Gépeink életútja a beszerzéstől a selejtezésig

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Gépeink életútja a beszerzéstől a selejtezésig

2007.10.09. 22:24:21

/><br/><br /><br/><br /><br/><br />Mindazok a műszaki és szervezési intézkedések, amelyeket a gépbeszerzés szándékától kezdődően a gép végleges üzemen kívül helyezéséig (selejtezés) el kell végezni, alkotják a gépüzemfenntartás folyamatát.<br/><hr/><br/><div>Mindazok a műszaki és szervezési intézkedések, amelyeket a gépbeszerzés szándékától kezdődően a gép végleges üzemen kívül helyezéséig (selejtezés) el kell végezni, alkotják a gépüzemfenntartás folyamatát. Amint a komplex gépüzemfenntartás rendszerének folyamatábrája is mutatja, az egyes részelemek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, így a teljes folyamat együttes tárgyalásának van csak értelme. A teljes tevékenység alapvető célja viszont a gép életének legnagyobb részét kitevő gépüzemeltetés üzembiztos, szakszerű és minél alacsonyabb költségszintű feltételeinek biztosítása.</div><br /><div><br/><br /></div><br /><div><strong>A gépek üzemfenntartásának néhány kérdése <br/><br /><br/><br /></strong>A mezőgazdasági tevékenységgel összefüggésben minden irányú előrelépés a biológiai, a kémiai, a technikai (gépesítési, építészeti, energetikai) és az emberi tényezők elemeiből épül fel. A felsorolt alapok sorrendjét és fontosságát egymásra gyakorolt hatásuk határozza meg. Anélkül, hogy a műszaki fejlesztés további taglalásába kezdenénk, a gépesítést érintő kérdésekre térünk át, összefoglalóan a gépek üzemfenntartásának szinte minden termelőegység számára elfogadható folyamatának nagy vonalakban történő érintésével. <br/><br /><br/><br />Rendszerezve: mindazok a műszaki és szervezési intézkedések, amelyeket a gépbeszerzés szándékától kezdődően a gép végleges üzemen kívül helyezéséig (selejtezés) el kell végezni, alkotják a gépüzemfenntartás folyamatát. </div><br /><div><br/><br />Gépbeszerzés: a szóhasználat azt a szándékot tükrözi, hogy mai ismereteink szerint vásárlással, lízingeléssel, bérlettel, terménnyel történő fizetéssel stb. lehet a géphez jutni (a gépi bérvállalkozók igénybevételét csak érintjük). Mindenesetre a gépbeszerzést előkészítendő, legalább egy családi döntést kell hozni az elvégzendő feladat, a rendelkezésre álló pénzügyi forrás – és nem utolsó sorban a majdani üzemeltető személyére tekintettel. Be kell szerezni az információkat: LE, területteljesítmény, szerviz- és alkatrészellátás, javítóbázis (ez lehet saját is), garancia, ár, fizetési módok, támogatás igénybevétele stb. </div><br /><div><br/><br />Gépbejáratás: nem szabad elhanyagolni, még a legegyszerűbb gép átvételekor is igénybe kell venni a garanciaszolgáltató által elvégzendő beüzemelést. Rengeteg későbbi vita elkerülhető, és a magyar nyelvű kezelési könyv, illetve az ahhoz tartozó garancialevél vagy füzet erre felhatalmaz bennünket. A kezelési könyv adott fejezete tartalmazza a bejáratásra vonatkozó teendőinket üzemórában vagy ha-területteljesítményben. A leendő üzemeltető az első lépéstől legyen jelen, „jobb helyeken” az ő oktatáson való részvétele a feltétele a későbbi garanciaszolgáltatásnak. <br/><br /><br/><br />GÉPÜZEMELTETÉS: a többitől eltérően ez a fejezetcím nagybetűvel íródott, hiszen azt szeretnénk, ha már jól döntöttünk, akkor az üzemeltetés időszaka lenne a legnagyobb része a gép életének, így csökkentve az órára, a termékegységre, a hektárra