Magyar Dohányújság

A gépi munkák várható költségei 2010-ben

Az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) egyik fontos feladata, hogy tájékozódjon és tájékoztasson a gépüzemeltetés költségeinek alakulásáról. Az Intézet úgynevezett „bázisgazdaságokban” folyamatosan figyelemmel kíséri a gépek teljesítéseit és költségeit, és ezeket az adatokat, valamint a gépvizsgálatok eredményeit felhasználva minden évben költség-előrejelzést készít. Az Intézetnek ez a tevékenysége a mezőgazdasággal foglalkozók elemző-értékelő munkáját segíti azzal, hogy közli az egyes gépek fontosabb teljesítés- és költségadatait, így lehetővé teszi a technológiai tervezést, az ésszerűbb gépkiválasztást, módot ad a gépek üzemeltetési költségének megítéléséhez, valamint figyelemmel kíséréséhez.



A költségek ismerete tehát azért fontos, mert segítséget nyújt a különböző költségkalkulációkhoz, a szolgáltatási díjtételek kialakításához, a saját gépek költségének tervezéséhez, ellenőrzéséhez, stb. A gazdálkodóknak ugyanis a gépüzemeltetés költségét a saját gépeiknél is figyelemmel kellene kísérni, hogy a túlzott költséggel üzemelő gépeket időben lecserélhessék, helyettük másikat vásárolva, vagy bérmunkát alkalmazva, illetve a többi gépet hatékonyabban működtetve csökkenteni lehessen a termelés gépi munka költségét.



A költségek számításának módja



A különböző helyeken és -célból végzett kalkulációk során a gépüzemeltetési költségek között más-más költségnemek, eltérő tartalommal szerepelnek. Az MGI gépcsoportok szerinti, illetve műveleti költség számításai a következő költségtényezőket tartalmazzák:

- hajtó- és kenőanyagok költsége,

- munkabér és közteher költsége: az erőgépvezető alap- és kiegészítő bére, a TB járulék és a betegszabadság költsége,

- karbantartás- és javítás költsége, az utóbbin belül a javítási anyag- és alkatrész, javítási bér- és rezsiköltség, valamint más vállalkozások által végzett javítások költsége,

- értékcsökkenés (amortizáció),

- egyéb költség: gépjármű adó, biztosítás, géptárolás, üzemagyag és alkatrész beszerzés, -tárolás és -kiadás, valamint a dolgozókhoz, illetve a munkabérhez köthető általános jellegű költségek,

az eddigi öt költségnem összege a közvetlen költség,

- az álló- és forgóeszközök tőkehozadéka, vagy a hitelkamat,

- általános költségek,

ezek együtt adják a teljes üzemeltetési költséget.



A előzőekben felsorolt költségnemek közül az állóeszközök és forgóeszközök tőkehozadékát, valamint az általános költségeket a gazdaságokban nyilvántartott gépüzemeltetési költségek általában nem, vagy csak részben tartalmazzák. A csatolt táblázatokban azonban felszámításuk szükséges, mert a ténylegesen felmerülő költségek részét képezik, és így ezeket a szolgáltatás díjtételében érvényesíteni kell. A kidolgozott költségek tehát minden felszámítható költségnemet tartalmaznak, de a szolgáltatási díjtételben nem lehet minden esetben az összeset érvényesíteni. A költségnemes bontás módot ad a korrekcióra. Így megfelelően takarékos üzemeltetés esetén minden költségtényező csökkenthető, vagy egyesek (pl. a tőkehozadék és az általános költség) el is hagyhatók, de szükség esetén a költségtételek növelésére is sor kerülhet. A „teljes” üzemeltetési költségekhez viszonyítva az elszámolható minimális költség mintegy 20-35 %-al alacsonyabb is lehet.



