Magyar Dohányújság

Megugró cigarettaárak, fogadkozó dohányosok

Mfor Hírszerkesztő, újságíró Király Béla

A jövő évben két alkalommal is jelentős áremelkedés várható a dohánytermékeknél, ami elvileg sokakat eltántoríthat a káros szenvedélyüktől. A korábbi statisztikákat megvizsgálva vegyes a kép, a drasztikus áremelés ugyanakkor átrendeződést hozhat.

Egy hónapja nyújtották be a jövő évi adótörvényeket, amiből kiderült, hogy 2021-ben két alkalommal is változik a jövedéki adó mértéke. Október közepén lapunk is beszámolt, hogy emiatt januártól egy-egy doboz cigaretta nagyjából 300, majd áprilisban további 150-200 forinttal fog drágulni.

Mindez azt jelenti, hogy a most középkategóriásnak számító, 1500 forintba kerülő cigaretta ára április 1-től 2000 forintra drágulhat. Ez pedig már olyan lélektani határ, amely miatt már most sokan elkezdtek fogadkozni, hogy hátat fordítanak a dohánytermék élvezetének. A jövedéki adó mértéke többször is változott az elmúlt években, ami eddig is kellő motivációt jelenthetett azok számára, akik gazdasági okok miatt hagynának fel a cigarettázással. Egyes felmérések szerint a legnépszerűbb újévi fogadalmak egyike, hogy az érintettek végleg leteszik a cigarettát, ám ez olyan sokaknak azért nem sikerül.

A KSH adatai szerint egyébként csökkent a dohányosok aránya. Míg 2009-ben még a férfiak 32,4 százaléka dohányzott naponta, addig ez az arány 2014-re 31,6 százalékra csökkent, a tavalyi évben pedig már csak 27,3 százalékot mértek. Nem volt ilyen egyértelmű ugyanakkor a nők esetében a trend, hiszen a 2009-es 22,3 százalékról ugyan 2014-re 20,8 százalékra csökkent, azóta viszont ismét növekedést mértek a statisztikusok, így tavaly a rendszeresen dohányzók aránya 22 százalékot tett ki.

A dohányreform visszaesést hozott

Ha a NAV statisztikáit a korábbi évekre visszamenőleg elkezdjük böngészni, akkor azt láthatjuk, hogy a korábbi átszervezés 2014-ben komolyabb változásokat generált. Emlékeztetőül érdemes megjegyezni, hogy 2013. július 1-től nyitottak meg a nemzeti dohányboltok, majd rövid időn belül immár csak a trafikok voltak jogosultak cigarettát értékesíteni. Az átszervezéssel együtt ezen termékek 10 százalékosra emelt kereskedelmi árrése miatt az áruk is jelentősen megnőtt. Ráadásul a rendszert folyamatosan szigorították, így például 2014-ben megtiltották, hogy benzinkutak mellett, vagy 2500 négyzetméternél nagyobb üzlethelyiséget is befogadó plázában legyen dohánybolt. Az áremelés és a kereskedelmi csatornák koncentrációja sokakat fordított a feketepiac felé, amit jelzett, hogy a NAV által lefoglalt dohánytermékek értéke ugrásszerűen növekedett. Ezzel párhuzamosan viszont 2014 első felében közel 25 százalékkal csökkent a legális forgalom. Ez a visszaesés egyébként éves összevetésben is jelentkezett, hiszen a 2013-as 9,3 milliárd szálhoz képest közel 2 milliárddal csökkent a legális forgalom.

Az adatok alapján minden bizonnyal voltak, akik leszoktak, de sokan szerezhették be a füstölni valót illegális forrásból. Akik pedig nem tudtak ellenállni a nikotinéhségnek és legális forrásokat választottak, azok közül sokan térhetek át a kézzel sodort cigire, amit a vágott dohány forgalmának bővülése jelez.