kiszámított üzemeltetési költséget a számunkra legkedvezőbb értékre. Minden olyan ismeretre szükségünk van, amely elősegíti a gép optimális kihasználását, így: <br/><br />• az erőgép és a munkagép illeszkedése, <br/><br />• gépkezelő(k) kiképzése, továbbképzése, ellátása, <br/><br />• napi, heti stb. munkaidő, <br/><br />• lehetséges évi üzemóra, <br/><br />• kiszolgálás (üzemanyag, vetőmag, műtrágya-utánpótlás, csereidő, erőgép és munkagép karbantartásának szervezése, javítási lehetőség, alkatrészbeszerzés, ellátás módja stb.), <br/><br />• anyagi érdekeltség, <br/><br />• agrotechnikai igény, <br/><br />• elkerülhetetlen üresjáratok (telephely – szántóföld stb.). <br/><br /><br/><br />Az erő- és munkagépkapcsolat teljesítményének mérésére beépített üzemóra-számláló, vetőgépeknél hektárszámláló, bálázóknál bálaszámláló stb. szolgálnak, ezek megkönnyítik a költségek elszámolását. Sokszor estünk (és esünk ma is!) abba a hibába, hogy egyenlőségjelet teszünk a mezőgazdaság és a traktor közé. Persze nem elég az ekét vontatni! A jó szántás érdekében olyan haladási sebességet kell elérni az ekével, amely biztosítja a barázdaszelet maradéktalan átfordítását, a szármaradványok aláforgatását és nem utolsósorban kedvező üzemeltetési mutatók elérését. Az üzemeltetési mutatók figyelemmel kísérése már feltételez bizonyos fokú hajtóanyag- és költséggazdálkodást, ami akkor lehet megfelelő, ha a gépbeszerzés, illetve a gépválasztás minden esetben műszaki, technológiai és ökonómiai szempontok alapján történik. <br/><br /><br/><br />Műszaki igény: vonóerő, sebesség, TLT stb. <br/><br />Technológiai igény: munkaminőség, veszteség stb. <br/><br />Ökonómiai igény: élőmunkaerő, beruházási költség és megtérülés, energiafelhasználás stb. <br/><br />A döntéshez ismerni kell a gép munkateljesítményét (ha/óra, t/óra, stb.), a tényleges fogyasztását (kg/ha, kg/t stb.) és a felmerült üzemeltetési költségeket (Ft/ha, Ft/t stb.). </div><br /><div><br/><br />Mindezeket figyelembe véve a hajtóanyag-gazdálkodás céljai a következők: <br/><br />• hajtóanyag csökkentése, valamint olyan üzemi körülmények létrehozása, hogy az adott munka a legkevesebb hajtóanyaggal legyen elvégezhető, <br/><br />• az esetleges műszaki hibák felderítése, hogy azok kijavításával az üzemeltetési költségek mérsékelhetők legyenek, <br/><br />• a hajtóanyag-eltulajdonítás és a „fekete” munkák felderítése. <br/><br /><br/><br />A költséggazdálkodás célja viszont az, hogy az adott gazdálkodóegységben felmerülő munkákhoz: <br/><br />• a gépkínálatból a legmegfelelőbb gépet vásárolják meg, <br/><br />• a géppark csökkentése esetén a legnagyobb költséggel üzemelőket selejtezzék le, vagy adják el, <br/><br />• megítélhető legyen az erőgépvezető – a gép gondozása terén végzett – munkája. <br/><br /><br/><br />A felsorolt célok miatt a hajtóanyag- és költséggazdálkodásra minden kis- és nagygazdaságban szükség van. A hajtóanyag- és költséggazdálkodás javításának egyik legfontosabb tényezője a gépek optimális kihasználása. Alacsonyabb kihasználás esetén mind a fajlagos hajtóanyag-felhasználás, mind a fajlagos költség is nő. A kihasználás megítélésénél a traktorok esetében az évi ledolgozott üzemóra (vagy műszakóra), kombájnoknál az évi betakarított hektárteljesítmény (gabona + kukorica, együtt is) lehet a megfelelő mérőszám. Az értékeléshez szükséges adatok összegyűjtését minden gazdaságban el kell végezni. Az üzemeltetés költségét azok a