A paradicsom bronzfoltosság virus járványok és megelőzésük ...
2006.05.31. 21:19:00
A paradicsom bronzfoltosság vírus (Tomato spotted wilt tospovirus (TSWV) szórványos előfordulását követően az 1990-es évek elején közel 400 hektár dohányültetvényben szaporodott el járványszerűen, a Nyírségben. Ezekben az ültetvényekben a növényeknek közel 80%-a volt fertőzött.
A PARADICSOM BRONZFOLTOSSÁG VÍRUS (TSWV) JÁRVÁNYOK ÉS MEGELŐZÉSÜK LEHETŐSÉGE MAGYARORSZÁGI DOHÁNYÜLTETVÉNYEKBEN
Jenser Gábor1, Gáborjányi Richard2, Fekete Tibor3, Szénási Ágnes4, Bujdos László5 Almási Asztéria1
1MTA Növényvédelmi Kutató Intézete, 1525 Budapest, Pf. 102.
2Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Növényvédelmi Intézet, 8360 Keszthely, Deák F. u. 16
3Universal Leaf Tobacco Magyarország Rt. 4400 Nyíregyháza Dugonics u. 2
4Szent István Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növényvédelmi Tanszék, 2100 Gödöllő Páter K. u. 1.
5 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, 4401 Nyíregyháza Kótaj u. 33.
A paradicsom bronzfoltosság vírus (Tomato spotted wilt tospovirus (TSWV) szórványos előfordulását követően az 1990-es évek elején közel 400 hektár dohányültetvényben szaporodott el járványszerűen, a Nyírségben. Ezekben az ültetvényekben a növényeknek közel 80%-a volt fertőzött. A különböző kontinenseken vektorként ismert 6 Thysanoptera faj közül a térségben szabadföldön csak a Thrips tabaci Lindeman fordult elő. A T. tabaci vektortevékenységét átviteli kísérlet, valamint DAS-ELISA teszt eredménye bizonyította. Kontinentális klimatikus viszonyok között a vírus részben a ruderális területeken tenyésző növényekben telelhet át. A kórokozó az áttelelő T. tabaci egyedek testében is fennmarad, abban szaporodik és ez a következő évi járványok kialakulásának egy alapvetően fontos tényezője. Az áttelelt T. tabaci egyedek által okozott fertőzés megelőzése érdekében tavasszal a palántanevelőkbe, majd szabadföldön a palántázást követően az ültetvényekbe berepülő egyedek ellen rovarölő szerekkel szükséges védekezni. Június július folyamán további védekezésre lehet szükség. Alapvetően fontos követelmény a palántanevelő berendezések környékének gyommentesen tartása.
A paradicsom bronzfoltosság vírus (tomato spotted wilt tospovirus, TSWV) megjelenését termesztett növényen első alkalommal Ausztráliában figyelték meg (Brittlebank, 1919) majd Samuel és munkatársai (1930) bizonyították annak fertőzéses jellegét. Közép és Kelet európai előfordulását és elsősorban dohányon okozott kártételét több szerző (Razvyazkina 1953, Buzancic és Juretic 1977, Kovaceski 1957, Todorovski 1969, Gajos 1972) jelezte. Magyarországi szórványos kártételét első alkalommal Ligeti és Nagy(1972) ismertette.
A paradicsom bronzfoltosság vírusnak több mint 100 termesztett és vad gazdanövényét tartják nyilván (--------). A termesztett növények közül a dohány, paradicsom, paprikát, saláta és több dísznövény termesztését veszélyezteti.
A Nyírségben az 1990-es évek közepén a dohányültetvényekben járványszerűen szaporodott el, területenként változó mértékben a növények 70 – 80 %-t károsította. A további kártételek megelőzés érdekében szükségesnek tartottuk a rendelkezésre álló irodalmi adatokat a hazai vizsgálatok eredményeivel összevetni, járványszerű elszaporodásának megelőzésére alkalmas védekezési eljárás kidolgozni.
