Magyar Dohányújság

Fenntartható Dohánytermesztés Magyarországon. (3.)

A cikksorozatunk harmadik részében a fajtakutatás, fajtafenntartás, vetőmagtermesztés területével foglalkozunk.

      Fekete Tibor
  agronómiai igazgató

A Jó Agronómiai Gyakorlat nemesítésre, vetőmagelőállításra és fajtahasználatra vonatkozó előírásai az alábbiak:

• csak hagyományos úton nemesített fajtákat alkalmazhatunk;
• kizárólag GMO-mentes fajtákat és hibrideket termeszthetünk;
• lehetőleg hímsteril fajtákat alkalmazzunk;
• a pillírozott vetőmag használatát helyezi előtérbe;
• csak biztos, megbízható forrásból származó vetőmagot használhatunk fel;
• előtérbe helyezi a hazai nemesítésű fajtákat, melyek a hazai éghajlati körülményekhez jobban alkalmazkodnak, szárazságtűrésük jobb az egyéb fajtákéhoz képest, valamint rezisztensek a főbb betegségekre.

A hazai dohányfajtanemesítésnek, fajtafenntartásnak és vetőmag előállításnak nagy szakmai múltja van hazánkban. Korábban a Dohánykutató Intézet látta el ezt a feladatot, majd a privatizációt követően több lépcső után az AGROPORT-D Kft lett a terület gazdája. http://agroport.hu/ A fajtaelőállítás jelenleg is, az aktuális dohányiparági elvárások megfelelően hagyományos nemesítési eljárásokkal történnek. Fajtáink és fajtajelöltjeink a kor elvárásainak megfelelően számos kórokozóval és betegséggel szemben rezisztensek, vagy magas tolerancia szinttel rendelkeznek. A magyar fajták az európai dohánytermesztő országokban ismertek, elfogadottak és egyes helyeken termesztik is azokat.

Az ULT Magyarország Kft annak ellenére, hogy 2016-tól a teljes megtermeltetett és felvásárolta dohánymennyiséget kizárólag nemzetközi piacokon értékesíti, alapvetőleg magyar fajtákat használ. Az FCV fajtacsoportban mintegy 100 ha-ra kiterjedő orobanche toleráns ITB fajtákat leszámítva a teljes területünkön magyar fajtákat használunk.

A 2021. évi Virginia fajtahasználatunkban a domináns fajta a H-19 (F1 hibrid). Mi azért preferáljuk ezt a fajtát, mert a PVY ellenállósága jobb, mint a H-9 fajtáé. A közel 8%-ot kitevő két francia fajtát a dohányfolytó szádorral nagyobb mértékben fertőzött területeinken termesztjük.

A 2021. évi Burley fajtahasználatunkban a domináns fajta a P-12 (F1 hibrid), melyet a jobb „burley ize” miatt helyezünk előtérbe a P-5 (F1 hibriddel) szemben. A nemzetközi piacon a vevőink ezt jobban kedvelik.

A GMO mentességet minden vetőmag beszállítónak laborvizsgálati eredménnyel kell bizonyítania a vetőmag megrendelő felé a megvásárlandó tételekről, a leszállítás előtt. Az ULT idevonatkozó előírása szerint, mi ezt a vizsgálatot a vetőmagvak kiosztása előtt megismételjük a saját laborunkban és csak abban az esetben juttatjuk el a termelőkhöz a vetőmagot, ha azok igazoltan GMO mentesek.

Import beszerzéseknél is csak igazolt, megfelelő szakmai referenciákkal rendelkező vetőmag beszállítóktól vásárolunk.

(fotó: Varga Lajos, Agroport-D Kft)

1989-ben az országos dohánytermesztés katasztrofális mértékű terméskiesést szenvedett el a PVY fertőzés miatt. Az akkor termesztett fajták nem rendelkeztek PVY toleranciával. A dohányipar Kiskunfélegyházán egy országos konferencián elemezte a kialakult helyzetet és próbálta megtalálni a megoldásokat. A tanácskozást követően elindult egy markáns fajtaváltás, szélesebb körben kezdték el termelni a H-9 (F1 hibrid) fajtát, mely már megfelelő PVY tolerancia szinttel rendelkezett. A másik nagy lépés, az izolált vetőmagtermesztés bevezetése. Ezzel a módszerrel az F1 hibridek apa és anya vonalait izolált környezetben, vektorhálóval takart sátrakban termesztik és a vetőmagtermesztés végéig biztosítják ezt. Ezzel a megoldással a hazai dohány vetőmagtermesztés világelső volt és máig sem alkalmazzák ezt az igen magas technológiai eljárást más vetőmag előállító gazdaságban.

A vetőmag forgalmazónak az az érdeke, hogy a fajtái megfelelően védve legyenek, azokat mások engedély nélkül ne szaporíthassák tovább. A termeltetőnek az az érdeke, hogy a termelő minden évben az általa biztosított fajtát termessze, a dohányültetvényén vetőmagot saját célra és értékesítésre ne állítson elő. Erre alkalmasak a úgynevezett hímsteril fajták. Itt a dohánynövény virágában nincsennek porzók, így a magképzés gátolt. A hazai fajtáink hímsterilek.

A palántanevelési technológiai váltással megjelentek a pillírozott vetőmagvak, mellyel a következő részben fogunk foglalkozni. A negyedik részben a Jó Agronómiai Gyakorlat palántaneveléssel kapcsolatos elvárásait tekintjük át.