döntések határozzák meg, amelyeket a mezőgazdasági gépek beszerzése, selejtezése, a kezelők és az irányítók munkájának elbírálása során kell hozni. A költségkihatás esetenként azonnal jelentkezik (pl. a munka elvégzése során nagyobb költség merül fel, mint a kialkudott bevétel), vagy hosszú távon hat (pl. az adott munkához, a meglévő traktorokhoz megvásárolt gép – ha nem jól választanak – selejtezésig, vagy az eladásig a szükségesnél nagyobb önköltséggel dolgozik). Fontos tehát, hogy a gazdálkodó tisztában legyen az aktuális árakkal, a termelési költségekkel, a gazdálkodás jövedelmezőségével stb. A gépüzemeltetés terén ismerni kell, hogy a különböző motorteljesítményű erőgépek (kis vagy nagy teljesítményű traktorok), a különböző segéd üzemághoz tartozó eszközök (pl. traktor, tehergépkocsi, magjáró gép), a különböző géptípusok milyen önköltséggel dolgoznak, így választható ki az adott körülmények közötti legmegfelelőbb rendszer. <br/><br /><br/><br /><strong>Költségkímélő együttműködési formák</strong> <br/><br /><br/><br />Elsősorban a kisgazdaságok körében, a nyugati példákhoz hasonlóan, lehet igen nagy jelentősége a beruházási és üzemeltetési költségeket kímélő közös géphasznosítási és géphasználati, valamint a gazdálkodást segítő módszerek alkalmazásának. <br/><br /><br/><br />Néhány ilyen géphasznosítási forma már fellelhető a magyarországi mezőgazdaság gyakorlatában is. A szervezett keretek között történő működés azonban még nem tekinthető kialakultnak, a gazdálkodók ez irányú igénye viszont egyre inkább érzékelhető. A gépigények kielégítésében, továbbá a már meglévő gépkapacitások jobb kihasználásában és ezzel együtt a beruházási, valamint üzemeltetési költségekkel való takarékoskodásban az egyik meghatározó együttműködési forma hazánkban a gépkör (gép- és gazdaságsegítő kör) lehet. Az ilyen jellegű szerveződések Európa számos országában – de a világ más területein is – megtalálhatók, és mintegy 220 000 tagot számlálnak. <br/><br /><br/><br />Karbantartás <br/><br />A kezelési könyv előírásai, vagy ahhoz igazodóan általunk eldöntött módon: <br/><br />• üzemórák alapján, <br/><br />• a végzett munka mennyisége szerint (pl. nha, tkm stb.) <br/><br />• az elfogyasztott üzemanyag ismeretében, <br/><br />• vagy naptári beosztással, <br/><br />a lényeg az, hogy rendszeresen kell elvégezni a gépápolás, a mosás, a kenés, a beállítások és a tárolás előírásait. A karbantartás a gépek műszaki állapotának romlását csökkenti, az esetleges hibákat megelőzi, a gépek rendszeres ápolását, beszabályozását biztosítja. A felsorolt műveletek rendszeres és megfelelő minőségű elvégzése, meghatározója a gépek megbízhatóságának és élettartamának. A gépek használati folyamata és a karbantartás között szoros kölcsönhatás van. A működő gépeken elkerülhetetlenül kisebb-nagyobb változások mennek végbe, és ezek következtében megváltoznak az alapvető üzemeltetési mutatók (a munkavégzés minősége, a megbízhatóság, a gazdaságosság stb.). A változások egy meghatározott értéken túl a normális működés megszűnéséhez vezetnek. Az üzemeltetési jellemzők változásának forrásai: <br/><br />• az alkatrészek kopása, ami méret-, alak-, térfogat- és működésbeli változást idéz elő, <br/><br />• mechanikai és termokémiai hatások, amelyek szintén az előző pontban leírt következményekkel járnak, <br/><br />• a felületre tapadó, különböző formában jelentkező üledék- és szennyezőanyagok, amelyek akadályozzák a gép