2015-ben mind a legális cigarettaforgalom, mind a vágott dohány eladott mennyisége növekedett, ám a 2016-os adóemelések ismét visszaesést hoztak. Januártól vezették be az egészségügyi hozzájárulást, amit köznyelvben csak dohányadóként emlegettek, ami szálankénti 4, dobozonkénti 76 forintos terhet jelentett. Ennél súlyosabb teher volt, hogy tavasszal kiderült, három lépésben ugyan, de drasztikus adóemelés lesz. Az indok az volt, hogy a dohánytermékek 2017 decemberében lejáró derogációja miatt meg kell emelni a termékek jövedéki adóját. Így 2017 végéig a korábbihoz képest további 29 százalékos emelést hajtottak végre; az első emelés 2016 szeptemberében történt.

Törést hozott a drasztikus áremelés

2017-ben a két adóemelés mellett igyekeztek a fekete piacot is visszaszorítani, emiatt a dohánytermékekre zárjegy került, ugyanúgy, mint korábban az alkoholos italokra. Az is szigorításnak volt betudható, hogy az e-cigaretta is bekerült a jövedéki termékek körébe. Az viszont a korábbi statisztikai adatok hiánya miatt nem derül ki, hogy a dohányosok mekkora része tért át a látszólag kevésbé káros e-cigarettára. Ugyanakkor egyes felmérések azt mutatták, hogy a fiatalabb korosztály nagyobb része már nem a hagyományos cigarettafogyasztók táborát bővítette, hanem a trendinek számító e-cigarettát szívnak. Feltételezhető ugyanakkor, hogy az erőteljes drágulás is közrejátszhatott abban, hogy a statisztikák alapján a cigaretta forgalma visszaesett.

A dohányosok számára kellemetlen volt, amikor kiderült, hogy a 2016-ban és 2017-ben végrehajtott adóemelés után sem felelt még meg Magyarország az uniós előírásoknak, és további adóemelésre van szükség. Ezt azonban vélhetőleg politikai okokból a választás környékén nem akarta a kormány meglépni, így 2018-ban ősszel egy kisebb mértékű adóemelést hajtottak végre, akkor átlagosan 30 forinttal drágult egy doboz cigaretta. Azt nem tudjuk, hogy a viszonylag stabil árak, vagy a növekvő bérek miatt, de ebben az évben a NAV adatai alapján minden szegmensben egyértelműen nőtt a cigarettázáshoz kötődő legális termékforgalom.

Húzta-halasztotta a kormány az adóemelést

Az is ismert volt, hogy 2019 januárjától valamennyi uniós országnak meg kell felelnie a dohánytermékek jövedéki adóját meghatározó szabálynak, ráadásul a korábban adott átmeneti mentesség is lejárt. A jelenlegi szabályok szerint egyébként az adónak: legalább 90 eurónak kell lennie 1000 szálanként és el kell érnie a súlyozott átlagár 60 százalékát, vagy minimum 115 eurónak kell lennie 1000 szálanként és akkor nem számít az árhoz viszonyított aránya.

A magyar kormány viszont nem kapkodta el az újabb adóemelést, aminek az lett a következménye, hogy 2019 októberében az Európai Bizottság úgy határozott, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarországgal szemben a cigarettára előírt minimális uniós jövedéki adómérték alkalmazásának elmulasztása miatt. Ennek ellenére az uniós előírások teljesítéséhez szükséges adóemelés a 2020-as adótörvényekbe sem került be.

Végül, ahogy fent említettük, ez a 2021-ben életbe lépő jogszabályokban szerepel, ráadásul akkor két alkalommal is emelik a dohánytermékek jövedéki adóját. Ennek révén az uniós előírásoknak immár meg fog felelni Magyarország. Januártól mind a fix, mind a százalékos adó mértéke növekszik, igaz, az utóbbi csak szerény mértékkel, hiszen a jelenlegi 22,5 százalékról 23 százalékra nő az adókulcs. Az év elején ezer darab cigarettára 24 ezer forintos fix jövedéki adót vetnek ki, és ezen felül a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka is terheli a terméket, a szabály azt is leszögezi, hogy (összességében) ezer darabonként legalább 37 300 forint jövedéki adót kell fizetni. Ez azonban csak időleges lesz: április elején nem fognak nevetni a nikotinfüggők, hiszen újabb áremeléssel kell majd szembe nézniük. Ekkor a százalékos adó mértéke nem, de a fix rész változik, ez pedig 26 ezer forint lesz ezer darabonként. A jogszabály itt is leszögezi, hogy legalább 39 300 forint ezer darabonként a százalékos és a fix adó mértéke összességében.