Kizárólag Thysanoptera fajok közvetítésével terjed. A kórokozót csak a lárva képes felvenni és a kifejlett egyed fertőzhet újabb növényeket (Sakimura, 1963; German et al., 1992; Ullman et al., 1992). Vektoraként 6 Thysanoptera faj ismert, amelyek túlnyomó többsége trópusi és szubtrópusi vidékeken fordul elő (-------). Közülük Magyarországon az őshonosnak tekinthető dohánytripsz (Thrips tabaci Lindeman) (Priesner, 1928) és a közel múltban behurcolt nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis (Pergande) (Jenser 1989) ismert. A nyugati virágtripsz az eddig rendelkezésünkre álló adatok szerint a Közép európai klimatikus viszonyok között szabadföldön nem képes áttelelni (Trdan és társai 2003) a nyári hónapokban, szabadföldön ez ideig csak az üvegházak és a fóliaházak környéki növényzeten fordult elő (Jenser 1990).
Anyag és módszer
A paradicsom bronzfoltosság vírus azonosítása, és egyúttal a T. tabaci vektor tevékenységének bizonyítása céljából átviteli kísérleteket végeztünk. Fertőzött dohányról, valamint Galinsoga parviflora, Lamium sp. Stellaria media, Trifolium repens növényekről gyűjtött egyedek helyeztünk izolált körülmények között, üvegházban nevelt Nicotiana benthamiana indikátor növényekre (Gáborjányi és társai, 1993).
Az átviteli kísérletek eredményeit DAS-ELISA teszteléssel erősítettük meg.
Egyes példányok DAS-ELISA tesztelésével tanulmányoztuk, hogy a kórokozó mennyiben telelhet át dohánytripsz nőstényekben (Szénási és társai, 2001; Jenser és társai, 2003). Ennek során túlnyomó részben Stellaria media-ról gyűjtött 417 egyedet vizsgáltunk meg.
A dohánytripsz repülési idejének megfigyelését ragacsos felületű sárga színcsapdákkal végeztük.(CSALAMON…….) Három palántanevelőben, a palántanevelés időtartamára, április elejétől május elejéig 3 – 3 színcsapda, valamint szabadföldön a palántázás időpontjától kezdően augusztus közepéig 5 ültetvényben 5 – 5 színcsapda által fogott egyedek számát vettük figyelembe. A színcsapdákat hetenként cseréltük és számoltuk meg az általuk gyűjtött, évenként mintegy 5-8000 egyedet.
A betegség tünetei
A fertőzés helyén apró, szabálytalan klorotikus, majd nekrótikus foltok alakulnak ki. A szisztemikus fertőzés gyakran jár általános sárgulással, a levéllemez fakó sárga, majd barnás elszíneződésével, a bronzfoltossággal. A fertőzött levelek kisebbek, nehezebben fejlődnek ki, az ízközök megrövidülnek, a beteg növény csokros külsőt kap. A korai fertőzés jelentős növekedésgátlást, törpülést okoz. Jellegzetes a csúcsrügy károsodása is, ami palántakorban a csúcsrügy elhalását, majd a növény teljes hervadását, pusztulását váltja ki.. A kései fertőzés a növény csúcsi részének pásztorbotszerű ferdülését idézi elő.
Eredmények
A palántanevelőkben, valamint a dohányültetvényekben és azok környékén a thysanopterológiai vizsgálatok eredményei szerint a paradicsom bronzfoltosság vírus ismert vektorai közül egyedül a dohánytripsz (Thrips tabaci Lindeman) fordult elő.
A dohánytripsszel végzett átviteli kísérletek adatai egyértelműen bizonyították a paradicsom bronzfoltosság vírus (tomato spotted wilt virus) jelenlétét a károsított nyírségi dohányültetvényekben, megerősítették az átviteli kísérleteknek T. tabaci vektor tevékenységére vonatkozó eredményeit.
A DAS-ELISA teszt adatai megerősítették az átviteli kísérletek eredményeit, igazolták a paradicsom bronzfoltosság vírus (TSWV–BR 1 szerotipusának jelenlétét, járványszerű elszaporodását.
