsak a gazdaságot gyengíti, hanem közvetlen veszélyt jelent mindenkire, aki ezekhez a termékekhez nyúl. A hamis cigaretta, a kétes eredetű gyógyszer vagy az ellenőrizetlen étrend-kiegészítő rövid távon olcsóbbnak tűnhet, de hosszú távon az egészségünkkel fizetünk érte. A döntés végső soron a fogyasztó kezében van, hiszen lehet, hogy egy pillanatra olcsóbbnak tűnik az illegális, de megéri, ha az egészségünkkel fizetünk érte?
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Forrás: https://telex.hu/