Az MGI-ben a költségszámítás tehát részletesen, költségtényezőnként történik. Az 1. és 2. táblázatokban azonban – hely hiány miatt – csak a fontosabb költségtényezők szerepelnek, de ez így is lehetővé teszi, hogy a költségösszetevőket ellenőrizni, és ha szükséges, a helyi viszonyoknak megfelelően módosítani lehessen. A számok realitása érdekében ugyanis folyamatosan alkalmazkodni kell a módosuló árakhoz, az egyes költségnemek változásához, a gépi munka keresletéhez és kínálatához.Ez azért is fontos, mert a táblázatok átlagos árakat és költségeket tartalmaznak, ezektől egy-egy konkrét gép ára, illetve az üzemeltetés körülményeitől függően a gép éves, és fajlagos teljesítései, valamint a ténylegesen felmerülő költségek természetesen esetenként eltérhetnek. Figyelni célszerű továbbá arra is, hogy a munkagépek adatai a 2. táblázatban szereplő munkaszélességre vonatkoznak. Az ettől eltérő munkaszélesség esetén a teljesítések és a költségek ugyancsak módosulnak.



Az árak és a költségek várható változása 2010-ben



A mezőgazdasági gépüzemeltetés terén is az árak és költségek minden évben módosulnak, többnyire emelkednek. Az MGI a változásokat a bázisgazdaságok adatai, és jelzései, a gép- és alkatrész-forgalmazók becslései, valamint a KSH országos számai alapján veszi figyelembe, illetve dolgozza ki. A mezőgazdasági erő- és munkagépek éves- és fajlagos kihasználása– a tapasztalatok szerint - nem változott, ezért e számításban az előző évi teljesítés-adatok változatlanul szerepelnek. A gépek árának emelkedése 2010-ben előre láthatóan mintegy 4 % lesz, mert az alapanyag-árak nagyobb arányú emelkedésére egyelőre még nem kell számítani, és a gépek-berendezések iránti kereslet - a géptámogatás mérséklődése, valamint a gazdasági helyzet lassú javulása miatt nem lesz túlságosan élénk. Az értékcsökkenés összege - a gépek üzemeltetési költségében - az árak alakulását követi, mert sem az értékcsökkenési leírás mértéke, sem az éves kihasználás nem módosult.



Az üzemanyag ára az előző évi kiadványban tervezettel egyező. Ennek oka az, hogy a 2009. évi átlag a becsültnél jelentősen kisebb lett, így 2010 január elején az előző évre tervezett szintjén volt, és a 2010. évi változás irányát és mértékét szinte lehetetlen megbecsülni. 2009-ben a munkabér a bázisgazdaságok átlagos adata szerint a kiadványban szereplőnek megfelelően nőtt, míg a 2010. évi bér a bázisgazdaságok előrejelzéseit, és a várható inflációt figyelembe véve az előző évinél 5 %-kal lehet nagyobb. A kiegészítő bér aránya, valamint a munkabéreket terhelő általános jellegű költségek az előző évivel azonosak, a bér-járulékok viszont mérséklődtek. A mezőgazdasági gépek teljesítésre vetített karbantartási-javítási költségeinél – az előre jelzett alkatrész-árnövekedést figyelembe véve - 2010-ben mintegy 6 % emelkedés várható.



Az egyéb költségek közül a gépjárműadó a mezőgazdasági erőgépeknél 15 %-al nő. A biztosítás – a jelentős verseny miatt – minden jármű-kategóriáknál változatlan. A géptárolás költsége az előző évihez hasonlóan 3 %-kal emelkedhet. A tőkehozadék a betéti kamatok lényeges mérséklődése miatt az előző évinek felére, 5 %-ra csökken, de mind az előző évi, mind a most felszámított csak jelzésértékűnek tekinthető, hiszen a tényleges kamatok (pl. hitelfelvétel esetén) ezeknél sokkal nagyobbak is lehetnek. Az általános költségek aránya nem változott.