A DAS-ELISA teszttel egyedenként vizsgált 417 dohánytripsz nőstény közül 102 bizonyult vírusgazdának. Az ősszel és tavasszal végzett vizsgálatok eredményei egyúttal azt is bizonyították, hogy a paradicsom bronzfoltosság vírus a dohánytripsz testében is áttelelhet, a vírusgazda egyed tavasszal fertőzőképes és ez az újabb járványok kialakulásának fontos tényezője
A színcsapdákkal 1992-től kezdődően rendszeresen végzett megfigyelések adatai szerint a dohánytripsz egyedek a palántanevelőkbe április utolsó, május első hetében repülnek be. Ezeknek az egyedeknek egy része a paradicsom bronzfoltosság vírus hordozója, amelyek táplálkozásuk alkalmával fertőzik a palántákat. A fertőzött a növényeken a vírus tünetei többnyire 2 – 3 hét múlva a kiültetést követően, a szabadföldön realizálódnak.
A dohánytripsz nőstény száraz növényi maradványokon ill. maradványokon, többnyire a tél folyamán is tenyésző növényeken telel át. Rendszeresen fordul elő az ősztől nyár elejéig tenyésző tyúkhúron (Stellaria media), amelyen szaporodhat is (Szénási és társai, 2002). Ez a növény egyike a paradicsom bronzfoltosság vírusnak gazdanövényeinek is (Jenser és társai, 2003). A ruderális területek növényein rendszeresen nagy egyedszámban van jelen. A nyár második felében, ősszel a kapás kultúrákban gyakran tömeges kis gombvirágon (Galinsoga parviflora) is szaporodik. Tavasztól őszig egyedei rendszeresen, esetenként nagy egyedszámban repülnek, a dohányültetvényekben esetenként káros mennyiségben fordulnak elő..
Az eredmények gyakorlati alkalmazása
A paradicsom bronzfoltosság vírus magyarországi gazdanövény körének, lehetséges vektorának jelenlegi ismerete alapján az elmúlt években kialakíthattunk egy olyan rendszert amely alkalmasnak bizonyult a dohányültetvények károsodásának hatékony mérséklésére.
Április végén május elején annak érdekében, hogy a palántanevelőkbe berepülő vírusgazda dohánytripsz egyedek a palántákat ne vagy csak minimális mértékben fertőzhessék, a színcsapdákkal végzett megfigyelések adatai alapján megállapított időpontban, rovarölő szerekkel szükséges védekezni. Erre a célra az elmúlt években az imidakloprid hatóanyagú Confidor 200 SL bizonyult megfelelőnek.
Tekintettel arra, hogy a dohánytripsz egyedei (közöttük a vírusgazda egyedek) a ruderális területek növényein telelnek át, azokon szaporodnak, fontos követelménynek tartjuk a palántanevelő fólia sátrak környékének gyommentesen tartását.
A fertőzés mértékének csökkentése szempontjából is nagy jelentősége van a palántanevelés központosításának. A nagy felületű, rendszeres növényvédelemben részesíthető fólia sátrakban a dohánytripsz vírusterjesztő tevékenysége minimálisra csökkenthető.
A kiültetett növényeket a palántázást közvetlenül követően ismételten szükséges rovarölő szerekkel permetezni, a berepülő vírusgazda dohánytripsz elleni védekezés érdekében.
Ezeknek a technológia szabályoknak a betartásával lehetett a nyírségi dohányültetvényekben a paradicsom bronzfoltosság vírus fertőzöttség mértékét minimálisra (4–6%) csökkenteni.
Köszönet nyilvánítás
Köszönet nyilvánítás
Ez a munka az OTKA pályázat és az ULT Magyarország Rt. támogatásával készült.
Irodalom
Brittlebank, C. C. (1919):Tomato disease. J. Agric. Victoria, 17: 231–235.
Buzancic, A. & Juretic, N. (1977): Electron microscope evidence of tomato wilt virus in
Yugoslavia. Acta Bot. Croat., 36: 19–22.
Gajos, Z. (1972): Investigation into tobacco spotted wilt virus (Lycopersicum virus 3 Smith)
occurring in tobacco plantation in the South-East Poland. Buletyn Centraln. Lab. Premyslu Tytoniowego. Rok., 4: 49–70.
