Dohánytermesztő települések Magyarországon V.
2020.07.23. 6:32:00
Pomázi István
Az ötödik település Máriapócs.
Az Európa-szerte ismert település Szabolcs-Szatmár- Bereg megye déli részén Nyíregyházától 30 km-re található. A kitűnő infrastruktúrával ellátott település 2178 lelket számlál. Műemléki hangulatú központjával, rendezett virágos utcáival, valamint különböző szolgáltatásaival várja az ide látogatókat.
A település története
A nyelvészek következtetése szerint Pócs a megye első településcsoportjához tartozhatott. A név Mária előtagja a 18. században keletkezett és a községben lévő Mária-kegyhelyre utal.
Pócs nevét az oklevelek 1280-ban említik először, birtokosai ez idő tájt a Hont-Pázmány nemzettség tagjai lehettek, akik a település birtokjogáért pereskedtek. Az 1300-as évek elején a Gutkeled nemzetség birtokaként említik.
Az 1354. évben az Ecsedi vár birtokai közé tartozott. Az 1600-as években a Báthory család tagjainak birtokaként szerepel.
A későbbiekben a Királyi család tagjai és a Rákóczi család is birtokosa volt Pócsnak. Vásártartási joggal felruházott mezővárosnak nyilvánították 1816-ban, mely rangját 1872-ig megtartotta. Pócs ismertségét az 1696-ban templomában könnyező Szűz Mária kép hozta meg.
A település országos és nemzetközi ismertségét a 18. század elejétől búcsújáró hellyé válása alakította ki. Ezért központi szerepe van a díszes barokk kegytemplomnak, a „ basilica minor”-nak, melyet a kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749 között építettek. Mai neve Szent Mihály-templom.
A bazilita szerzetesek 1749-ben telepedtek le a helységben és építettek rendházat. A monostor a görög katolikus művelődés és iskoláztatás központjává vált. Máriapócs az 1950-es évekig jelentős vallási központ volt, azonban az utóbbi években fejlődött ugrásszerűen, 1993-ban pedig visszanyerte városi rangját.
Emlékezetes napja a településnek 1991 augusztus 18.-a, II. János Pál pápa máriapócsi zarándoklata.
2005. december 3-án Dr Erdő Péter bíboros kihirdette: Máriapócs a Nemzet szentélye címet kapta meg.
Dohánytermesztés a településen
Az 1900-as évek elején már hagyománya volt a dohánykertész szakmának Máriapócson. Gencsy Károly jelentős dohánytermelő volt, ebben az időben 90 holdon termelve ezt a rendkívül munkaigényes kultúrát. A Nyírségi Dohánytermesztési Rendszer 1979 és 1990 közötti években országosan is elismert munkát végzett az ágazatban nemcsak a termelés, hanem az integráció terén is. A rendszerváltást követően is megmaradt a településen a dohánytermesztés nem kis munkaerőt lekötve és jelentős jövedelmet biztosítva az itt élő kevésbé kvalifikált munkaerő számára. Napjainkban is még Máriapócson 68 ha dohányültetvény található, mely bizonyítja a több mint száz éves kultúra továbbélését a Dofer Zrt integrálásában.
Szahajda János termelő
Dohánytábla Máriapócson
Bukta János termelő
Máriapócs dohánytábla II.
Oszlánszki Tamás termelő
Forrás: Pomázi István vezérigazgató Dofer Zrt
