Máriapócs bemutatása
2006.02.01. 21:36:38
Az Európa-szerte ismert település a három országgal határos Szabolcs - Szatmár - Bereg megye déli részén, a fővárostól, Budapesttől 280 km-re, a megyeszékhelytől, Nyíregyházától 30 km-re található.
A vasúton és közúton egyaránt jól megközelíthető, kitűnő infrastruktúrával ellátott kisváros kettőezer-háromszáz lelket számlál. Műemléki hangulatú központjával, rendezett, virágos utcáival, valamint különböző szolgáltatásaival és nagy vendégszeretettel várja a Nyírségbe látogatókat.
Településtörténet
Pócs falunév 1280-ban tűnt fel először az oklevelekben. A térség Báthory, Királyi és Rákóczi tulajdon is volt. Máriapócsot 1816-ban vásártartási joggal felruházott mezővárosnak nyilvánították, mely rangját 1872-ig megtartotta.
A település országos és nemzetközi vonzását a XVIII. század elejétől búcsújáró hellyé válása alakította ki. Ezért központi szerepe van a méltóságot parancsoló díszes barokk kegytemplomnak, a "basilica minor"-nak. Máriapócs hírnevét a bazilikában lévő Szűz Mária kegykép többszöri könnyezése hozta meg. Építészeti értéknek tekinthető a kegytemplom szomszédságában fehérlő gótikus eredetű római katolikus templom is.
A bazilita szerzetesek 1749-ben telepedtek le a helységben és építettek rendházat. A monostor a görög katolikus művelődés és iskoláztatás központjává vált. Szabolcs vármegye első tanítóképzője egy évszázadon keresztül képzett kántortanítókat. Máriapócs az 1950-es évekig jelentős vallási központ volt, azonban az utóbbi években fejlődött ugrásszerűen, 1993-ban pedig visszanyerte városi rangját.
E Mária-kegyhely templomaival, a Szent Bazil rendi szerzetesek és nővérek rendházaival, az Egyháztörténeti Múzeummal, valamint a Zarándokházzal olyan sajátossá- gokkal, környezettel bír, amelyek a nyugodt, elmélyült ájtatosságnak, a hit gyakorlásának kedveznek.
Emlékezetes napja a településnek 1991. augusztus 18-a, II. János Pál pápa máriapócsi zarándoklata. A százezreknek megtartott és az egész keresztény világnak közvetített pápai mise messze elvitte a búcsújáróhely hírét.
II. János Pál pápa máriapócsi zarándoklatának emlékhelye
Máriapócson három évszázad óta találkoznak magyarok, ruszinok, románok, szlovákok, cigányok, katolikusok és más egyéb egyházakhoz tartozók. Ez az évszázados örökség akkor érte el csúcspontját, amikor 1991. aug. 18-án II. János Pál pápa végezte a Szent Liturgiát, a hazánkból és a határokon túlról érkezett, sokféle nemzetiségű és vallású százezrekkel együtt.
Az eseményre több mint 300000 ember látogatott el a Kárpát-medence egész területéről. Máriapócs az egység és az összetartozás jelképe és forrása lett, a hívek olyan békességben és örömben voltak együtt, mintha nem is választanának el minket nyelvi nehézségek és országhatárok.
A görög katolikus Szent Liturgia szentbeszédének középpontjában a család és a házastársi szeretet, valamint a kisebbségi jogok tiszteletben tartása állt.
A jelenlévő zarándokok hatalmas tömege, a várakozás és előkészület órái, a szertartás emelkedett szépsége, az egy szájjal és egy szívvel zengő ének magával ragadó sodrása meggyőzött mindenkit, hogy a kegyelem napja volt ez az augusztusi vasárnap.
Mindezt megkoronázta a Szentatya felejthetetlen derűje és jósága. Egész látogatása során talán egyetlen szentmisén sem volt olyan boldog, és derűs a pápa, mint Máriapócson.
Ennek emlékére készítették el a bazilika új bronzkapuját, valamint létesítettek emlékparkot a zarándoklat színhelyén, amely közepén hatalmas, fából készült Krisztus-szobor áll.