Az alacsonyabb jövedelem befolyással lehet a fogyasztásra

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy az áremelés milyen hatással lesz a fogyasztásra. Az elmúlt évek növekvő trendje ugyanis idén megtörni látszik az első 10 hónap adatai alapján. A cigaretta és a vágott dohány esetében kisebb, 10 százalék körüli csökkenés lehet, míg az elektromos cigarettákhoz való töltőfolyadéknál 15 százalék feletti visszaesés valószínűsíthető. Ezek a folyamatok vélhetőleg két tényezőre vezethetők vissza: egyrészt sokak jövedelmi helyzete romlott az idei évben, ahogy a lenti ábrán is látszik, drasztikusan megnőtt a kifizetett álláskeresési járadék összege, ami minden esetben elmarad a korábbi munkajövedelemtől. Így kézenfekvő, hogy az érintettek meghúzták a nadrágszíjat és egyebek mellett a cigarettán spórolnak. Emellett az is közrejátszhat az adatok változásában, hogy a "közösségi dohányosok", akik a munka közben gyújtanak rá a korlátozások és a terjedő home office miatt, ritkábban nyúltak a cigaretta után.

A levezetett folyamatok persze komoly gellert kaphatnak, ha sokan az áremelések előtt elkezdenek bespájzolni, hogy minél tovább tudjanak még olcsóbb cigarettát szívni. Így akár az is elképzelhető, hogy az e-cigi töltőfolyadéka esetén a 2019-es értékekhez hasonló mennyiséget adnak el egy nagy év végi hajrával, míg a cigaretta és a vágott dohány esetén esetleg túl is szárnyaljuk a tavalyik értéket.

Az biztos, hogy önmagában az adóemelés nem jelent visszatartó erőt a függőségben szenvedők számára, ezt nem csak a magyar adatok tükrözik egyébként, hanem az Európai Bizottság dohánytermékek adóztatásáról szóló év elején publikált jelentése is erre jutott. Mint fogalmaztak, a dohánytermékekre kivetett minimális uniós jövedéki adó nem segítette elő a fogyasztás visszaszorítását, noha a jelenlegi szabályok jól működnek a tagállami költségvetési bevételek kiszámíthatóságának és stabilitásának szempontjából.

A dohányzás visszaszorítása ebből a szempontból egyébként itthon sikeresebb, ennek élharcosa a politikai frontvonalból kiszorult Lázár János. A korábban a Miniszterelnökséget vezető miniszter a posztjától függetlenül rendszeresen előáll új javaslatokal, amely a cigarettázás visszaszorítását célozza. Legutóbb tavaly állt elő a politikus további korlátozásokkal, amelyeket viszont nem sikerült jogszabályba foglalni. Ezek közül érdemes kiemelni, hogy Lázás János előterjesztésében a  gépjárműben való dohányzás tiltása,  a társasházak közös területein való dohányzás kérdése, illetve a 2020 után születettek dohánytermék-vásárláshoz való jogának megvonása is. Az exminiszter egyébként akkor azt hangsúlyozta, hogy a kormányzati intézkedések – a cigaretta árának tudatos drágítása, a szórakozóhelyek és éttermek füstmentessé tétele, a trafiktörvény és a hozzáférési lehetőségek szűkítése – megmutatkoznak abban, hogy 2009-bez képest 38 százalékról 25-27 százalékra csökkent az aktív dohányzók aránya, a 13-15 éves korosztályban 58-ról 74 százalékra emelkedett azok aránya, akik abszolút elutasítják a dohányzást, a tizenévesek között pedig 30-ról 20 százalékra csökkent a rendszeres dohányzók aránya.