Magyar Dohányújság

Tennivalók a palántanevelésben

Sajnos az időjárás nem igazán olyan, amelyet szeretnénk, a kései tavaszodás után jelenleg is jelentősen elmarad a napi átlaghőmérséklet az ilyenkor szokásosnál.

TENNIVALÓK A PALÁNTANEVELÉSBEN

Nemes Zsolt
termelő

A dohánytermesztési körzetekben megtörtént a bevetett tálcák vízre tétele, a kelések befejeződtek, vagy vége felé járnak. Sajnos az időjárás nem igazán olyan, amelyet szeretnénk, a kései tavaszodás után jelenleg is jelentősen elmarad a napi átlaghőmérséklet az ilyenkor szokásosnál. Ezért még nagyobb odafigyeléssel, a technológiai fegyelem szigorúbb betartásával érhetjük el, hogy időben, jó minőségű palántát ültethessünk.

Fűtés-szellőztetés

Most mindenképpen indokolt a fűtés az esti, kora éjszakai órákban legalább olyan mértékben, hogy a vízágy hőmérséklete 12C fok alá ne csökkenjen. A nagyobb külső és belső hőmérséklet különbség miatt éjszaka intenzívebb a cseppképződés, ami arányosan több szellőztetést igényel. Ezt lehetőleg addig kell folytatni, amíg a belső palást felülete megszárad, így a következő éjszaka képződő vízcseppek nem híznak meg akkorára, hogy leessenek. A későbbiekben a szellőztetés célja elsősorban a hőmérséklet kordában tartása lesz, kerülni kell a tartósan 30 C fok feletti értékeket, ahol már lelassul a palánta növekedése, esetleg maradandó károsodást szenved.

Salétromsav, tápanyag

A salétromsavat, a műtrágyákat a vízvizsgálaton alapuló tápanyag feltöltési javaslatnak megfelelő mennyiségben kell adagolni. Ennél a műveletnél legfontosabb a sorrendiség és keverhetőség! A savnak három funkciója van:

- hidrogén-karbonát ionok közömbösítése

- pH-érték beállítása

- N- tápanyag

Az első lépés mindig a sav bekeverése a káros H-karbonát ionok közömbösítése céljából!

Néhány órás várakozás után adagolható a Ferticare IV, és a külön feloldott nitrátok. Először célszerű az előírt műtrágya mennyiség 60 %- át beadagolni, majd pár nap múlva amennyiben az EC- érték engedi, akkor a hiányzó mennyiség, vagy egy része hozzáadható.

A fenti művelet időpontját illetően többféle gyakorlat van, de fontos, hogy legkésőbb a keresztállapotig optimális feltételek legyenek a palántáknak. A kései tápanyag feltöltés jelentősen meghosszabbítja a palántanevelés idejét. Rossz gyakorlat a kezdetben éhező, sárguló növényeket nagy adagú ammónium-nitráttal „helyrehozni”. Ennek következménye a gyenge szárú, törékeny palánta, amely nem igazán alkalmas kiültetésre.

Nem szabad megfeledkezni a vízpótláskor az ugyan ilyen sorrendű és arányú tápanyag beadagolásáról!

A nevelés folyamán ajánlott EC- érték: 1,6 – 2 mS/cm

PH- érték: 5,5 – 6,5

Különös figyelmet kell fordítani a munkavédelmi előírások betartására. A részletes technológiai leírás a honlapon megtalálható.

Növényvédelem

A legbiztosabb, ha már az esélyét sem adjuk meg annak, hogy a különféle kórokozó gombák, mikoplazmák és baktériumok megélhessenek a termesztő közegben. Ennek érdekében a lehető leghamarabb, a vízfeltöltéssel egy időben kell a technológiában leírt NV- szereket ( Acrobat MZ vagy Ridomil Gold 15-20g/m3 víz, Previcur 607SL 10-15ml/m3 víz.) bekeverni.

A vízpótláskor a műtrágyákhoz hasonlóan a NV- szereket is pótolni kell, de csak fél adaggal!

A betegségek elkerülése érdekében csak fertőtlenített eszközök kerülhetnek be a nevelő sátorba, illetéktelen személyeknek belépni tilos!

Nagyon fontos a kártevők (elsősorban tripszek) elleni védelem amelyre a Confidor 200SL, vagy a Kohinor 200SL valamelyike alkalmas. Hatékony védelmet akkor érhetünk el, ha a cca 20 m3-es vízágyba 1 liter szert keverünk a kiültetés előtt 10-12 nappal. Az általában alkalmazott felületi permetezés csak a sátorban nyújt védelmet a berepülű rovarok ellen, ez nem elegendő a kiültetés utáni védettséghez.

A prevenció fontos eleme a nevelő hely környezetének gyommentesen tartása az egész szezonban.

Nyírások

Az eredményes palántanevelés egyik legfontosabb eleme a nyírás. (Fényesre takarított, fertőtlenített eszközök!) Mikor miért és hányszor?

- az első nyírást a palánta 5-6 cm-es nagyságánál, célja a kiegyenlítés, az egyenlő esély megadása minden egyednek.

- a második, harmadik nyírás célja a gyökér és szár erősítése, párologtató felület csökkentése.

- a negyedik csak ha szükséges, a palánták túlnövésének megakadályozására.

Nem tanácsos a reggeli órákban, mert akkor a növények víztartalma magasabb, ezen kívül felületi vizet is tartalmaz. Ez megnehezíti a nyírást, sok a lehulló nyesedék, csurog a leve, ami fertőzési forrás. A lepergett nyesedék eltávolítása kötelező!