Magyar Dohányújság

Fenntartható Dohánytermesztés Magyarországon. (2.)

A cikksorozatunk második részében a Jó Agronómiai Gyakorlat (Good Agrocultural Practices, GAP) fogalmával, területeivel és elvárási rendszerével fogunk bővebben foglalkozni.

        Fekete Tibor
 

A Jó Agronómiai Gyakorlat az STP Termesztés pillérének szakmai elvárásait foglalja össze az eredeti környezeti állapot fenntartása mellett. Minden dohányipari vásárló és dohányfelhasználó meghatározza a beszállítói felé a leveles dohány előállítása (termesztés) során alkalmazandó helyes agronómiai gyakorlatot és az ehhez a területhez kapcsolódó minimális elvárásaikat. A Universal Corporation a különböző vevői igényeket mérlegelve állította össze a cégcsoport leányvállalataira vonatkozó Jó Agronómiai Gyakorlat rendszerét,  http://www.universalcorp.com/Practices/GAP melyet minden leányvállalata a működési területének és a helyi szabályzóknak megfelelően fejlesztett tovább. Az ULT Magyarország Kft 2012-től alkalmazza az alábbiakban található elvárási rendszert, mely STP 1.2 verzió struktúrájára épül.

Jó Agronómiai Gyakorlat (GAP) alábbi technológiai elvárásai kötelezőek a dohánytermesztés során a termelőre és az elsődleges feldolgozóra vonatkozóan:

1. a terület kiválasztás, vetésváltás során

• a könnyen felmelegedő, laza szerkezetű talajokat helyezi előtérbe;
• minden harmadik évben vetésváltást alkalmaz;
• a vetésforgóban rokon kultúrákat, valamint magas nitrogén igényű kultúrákat nem termeszt;
• lehetőség szerint zöldtrágyát alkalmaz;
• ellenőrzi a területét, hogy nem nitrát érzékeny-e, és amennyiben a terület nitrát érzékeny, az összes technológiai beavatkozást a nitrát direktíva szerint végzi a termesztési év során;
• a dohánytáblák körül a nem cél-szervezetek részére élőhely és táplálék biztosítására puffer sávokat képez. Ezzel is biztosítja a biológiai sokszínűség fenntartását;

      2.  a talajerózió, talajvédelem, talajszerkezet megóvása érdekében

• 12 %-nál nagyobb lejtőszögű területen nem alkalmaz dohánytermesztést;
• a szél és vízeróziónak kitett területeken az eróziós károkat kivédő, vagy csökkentő talajművelést alkalmaz;
• a téli csapadék megőrzését elősegítő talajművelési eljárást alkalmaz;
• az eredeti talajszerkezet megóvása érdekében vízzel túlzottan telített talajon gépi munkát nem végez;
• biztosítja a nagyobb esőzések következtében kialakult felszíni vizek mielőbbi lefolyását;

3. a vetőmag és fajtahasználat során tudomásul veszi, hogy

• csak hagyományos úton nemesített fajtákat alkalmaz, melyet a Termelői Csoport biztosít számára;
• kizárólag GMO-mentes fajtákat és hibrideket termeszt;
• lehetőleg hím steril fajtákat alkalmaz;
• a pillírozott vetőmag használatát helyezi előtérbe;
• csak biztos, megbízható forrásból származó vetőmagot használ fel;
• előtérbe helyezi a hazai nemesítésű fajtákat, melyek a hazai éghajlati körülményekhez jobban alkalmazkodnak, szárazságtűrésük jobb az egyéb fajtákéhoz képest, valamint rezisztensek a főbb betegségekre.

4.  a palántanevelés során

• float bed technológiát alkalmaz;
• a palántanevelést megelőzően a feltöltő vizet általános öntözővíz vizsgálatnak veti alá, és a nem megfelelő minőségű feltöltő vizet nem használja;
• a tápanyagfeltöltést a vízvizsgálat eredményeire alapozott szaktanácsadás szerint végzi el;
• a növényvédelmi beavatkozásokat a technológiai előírás szerint, csak a dohány kultúrában engedélyezett növényvédő szerekkel és az engedélyokiratban leírt felhasználási előírások szerint végzi;
• az Elsődleges Feldolgozó technológiai ajánlása alapján törekszik a kijuttatott növényvédő szerek mennyiségének folyamatos csökkentésére;
• a növényvédő szerrel szennyezett, használt csomagolóeszközöket, göngyölegeket a termesztési szezon végén az erre a célra kijelölt gyűjtőhelyeken adja le és az erről szóló dokumentumokat megőrzi;
• a felhasznált fóliát és a használt palántanevelő tálcákat megfelelő engedéllyel rendelkező újra-hasznosítást végző cég felé értékesíti, melyről a megfelelő dokumentációkat megőrzi;
• a palántanevelés során végzett minden beavatkozást és mért eredményt dokumentál a palántanevelési naplóban;

