Magyar Dohányújság

Dohánytermesztő települések Magyarországon IV.

    Pomázi István

A negyedik település Kunadacs.

Kunadacs az Alföldön, a Kiskunság ÉNYI-i, Bács-Kiskun megye É-i részén, Kecskeméttől 40, Budapesttől 80-km-re található. Az északi szélesség 46 fok 58’ és a keleti hosszúság 19 fok 17’ találkozásánál helyezkedik el. Kunadacs területe 8997 ha, ebből 1620 ha természetvédelmi terület.

Polgármestere Farkas Ildikó.

Dunai László Alpolgármester Úr a következőket közölte:

A dohánytermesztés jelentősége Kunadacson

Kunadacson már az  1800-as évek  második felében termesztették a dohányt. Kezdetben a település jó termőképességű szántóterületein 5-6 család megélhetését biztosította az akkor még különlegességnek számító növény. A dohánytermesztők lakhelyét, ahol már sem épület sem pajta nem található kukás-major néven emlegetik az idősebb korosztályhoz tartozó kunadacsiak.

A helyi termelőszövetkezet megalakulásakor egyre nagyobb területen kezdték termelni a közösen művelt területeken, majd a háztáji gazdálkodás engedélyezésével a szövetkezeti tagok saját gazdaságaikban, leginkább a korábban termesztett hagyományos szántóföldi növényeknél magasabb jövedelmezősége és jelentős kézimunkaerő igénye miatt.

A szövetkezet vezetése hamar felismerte, hogy a nagyüzemi szervezeti formánál sokkal hatékonyabban működik a háztáji gazdaságok rendszere, ezzel az érdekeltségi rendszerrel lehet a piacon jól eladható, minőségi dohányt termeszteni. Az 1970-es években már a kunadacsi lakosság jelentős része termelte a természetes szárítású kerti dohányt. Ennek köszönhető, hogy a település belterületének 1961-ben megkezdett kialakítása felgyorsulhatott, ebben az időszakban gomba módra szaporodtak az újépítésű ingatlanok.

1984-ben a szövetkezet integrációja segítségével 6 db új mesterséges dohányszárítót helyeztek ki a vállalkozó szellemű szövetkezeti tagokhoz és elkezdődött a virginiai típusú dohány termesztése településünkön. A kezdeti sikerek után 1985-86-ban további 47 szárítókamra érkezett Kunadacsra, jelentős lendületet adva a dohánytermesztési ágazat és a település fejlődésének. 1991-ben már 151-ha-on termesztik azt a növényt, amelynek köszönhetően ez Felső-Kiskunsági település a hazai dohánytermesztés egyik fellegvárává válhatott.

A kunadacsi dohánytermesztők előrelátását és összetartozását bizonyítja, hogy 1993-ban a jégverés által okozott károk mérséklésére kockázati közösséget létrehozva megalapították a Kunadacsi Növénybiztosítási Egyesületet, amely ma már nem folytat biztosítási tevékenységet, de a tagság jelentős része együtt maradt és Kunadacsi Kertészek Baráti Köre Egyesület néven folytatja tevékenységét.

A dohánytermesztésnek a településünk életében, fejlődésében betöltött szerepét talán az ismeri el legjobban, hogy az 1990-es évek végén elkészült települési címer középpontjában a település múltjára utaló kunkötés és a kun buzogány mellet a  dohány növény is helyet kapott.

A dohánykertészet a mai napi egyik jelentős bevételi forrása településünknek, annak ellenére, hogy a dohánytermesztés segítségével az intenzív öntözéses gazdálkodást elsajátító gazdák ma már több versenytársát – fűszer és étkezési paprika – eredményesen termesztik a gyenge minőségű kunadacsi homoktalajon.

Bízunk benne, hogy a dohánytermesztés a termékpálya tagjainak az összefogásával még sokáig biztosíthat munkát, megélhetést a Kunadacs lakosságának és hosszútávon alapozza meg egy olyan település jövőjét, ahol jó dolgozni és élni.

A képek Bálint Györgynél, Bálint Jánosnál és Gattyán Jánosnál készültek.