Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Jó dohány, rossz dohány

2020.06.09. 6:30:00



    Pető Krisztina

A dohány negatív imázsa igen mélyen gyökerezik az emberek tudatában, miközben a növény számos felhasználási területen bizonyíthatná létjogosultságát.
A dohány szó hallatán nagyjából mindenkinek az jut eszébe először, hogy egészségkárosodást okoz, de általában negatív a képzelettársítás. De tudják-e, hogy mire lenne használható azon kívül a növény, hogy klasszikus dohánytermékek készülhetnek belőle?

Az USA Energiaügyi Minisztériumának Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratóriumának (Berkeley Lab) kutatója vezette tudósok csoportja kereste már nyolc évvel ezelőtt is a benzin, dízel és kerozin előállításának módját a déli ikonikus növényből. A kutatócsoport célja az volt, hogy elkerülje a későbbi feldolgozási folyamatok jelentős részét – így a fermentációt – , és szinte közvetlenül a növényben állítsák elő az üzemanyagot úgy, hogy fokozzák annak szén-dioxid-felvételét. A kutatás célja olyan növény létrehozása, mely száraz tömegének 20-30%-a szénhidrogén. A kísérletet a Kentucky Dohányügyi Kutatási és Fejlesztési Központ felügyelte.

Készül a dohánymagvakból olaj is. A dohánymag nikotint nem tartalmaz, ellenben kisajtolt olaját az iparban szappan- és festékgyártásban is használják. A dohánymag a dohánylevelek termelésének mellékterméke Görögországban, és egy tanulmányban potenciális megújuló energiaforrásként értékelték. A mérések azt mutatták, hogy a mag csaknem 38%-a olaj, aminek fizikai és kémiai tulajdonságait vizsgálták. Ezek hasonlóak voltak más növényi olajok paramétereihez, így az aktuális dízelüzemanyagokra vonatkozó európai előírásoknak való megfeleltethetőséggel is elkezdtek foglalkozni. A tanulmány azt sugallja, hogy a magolaj is alkalmas lehet arra, hogy helyettesítse a dízelüzemanyagot, így kihasználhatóak lennének annak környezeti előnyei is. További előnye a kukoricától és ciroktól eltérően – melyek szintén átalakíthatók üzemanyag-termékké – a dohánynak, hogy jelenleg nincs szerepe az élelmiszerláncban.

Nem csak az olaj, a magbél is hasonló más olajos magvakéhoz, az olaj kinyerése után melléktermékként megmaradt „pogácsa” nitrogénben gazdag (6%), és takarmányozási célra használható.

Az Állatgyógyászati Nyílt Folyóiratban megjelent publikáció szerint a melléktermék alternatív fehérjeforrásként használható a malacok étrendjében. A dohány etetése nem rontotta az egészségi állapotot, és a növekedési teljesítményt sem, így a nem élelmiszerekből származó bioenergia-társtermékek által megteremthető lehet a bioüzemanyag- és az élelmiszer-előállítás közötti összhang. A hatás pedig élelmezésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból is kedvező lehet. További érdekes szerepét kutatták a tudósok a humán élelmezésben is.

 

(Forrása: sciencedirect.com)

 

Régóta vizsgálják a levélfehérje kivonásának, tisztításának lehetőségeit, ugyanis már 1981-ben úgy vélték, hogy „idővel a világ egyik fő emberi fogyasztásra és állati takarmányozásra alkalmas fehérjeforrásává válhat”. Ezt nem kisebb szervezet, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hangoztatta, ám úgy tűnik, mintha elhalt volna a kezdeti lelkesedés, napjainkban is viszonylag kevés nyilvánosságot kap ez az elképzelés. Az Amerikai Tudományos és Egészségügyi Tanács (ACSH) közlése alapján a dohány volt az egyetlen olyan növény, amelyből F-1-p nyerhető, tiszta, kristályos formában. A fehérjekivonatok természetesen nem mérgezőek, nikotin tartalmuk még a paradicsomban, burgonyában, zöldpaprikában általánosan talált koncentrációtól is elmaradt. Íztelen, szagtalan, színtelen, nem allergizál, optimális aminosav-összetételű, amely csökkenti a koleszterint. Funkcionális tulajdonságait (pl.: oldhatóság, stabilitás, habzás, gélesedés, emulgeáló képesség) jobbnak találták, mint a tojásfehérjének, kazeinnek és a szójafehérjének, tehát funkcionális élelmiszer-fehérjeként is számításba vehető. A Leaf Protein International (LPI) kutatásai szerint az F-1-p kristály és más nyers anyagok dohányból történő extrakciója kereskedelmi szempontból megvalósítható. Az F-1-p hozamát 600kg/ha-ra becsülték az 1981-’82-es kísérletek alapján. Az LPI célja az volt, hogy széles körben használják a dohányt csakúgy humán élelmezési célra, mint dohányzásra. A fehérje-kivonás után megmaradt rostos maradványokból készült cigaretta ugyanis sokkal kisebb mennyiségű toxint és rákkeltő anyagot termelt az égés során, mint hagyományos alapanyagból készült társa. Az akkori viszonyok alapján úgy vélték, hogy területegységenként négyszer annyi fehérjét termelhetnek meg, mint szójababbal vagy kukoricával, ráadásul a dohányalapanyag tekintetében is nagyobb a kihozatal, kevesebb munkaerő-ráfordítással.

A gazdagabb országokban nem számítottak nagy sikerre a fogyasztók körében, azonban az éhínséggel küzdő harmadik világban figyelemre méltó haszna lehet. Napjainkban sajnos nem hallani széles körben ilyen kutatásokról, pedig gyógyászati célú felhasználása is érdekes terület, amellett, hogy az utóbbi időben egyes vélemények szerint a biotechnológiai és genetikai kutatások kedvenc növényévé vált.

Amikor a dohányt fehérjenyerés céljából termesztik, a mezőgazdasági gyakorlat rugalmasan megfeleltethető az országban már meglévő kulturális és szociális mintának, tehát azokon a területeken is művelhető, ahol nagyobb hangsúlyt kap a gépesítés, de ott is, ahol nagy a népsűrűség és földhiánnyal küzdenek. A növény ültethető kézimunkával kisebb sor- és tőtávra, betakarítása lehetséges géppel, és élőmunkával is. Utóbbi esetben rövidebb a termelési periódus, mint a klasszikus dohánytermék célú termelésnél, így a terület használható más élelmiszernövény termelésére is, ahogyan azt már 1983-ban is említik.

Érdekes, hogy ugyanaz a növény, amely sokak halálát okozza, rendelkezik azzal a képességgel, hogy táplálja a fehérjére éhező világot. A környezetünkben lévő növények nem gonoszak, a dohány sem az. Minden attól függ, hogy mit vagyunk képesek kihozni belőle, és miként tekintünk rá: probléma, vagy lehetőség?



Forrás: Pető Krisztina NAK





Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket