Magyar Dohányújság

Nem a cigarettáról szoktak le a magyarok – valami egészen más történt

Négy év alatt brutális mértékben, közel húsz százalékkal zuhant a hagyományos cigarettát szívók aránya. De hova tűntek a dohányosok? A Századvég legfrissebb kutatása lerántja a leplet az új trendről: a magyarok nem a nikotinról mondtak le, hanem a füstről – mutatjuk, mi vette át a hatalmat a piacon.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. legújabb, reprezentatív kutatása alapján jelentős változások zajlanak a magyar nikotinfogyasztási szokásokban. Bár továbbra is a hagyományos cigaretta a leggyakoribb, egyre többen térnek át az ártalomcsökkentett alternatívákra. Az elmúlt négy évben közel 20 százalékkal csökkent a hagyományos cigarettát használók aránya, miközben a nikotinfogyasztók 31 százaléka már inkább hevítéses terméket, e-cigarettát vagy nikotinpárnát választ.

Az ártalomcsökkentett termékeket elsődlegesen használók aránya mindhárom kategóriában – hevítéses eszközök, e-cigaretta, nikotinpárna – csaknem megduplázódott a 2021-es adatokhoz képest.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. legújabb, reprezentatív kutatása alapján jelentős változások zajlanak a magyar nikotinfogyasztási szokásokban. Bár továbbra is a hagyományos cigaretta a leggyakoribb, egyre többen térnek át az ártalomcsökkentett alternatívákra. Az elmúlt négy évben közel 20 százalékkal csökkent a hagyományos cigarettát használók aránya, miközben a nikotinfogyasztók 31 százaléka már inkább hevítéses terméket, e-cigarettát vagy nikotinpárnát választ.

Az ártalomcsökkentett termékeket elsődlegesen használók aránya mindhárom kategóriában – hevítéses eszközök, e-cigaretta, nikotinpárna – csaknem megduplázódott a 2021-es adatokhoz képest.

„A nikotinfogyasztás aránya összességében nem változik, mégis valódi átrendeződésnek lehetünk szemtanúi. Egyre több felnőtt választ olyan valós alternatívát a hagyományos cigaretta kiváltására, amelyeket kevésbé károsnak ítélnek meg a hagyományos termékeknél” – mondta Pillók Péter, a Századvég társadalomtudományi kutatócsoportjának igazgatója.

A 3000 fős, 18–65 éves lakosságra nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint is reprezentatív kutatás a 2021-es és 2023-as felmérések folytatásaként készült, így a középtávú trendek is jól kirajzolódnak.

Az e-cigarettát (69 százalék) ismerik a legtöbben, de a hevítéses termékek ismertsége is nőtt: 50 százalékról 61 százalékra emelkedett. A nikotinpárna ismertsége 33 százalékról 39 százalékra nőtt két év alatt.

A magyar válaszadók kevésbé káros alternatívaként tekintenek ezekre a termékekre, a fókuszcsoportos beszélgetések pedig kiemelték a füstmentesség, kevesebb szag és diszkrét használhatóság előnyeit, különösen a nikotinpárna esetében.

A válaszadók háromnegyede szerint fontos lenne, hogy több információ álljon rendelkezésre az alternatív dohányipari termékekről.

A nikotinfogyasztók közel fele szerint a füstmentes eszközök valós alternatívát jelenthetnek a cigaretta helyettesítésére, a már áttértek körében ez az arány csaknem 70 százalék.

Ahogy arról korábban írtunk, az ártalomcsökkentés szerepe nemzetközi szinten is egyre hangsúlyosabbá válik. A 8. No Smoke Summiton, Athénban elhangzott: az ártalomcsökkentésnek a megelőzés és a leszokás mellett a közegészségpolitika elismert pillérévé kell válnia. A résztvevők szerint Európának tudományosan megalapozott, átgondolt szabályozásra van szüksége, amely egyszerre csökkenti a dohányzást, védi a fiatalokat, és visszaszorítja az illegális piacokat.

David T. Sweanor, az Ottawai Egyetem professzora szerint a tudományos bizonyítékok következetes kommunikációjával építhető újra a közbizalom, míg Ignaciosz Ikonomidisz, a SCOHRE elnöke úgy véli: a kevésbé káros dohánytermékekre való áttérés életeket menthet, és a szakpolitikát a tudománynak kell vezérelnie, nem az ideológiának.