Gáborjányi, R. , Jenser, G. & Nagy Gy. (1993): A paradicsom bronzfoltosság vírus
(TSWV) járványtani kérdései. Növényvédelem, 29: 543–547.
Gáborjányi, R., Vasdinye, R., Almási, A., Csilléry, G. & Ekés, M. (1995). A paradicsomot,
a paprikát és a dohányt fertőző paradicsom bronzfoltosság vírus hazai izolátumainak tünettani és szerológiai jellemzése. Növényvédelem, 31: 533–540
German, T.L., Ullman, D.E. & Moyer, J. W. (1992): Tospoviruses: diagnosis, molecular
biology, phylogeny, and vector relationships. Annu. Rev. Phytopathol. 30: 315–348.
Jenser, G. & Tusnádi, Cs. K. (1989): A nyugati virágtripsz (Frankliniella
occidentalis Pergande) megjelenése Magyarországon. Növényvédelem, 9: 389–393.
Jenser, G. (1990): Über das Freiland-Auftreten von Frankliniella occidentalis (Perg.)
(Thysanoptera) in Ungarn. Anz. Schädlingskunde. Pflanzenschutz, Umweltschutz, 63: 114–116.
Jenser, G., Gáborjányi, R., Szénási Á., Almási A., & Graselli M. (2003): Significance of
hibernated Thrips tabaci Lindeman (Thysan., Thripidae) adults in the epidemic of tomato spotted wilt virus. J. Appl. Ent., 127: 7–11.
Kovacevski, I. C. (1957): Eine stark nekrotische Variante des Bronzefleckigkeit-Virus der
Tomaten in Nordbulgarien IV. Internat. Pflanzenschutzkongress. Hamburg. Bd. I: 371–374.
Ligeti, L. & Nagy, Gy. (1972): A Lycopersicum virus 3 dohányültetvényeink új,
veszedelmes kórokozója. Dohányipar, 1: 41–43.
Priesner, H. (1928): Die Thysanopteren Europas. Verlag von Fritz Wagner, Wien. pp. 755.
Razvyazkina, G.M. (1953): The importance of the tobacco thrips in the development of
outbreaks of tip chlorosis of Makhorka. Dokl. Vses. Akad. Skh. Nauk., 18: 27–31 (in Russian). Rev. Appl. Ent. A42 146 (Abstr.).
Sakimura, K. (1963): Frankliniella fusca, an additional vector for the tomato spotted wilt
virus, with notes on Thrips tabaci. Phytopathology, 53: 412–415.
Samuel, G., Bald, J. G. and Pittman, H. (1930): Investigation on spotted wilt of tomatoes
in Australia. Commonw. Counc. Sci. Ind. Res. Bull. No. 44.
Szénási, Á., Almási, A., & Jenser, G. (2001): A paradicsom bronzfoltosság vírus (Tomato
spotted wilt tospovirus, TSWV) kimutatása dohánytripsz (Thrips tabaci Lindeman) egyedekből. Növényvédelem, 37: 337–340.
Szénási, Á., Jenser, G. & Kazinczy, L. (2002): The composition of Thysanoptera species on
Stellaria media(L.) Vill. in different biotopes under Hungarian climatic conditions. Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica, 37: 193–200.
Todorovski, B.V. (1969): Some characteristics of development of Thrips tabaci Lind. and the
ways of its control. Dissertation. University Beograd.
Trdan, S., Bergant, K. & Jenser, G. (2003): Monitoring of western flower thrips (Frankliniella occidentalis {Pergande}, Thysanoptera) in the vicinity of greenhouses in different climatic conditions in Slovenia. Agriculture 2: 1–6.
Ullman, D. E., Cho, J. J., Mau, R. F. L., Hunter, W. B, & Custer, D. M. (1992): Thrips–
tomato spotted wilt interaction, morphological behavioural and cellular components influencing thrips transmission. Adv. Dis. Vector Res., 9: 195–240.
Forrás: .