A 2010. évi fajlagos gépüzemeltetési költség a költségmódosulások eredményeként – az erőgépeknél, a munkagépeknél és az egyes munkaműveletekben, a költségnemek arányaitól függően – változó ugyan, de az átlagokat tekintve a közvetlen költségek mérsékelten (mintegy 4-5 %-al) emelkednek, a teljes üzemeltetési költség viszont – főleg a lényegesen alacsonyabb jövedelemigény miatt – csekély mértékben (2-4 %-al) kisebb lett.



A gépek éves teljesítése az MGI bázisgazdaságokból származó adatok figyelembevételével került megállapításra. Napjainkban az üzemekben lévő gépek átlagos kihasználása többnyire alacsonyabb, mint az 1. és 2. táblázatokban szereplő. A közölt teljesítésadatok az alkalmazott értékcsökkenési leírás által meghatározott használati időre vonatkozó olyan átlagok, melyeket megfelelő gépellátottság esetén el kellene érni ahhoz, hogy a gép üzemeltetése gazdaságos legyen. A gyakorlatban tapasztalható alacsonyabb éves kihasználást a gépkapacitás helytelen megválasztása és a gépek igen hosszú használati ideje okozza.



A gépi munkaműveletek költségei



Általában ismert az, hogy a gépek, illetve gépcsoportok teljesítése az egyes munkaműveletekben eltérő. Ezért a gépüzemeltetés költségei terén a tájékozódást leginkább a műveleti költség segíti, mely többféle módon számítható. A legegyszerűbb, ha az erő- és munkagépek Ft/műszakóra költségét összeadjuk, majd ezt osztjuk az adott munkában elérhető hektár/műszakóra (vagy t/mh) teljesítéssel. Így megkapjuk a Ft/ha (Ft/t) műveleti költséget. A probléma azonban az, hogy a műszakóra meglehetősen pontatlan teljesítés-egyenérték. Az erőgépek átlagos kapacitás-kihasználása ugyanis jelentősen különböző (az 1. táblázatban pl. 11 és 41 % között változik), és az erőgépek önköltsége – különösen a műszakórára vetített – nagymértékben függ a kihasználás mértékétől. Csekélyebb átlagos kihasználás során a műszakóra önköltség mérsékeltebb, de ilyen esetben a tényleges gépi munkára vetített önköltség nagyobb lesz, mint intenzívebb kihasználás esetén. Ezért csak azonos kihasználással üzemelő erőgépek műszakóra önköltségével célszerű összehasonlító költségkalkulációt végezni. Ha a számításba vett erőgépek kihasználása eltérő, a helyes eredmény érdekében költségkorrekció szükséges.



A műveleti költségszámítás egy másik, jó estben pontosabb módja a normálhektár alapján történő számítás. Ekkor az erő- és munkagépek Ft/nha költségét adjuk össze, majd ezt szorozzuk az adott művelet nha/ha (nha/t) munkaigényével. Ez a számítás ugyancsak Ft/ha (Ft/t) műveleti költséget eredményez. Természetesen a gazdaságokban végzett nha számítás nem tökéletes, mert mérőműszerek nem szerezhetők be, a szorzókulcsok alkalmazása során pedig csak a munkaművelet gépi munka igényét, valamint a terület domborzatát és kötöttségét veszik figyelembe, a többi fontos tényezőt, pl. a talaj nedvességtartalmát, tömődöttségét, fedettségét, a munkagépek művelő-testeinek állapotát stb. nem. Ezért célszerű az alkalmazott nha kulcsokat a hajtóanyag-fogyasztás alapján ellenőrizni, valamint a műveleti költségeket a helyi viszonyokhoz alakítani.