5.  a talajminta vételezés, tápanyag visszapótlás érdekében

• legalább minden harmadik évben, amikor a vetésváltás során területet cserél, talajminta vételezést alkalmaz;
• a szükséges tápelemek kijuttatását, a tápanyagok visszapótlását a talajmintavétel eredményeire alapozott szaktanácsadás szerint végzi;
• a mezo- és mikroelemek pótlására az alaptrágyázás mellett kiegészítő lombtrágyázást is végez;
• a monoműtrágyák helyett a kémiai komplex készítmények használatát helyezi előtérbe;
• kizárólag a talaj eredeti kémhatását tovább nem romboló műtrágyaféleségeket alkalmaz;
• szükség esetén talajjavító meszezést végez;
• nem alkalmaz gyorsan oldódó és könnyen kimosódó műtrágyaféléket;
• előtérbe helyezi a biológiai készítményeket ezzel is csökkentve a környezeti terhelést;
• amennyiben elérhető és a termesztett fajta lehetővé teszi, szerves trágyát alkalmaz;
• amennyiben az alkalmazott vetésváltás lehetővé teszi, zöldtrágyázást alkalmaz;

 6.  a talajművelés során

• talajszerkezet kímélő talajművelést alkalmaz;
• kerüli a felesleges, talajszerkezetet romboló beavatkozásokat;
• csak megfelelő talajnedvesség esetén végez talajmunkát;
• megóvja a talaj eredeti nedvesség állapotát;
• biztosítja a csapadék zavartalan bejutását, valamint annak megőrzését a mélyebb talajrétegekbe;
• szükség esetén mélylazítást végez a felesleges csapadék mélyebb talajrétegekbe történő lejutásához;
• biztosítja a dohány igényeinek megfelelő talajnedvesség-levegő arányt;
• megszünteti a letömörödést, levegőtlen talajállapotot, morzsalékos talajszerkezettel biztosítja a talaj gyors felmelegedését;
• megfelelő talajműveléssel gyéríti a talajlakó kártevők számát;
• folyamatosan gyommentes állapotot biztosít;

7.  az ültetés során

• a technológiailag előírt tenyészterületet alkalmazza;
• hagyományos művelésnél 22.000 – 24-000 tő/ha, míg gépi betakarítás esetén 24.000 -26.000 tő/ha tőszámot alkalmaz;
• vízzel ültet és az ültetést követően három hétig öntözést nem végez a területen;
• az ültetéskor csak a szükséges mennyiségű ültető vizet juttatja ki a gyökérzónába;
• a kijuttatott ültető vízzel túlzott tápanyag mennyiséget nem mos ki a talajból;
• törekszik arra, hogy legkésőbb május 20.-ig beülteti a területét;

8.  a növényápolás során

• folyamatosan morzsalékos talajfelszínt biztosít gépi és kézi talajmozgatással;
• vegyszeres gyomirtást nem alkalmaz, vagy ha az elkerülhetetlen, kizárólag az ültetést megelőzően egy alaklommal végez;
• folyamatosan gyommentes állapotot tart fenn, ezzel megőrizve a talaj eredeti nedvesség állapotát, valamit csökkentve a gyomok magtermelő képességét;
• a talajban kialakult kapillárisok megszakításával megőrzi a talaj víztartalmát és fenntartja a talajnedvesség és levegő megfelelő arányát a kiültetett dohánynövény zavartalan fejlődése érdekében;
• a felesleges munkafolyamatokat kerülve megőrzi a talaj eredeti fizikai állapotát;

9.  a növényvédelem során

• kizárólag csak a dohánytermesztésben engedélyezett készítményeket alkalmaz;
• minden esetben a növényvédőszer engedélyezési okiratában előírt feltételeknek megfelelően jár el;
• a növényvédelmi beavatkozásokat a kártevők esetében csapdázásos megfigyelések, a kórokozók esetében előrejelzések eredményeire alapozottan végzi, figyelembe véve az Elsődleges Feldolgozó által meghatározott dinamikus gazdasági védekezési küszöbértéket;
• minden esetben követi az Elsődleges Feldolgozó szakmai utasításait, betartja annak az IPM technológiára vonatkozó elvárásait, előírásait;
• törekszik a kijuttatott növényvédő szerek mennyiségének folyamatos csökkentésére az Elsődleges Feldolgozó technológiai ajánlása szerint, valamint alkalmazza a szakmailag ajánlott új készítményeket, melyek kisebb környezeti terhelést okoznak;
• megfelelő műszaki állapotú növényvédelmi eszközöket használ a növényvédőszerek kijuttatásához;
• biztosítja a növényvédőszer kijuttatására alkalmas eszközeinek a törvény által előírt időszakos hatósági ellenőrzését;
• csak a növényvédelmi végzettségének, vagy a képesítésének megfelelő forgalmi kategóriájú készítményt juttat ki;
• a növényvédelemi kezelések során kerüli a felesleges környezeti terhelést, betartja az előírt dózist és a kijuttatásra javasolt permetlé mennyiséget;
• betartja az előírt növény egészségügyi és munkaegészségügyi várakozási időket;
• növényvédelmi beavatkozást kiskorúval és terhes nővel nem végeztet;
• növényvédelmi beavatkozásait a növényvédelmi/permetezési naplóban naprakészen rögzíti, melyet a felvásárlás előtt eljuttat az Elsődleges Feldolgozóhoz;
• a növényvédőszereket a törvényileg előírt feltételeknek megfelelő növényvédőszer raktárban tárolja;
• növényvédelmi tevékenység során megfelelő védőfelszerelést használ;
• a növényvédő szerrel szennyezett, használt csomagolóeszközöket, göngyölegeket a termesztési szezon végén az erre a célra kijelölt gyűjtőhelyeken adja le és az erről szóló dokumentumokat megőrzi;
• a betakarítást követően azonnal megsemmisíti a visszamaradt szármaradványokat;