normális működését, <br/><br />• a kötőelemek lazulása, ami egyrészt a beszabályozott értékek elállítódásához, másrészt dinamikus igénybevételhez vezethet. <br/><br /><br/><br />Az alkatrészek kopása elkerülhetetlen folyamat, helyes üzemeltetéssel azonban a kopás mértéke jelentősen csökkenthető. A karbantartás és javítás határát nehéz egyértelműen megjelölni. A karbantartások keretében is végezhetők kisebb javítások, és egy javítás közben is végezhetünk karbantartást. Ezzel elérhetjük, hogy gépeink balesetmentesen, üzembiztosan és kedvező üzemanyag-fogyasztással dolgozzanak. A technika fejlődésével lehetővé vált a gépek diagnosztikai vizsgálata, kialakultak a kevesebb karbantartást igénylő szerkezeti megoldások (pl.: gumiágyas csapágyazások), javult a szerkezeti anyagok minősége (pl.: magasabb hő- és jobb kopásállóság), azonban a kenő és ápolóanyagok teljesítményszintje növekedett a leglátványosabban. Ezek a változások felülírják a hagyományosan kialakított és a nagyüzemekben általánosan alkalmazott karbantartási szinteket, illetve periódusidőket. A kategóriájában magasabb gépár, kenőanyagár általában magasabb technológiai szintet képvisel, ami esetenként a karbantartási periódust megnyújtja. A gazdaságos üzemeltetés érdekében a karbantartási besorolásokat az adott gépre vonatkozó gyári előírások (kenőanyag minőség, periódusidő) figyelembevételével kell kialakítani (pl. az olajcsere ciklus az alkalmazott kenőanyag teljesítményszintjétől függően a 80–100 üzemórától több száz üzemóráig terjedhet). A karbantartási periódusidők meghatározása leggyakrabban üzemóra alapján történik. Traktorok esetében szakmailag indokoltabb lenne a teljesítményarányos üzemóra használata, ami a gyakorlatban, műszer hiányában, az elfogyasztott hajtóanyag alapján történő besorolással helyettesíthető. </div><br /><div><br/><br />Műszaki diagnosztika: az úgynevezett szervizszerű karbantartási rendszerben a karbantartások során kötelezően elvégzendő ellenőrzések és vizsgálatok nagyobb részét műszerek segítségével, az alkatrészek megbontása, szétszerelése nélkül végzik. Az ilyen jellegű vizsgálatokat műszaki diagnosztikai (hibamegállapító) vizsgálatoknak nevezzük. Alkalmazásának előnyei: <br/><br />• a műszerek jelzése alapján a hiba megelőzhető, ezért jelentős mértékben csökkenti a gépállást, <br/><br />• elhagyható a szerkezetek gyakori megbontása, <br/><br />• az időben elvégzett karbantartási munkákkal növekszik a gép élettartama. <br/><br /><br/><br />Mint minden műszaki eljárásnak, a műszaki diagnosztika eredményes alkalmazásának is több követelménye van. Ilyen követelmény a gép tisztítása, szakszerű kezelése, tervszerű karbantartása. Ha ezek nincsenek biztosítva, akkor a diagnosztika hatékonysága is kétségessé válik. A diagnosztikai vizsgálat a felsorolt előnyök ellenére is nehezen terjed a gyakorlatban. </div><br /><div><br/><br />Ennek elsődleges oka, hogy eredményesen csak akkor alkalmazható, ha a következő feltételek is biztosítva vannak: <br/><br />• a vizsgálati sorrendnek megfelelően kialakított diagnosztikai szakműhely, <br/><br />• szakképzett és állandó jelleggel, diagnosztizálással foglalkozó szakmunkások, <br/><br />• a műszaki diagnosztika követelményeit maradéktalanul kielégítő műszerek, készülékek és berendezések, <br/><br />• és nem utolsó sorban haladó gondolkodású, a hasznos újdonságok alkalmazásától nem idegenkedő üzem. <br/><br /><br/><br />A diagnosztika műveleti sorrend