Az erőgépek teljesítését tehát a gazdaságokban normálhektárra (nha), illetve a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 4. mellékletében szereplő kilówattórára (kWh-ra) vetítve célszerű összesíteni és értékelni. (A 3. táblázat adatai e rendeletből kiindulva, de azt korszerűsítve, illetve kiegészítve készült el.) A hivatkozott rendelet alapján a nha és a kWh közötti kapcsolat: 1 nha = 26,315 kWh. A nha alkalmazása az utóbbi időben kevésbé általános, ennek ellenére a mezőgazdaságban alkalmazott munkaegyenértékek közül hazánkban még mindig ez a leginkább használatos. A nha a gépüzemeltetésnél azért fontos, mert a különböző rendeltetésű és eltérő motorteljesítményű erőgépek teljesítése, fajlagos fogyasztása és költsége műszakórára vetítve nem hasonlítható össze. (Egy normálhektár 1 ha sík, középkötött terület középmélyen történő felszántásához szükséges gépi munkát jelent, melyhez az erőgép átlagosan 8 kg, illetve 9,5 liter gázolajat használ fel. A többi munkaművelet munkaigénye az elvégzéshez szükséges üzemanyag mennyiséggel arányos.) A domborzat és a kötöttség szerint négy területi kategóriát szokás megkülönböztetni.



A műveleti költségek - a csatolt 3. táblázatban - az I. területi kategóriára (tehát sík, középkötött talajon végzett munkára) vonatkoznak. Ha a gépek nem az I. területi kategóriának megfelelő körülmények között dolgoznak, akkor a fajlagos teljesítések csökkennek, a költségek pedig emelkednek. Ezért az I. területi kategóriához viszonyítva a II. területi kategóriában talajmunkánál 1,16, felszíni munkánál 1,12; a III. kategóriában talajmunkánál 1,38, felszíni munkánál 1,24; míg a IV. kategóriában talajmunkánál 1,72, felszíni munkánál 1,44 szeres gépi munka igény adódik, melyhez hasonlóan emelkednek a költségek is. Az egyéb munkáknál a munkaművelet költsége úgy számolható ki, hogy a megadott Ft/h/kW költséget szorozzuk a ledolgozott műszakórával, majd ezt az üzemeltetett erőgép névleges motorteljesítményével.



Természetes továbbá, hogy az elérhető teljesítéseket a munkavégzés egyéb körülményei is befolyásolják. Így - ahogyan azt már említettük - pl. a talaj nedvességtartalma, tömődöttsége, fedettsége, az erő- és munkagépek állapota, az erőgépvezető hozzáértése stb. A költségeket pedig – az előzőeken túl - a gépek tényleges ára, a gépjavítás és az üzemeltetés színvonala, valamint egy sor más tényező ugyancsak jelentősen módosíthatja. Mindezek miatt a gépüzemeltetés éves-, és teljesítésre vetített költsége esetenként nagyobb mértékben is eltérhet a számításokban közöltektől, tehát a számok megítélésénél és alkalmazásánál a gazdasági körülményeket mindig figyelembe kell venni.



Összefoglalás



A gépüzemeltetés a mezőgazdasági termelés költségét jelentős mértékben meghatározza. Az eredményes gazdálkodás érdekében, illetve a gépüzemeltetési költség folyamatos emelkedése miatt fontos, hogy a gazdálkodók javítsák a gépek kihasználását, és csökkentsék az üzemeltetés fajlagos költségeit. A gépek teljesítésének és költségének figyelemmel kísérése a takarékosság lehetőségét adja meg azzal, hogy az így nyert számok tájékoztatást adnak az adott körülmények között leggazdaságosabban üzemeltethető géptípusok kiválasztásához, illetve a saját gépek eredményeinek megítéléséhez.



A részletes költségszámok – gépcsoportonként és munkaműveletenként, - valamint a költségszámítási módszer leírása a „Mezőgazdasági gépi munkák költsége 2010-ben” című MGI kiadványban található meg, mely beszerezhető az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézetben [2100 Gödöllő, Tessedik S. u. 4., telefon: (28)511-683; fax: (28)420-960].



Dr. Gockler Lajos



Mellékletek letöltése:



1. táblázat - Erőgépek átlagos ára, teljesítése, fogyasztása és üzemeltetési költsége



2. táblázat - Munkagépek átlagos ára, teljesítése és üzemeltetési költsége



3. táblázat - Fontosabb munkaműveletek teljes üzemeltetési költsége