10. az öntözés során

• öntözést kizárólag a szakhatóság által engedélyezett vízkivételi forrásból, és módon végez;
• folyamatosan biztosítja a dohány vízszükségletét öntözéssel;
• az öntözés során törekszik a legkisebb vízigényű öntözési technológia megvalósítására (programozott víztakarékos öntözés, éjszakai vízkijuttatás, csepegtető öntözés, stb.) a felszíni és felszín alatti vízkészletek megóvása érdekében;
• az öntözéssel kapcsolatos tevékenységeit folyamatosan dokumentálja, öntözési naplót vezet;
• a dohánytermesztés során törekszik az egységnyi vízfelhasználás csökkentésére racionalizált öntözővíz felhasználással;

11. a tetejezés, kacsgátlás során

• az Elsődleges Feldolgozó által ajánlott kacsgátlási technológiát alkalmazza, az időben és megfelelő szakmai szinten elvégzett tetejezéssel csökkentheti a kijuttatott kacsgátlószer mennyiségét, amivel a környezeti terhelés is csökkenthető;
• egyszeri kézi kacsozást alkalmaz a vegyszeres kacstalanítás mellett, ami szintén csökkenti a környezeti terhelést;
• csak az engedélyokiratban előírt feltételeknek megfelelően alkalmazza a kémiai kacsgátló készítményeket, és azokat egyéb növényvédő szerekkel nem keveri, ezzel is csökkentve a környezeti terhelést;

12. a betakarítás, szárítás során

• az érett leveleket a törési övezeteknek megfelelően legalább négy alkalommal takarítja be;
• a betakarítást érett állapotban végzi, hogy a szárításkori színesítés a lehető legrövidebb idő alatt történjen meg és minimális energia igényű legyen;
• a szárítás során nedves és száraz hőmérőt alkalmaz, a minőség biztosítása mellett a szárítás során felhasznált energia mennyiségének minimalizálása érdekében;
• a szárító berendezését szigeteli és megfelelő műszaki állapotban tartja, hogy a szárítás energiai igénye csökkenthető legyen;
• a gázégőt folyamatosan szervizelteti és karbantartja, hogy a kibocsájtott égéstermék a lehető legkisebb légköri szennyezést idézze elő (CO2, GHG);
• szárítási naplót vezet, teljes körű dokumentálással;
• a dohányszárító kamra belső terét és környezetét tisztán tartja, hogy nem dohány eredetű anyaggal a szárított dohány ne keveredjen (NTRM);

13.  a tárolás, beszállítás során

• betartja a technológiailag előírt maximális nedvesség tartalmat a dohányok csomagolásánál. Ezzel csökkenti annak lehetőségét, hogy a káros TSNA koncentrációja növekedjen a dohányban a tárolás során;
• figyel arra, hogy a dohányt károsító raktári kártevők ne szaporodjanak fel a raktárban, hogy elkerülhető legyen az utólagos növényvédőszeres raktár fertőtlenítés, ami felesleges környezeti terhelést okozhat;
• figyel arra, hogy optimális tartományban tartja a lecsomagolt dohány egységek átlagsúlyát és egyszerre nagyobb dohánymennyiséget mozgat a felvásárlás helyére annak érdekében, hogy csökkentse a szállítás során a környezeti terhelés mértékét;
• szervezett beszállításkor az Elsődleges Feldolgozó legmagasabb környezetvédelmi minősítésű motorokkal felszerelt szállító eszközeit használja;

Fotó: G Nagy László 2005 dohányterületén készült

A harmadik részben a hazai dohány nemesítéssel, fajta- és vetőmag használattal fogunk foglalkozni az STP ide vonatkozó szempontjait figyelembe véve.