összeállításának célja az, hogy a beállításokat és ellenőrzéseket egymás után úgy végezzék el (pl. szelephézag beállítás, majd sűrítési végnyomás mérés), hogy a hiba kiszűrhető legyen. Ezen kívül irányt mutat arra nézve is, hogy hogyan lehet kialakítani a vizsgálatoknak legjobban megfelelő szervizműhelyt. <br/><br /><br/><br />Gépjavítás: a mezőgazdasági gépek üzembiztos műszaki állapota csak folyamatos hibamegelőző karbantartással és időszakonkénti gépjavítással tartható fenn. A tervszerű hibamegelőző karbantartással elsősorban az üzembentartási időt igyekszünk meghosszabbítani. A gép vagy alkatrész javításakor pedig visszaállítjuk az eredeti (újszerű állapotot). A jelentéktelenebb, nem sok időt igénylő felújítást (pl. tömítéscsere, menetfelújítás stb.) kis, a nagyobb munkát igénylő felújítást (pl. szelepbeszabályozás, becsiszolás), amikor alkatrészcsoportokat, esetleg egy egész fődarabot újítanak fel, középjavításnak nevezzük. A kis- és középjavításokat általában a különböző fokú karbantartásokkal együtt végzik, ezért a karbantartástól nehezen választhatók el. A gépek elhasználódásának egy bizonyos fokán az együtt dolgozó alkatrészek a kopás következtében elvesztik pontos illesztésüket. Ha ez a természetes elhasználódás az alkatrészek túlnyomó többségénél végbemegy, akkor gyakori üzemzavarok keletkeznek. Ilyenkor a gépet teljesen szét kell szerelni, és az összes alkatrész illesztését helyre kell állítani, a gép törött és használhatatlan részeit pedig újakkal kicserélni. A javításnak ezt a módját nagyjavításnak nevezzük. A javítómunka jellegétől, valamint a javítási munkák szakosításának mértékétől függően különböző javítási rendszerek alakultak ki. Megkülönböztetünk: <br/><br />• egyedi, <br/><br />• részegységekre szakosított, <br/><br />• szalagszerű, és <br/><br />• fődarabcserés rendszereket. <br/><br /><br/><br />A mezőgazdasági gép termelőeszköz, vele értéket állítunk elő. Bizonyos üzemóra teljesítése után azonban a gép üzemképessége csökken, üzemeltetése gazdaságtalanná válik. Az ilyen géppel tovább termelni nem érdemes. Ekkor két lehetőség közül választhatunk: <br/><br />• a gépet leselejtezzük, vagy <br/><br />• a gépen nagyjavítást végzünk. <br/><br /><br/><br />A döntést gazdasági számítás alapján kell meghozni. A technika gyors fejlődése a mezőgazdasági erő- és munkagépgyártás területén is oda vezetett, hogy a hagyományosan értendő nagyjavítások jelentőssége az újonnan beszerzett eszközöknél csökkent. Különösen alacsonyabb éves kihasználás esetén a gép erkölcsi kopása előbb következhet be, mint a tényleges elhasználódás. Így a gyakorlatban a kis- és középjavítások (másként futó- és folyójavítások) fordulnak elő általában. <br/><br />A javítási rendszerek ismertetésére, valamint a gépüzemfenntartás további, eddig nem érintett elemeire (anyag- és alkatrészellátás, tárolás, korrózióvédelem és selejtezés), hely hiányában itt nem térünk ki.</div> <br/>
<br/>
</article>
</div>

</div>



<div class=

Népszerű hírek
Népszerű cikkek

Egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri...
2024.03.27. 14:59:00

17/2024. (III. 28.) számú...
2024.04.02. 15:09:00

Zimbabwe: rekordmagasságot értek el...
2024.04.02. 9:10:00

230 millió forint értékben...
2024.04.03. 6:14:00

AM: megkezdődött az átütemezett...
2024.04.15. 7:45:00

Spapperi dohánytetejezőgép JS122, JS124
2024.03.28. 7:00:00

Dohánytermesztés Horvátországban 2022.
2024.04.02. 7:36:00

facebook/madosz.hu