Magyar Dohányújság

Fenntartható dohánytermesztés Magyarországon. (4)

A cikksorozatunk negyedik részében a palántanevelés területével foglalkozunk a float bed technológia bemutatásával.

        Fekete Tibor
 

A Jó Agronómiai Gyakorlat palántanevelésre vonatkozó előírásai az alábbiak:

• a termelő float bed technológiát alkalmaz;
• a palántanevelést megelőzően a feltöltő vizet általános öntözővíz vizsgálatnak veti alá, és a nem megfelelő minőségű feltöltő vizet nem használja;
• a tápanyagfeltöltést a vízvizsgálat eredményeire alapozott szaktanácsadás szerint végzi el;
• a növényvédelmi beavatkozásokat a technológiai előírás szerint, csak a dohány kultúrában engedélyezett növényvédő szerekkel és az engedélyokiratban leírt felhasználási előírások szerint végzi;
• az Elsődleges Feldolgozó technológiai ajánlása alapján törekszik a kijuttatott növényvédő szerek mennyiségének folyamatos csökkentésére;
• a növényvédő szerrel szennyezett, használt csomagolóeszközöket, göngyölegeket a termesztési szezon végén az erre a célra kijelölt gyűjtőhelyeken adja le és az erről szóló dokumentumokat megőrzi;
• a felhasznált fóliát és a használt palántanevelő tálcákat megfelelő engedéllyel rendelkező újra-hasznosítást végző cég felé értékesíti, melyről a megfelelő dokumentációkat megőrzi;
• a palántanevelés során végzett minden beavatkozást és mért eredményt dokumentál a palántanevelési naplóban;

A hidegágyas palántanevelési technológia a 80’-as és 90’-es években széles körben alkalmazott palántanevelési eljárása volt a hazai dohánytermesztésnek, mely az 50 m hosszú pásztói típusú palántanevelő sátrakra épült. Ennek a technológiának a bevezetése nagy előrelépés volt a dohánytermesztésünk történetében, de az idők során új, magasabb technológiai színvonalú eljárás jelent meg világszerte a hidrokultúra alkalmazásával.

A technológiaváltást két fő tényező indokolta:

1, Az alkalmazott hidegágyas palántanevelési technológia sok termelőnél  alacsony színvonalon valósult meg. Az egyenletlen magvetés, nem megfelelő öntözés és szellőztetés, hiányos talajfertőtlenítés és gyomírtás jelentős palánta pusztulást és alacsony palánta kihozatalt eredményezett. Nehezen volt megoldható a palánták nyírása, így a palánták sokszor nem voltak alkalmasak gépi ültetésre.

2, A metilbromid gáz felhasználási engedélyének közeli visszavonása. Az ezredforduló előtt a metilbromid volt a leghatékonyabb talajfertőtlenítő a zárt termesztő berendezések talajainál. Az országban három cég rendelkezett metilbromid kvótával, melyből az egyik az ULT Magyarország ZRt volt. A szigorodó környezeti előírásokkal döntés született a metilbromid fokozatos kivonásával, mely alapján a dohányipar (Universal Corporation) úgy döntött, hogy a metilbromid felhasználását 2000-től megszünteti.

A vízkultúrás dohánypalánta nevelés az 1980-as években az USA-ban kifejlesztett eljárás. Ezt követően a vezető, technológiailag fejlett országokban az eljárás teljes körűen elterjedt, melyet már a világ minden dohánytermesztő országában alkalmaznak. A módszer lényege, hogy az üvegházban vagy a fóliasátorban kialakított vízágyon helyezik el a polisztirol vagy kemény műanyag tálcákat, melyeknek „méhsejt”-szerű üregébe töltött komposztba történik a pillírozott, vagy csupasz dohány vetőmagvak szemenkénti vetése. A betöltött különböző típusú tőzeg keverék csupán tartó közege a palántáknak. A növények táplálása és a kórokozók elleni védelme a vízágyon keresztül történik.

A hagyományos szálas palántaneveléshez viszonyított előnyei a következők:

• a palántanevelő telep bármilyen talajadottsága mellett megvalósítható technológia,
• nincs öntözés, így öntözési hiba nem követhető el (kiszáradás, túlöntözés),
• elmarad a magházföld gyűjtése, a palántaágy átgyomlálása,
• talajfertőtlenítést nem kell végezni, nincs környezeti terhelés,
• egyöntetű, fejlett, egyszerre ültethető palánta állomány biztosítható,
• szabályozható a palántanevelés ideje, a külső környezeti körülményeknek megfelelően,
• a palánta kiszedés munkaigénye ¼-re csökken,
• szántóföldön a megeredés közel 100%-os, az ültetvény egyöntetűen fejlett,
• a tetejezés, kacsgátlás, törés munkái egyszerre, hatékonyan végezhetőek el.

Hátránya:

• magas beruházási költség igény a technológia megvalósításakor,
• folyamatos állag megóvás (medence, fűtés rendszer, 3-4 évente teljes tálcacsere).

1997-ben a BAT kollégáinak kezdeményezésére indult el Magyarországon a float-bed palántanevelési technológia bevezetése az ULT Magyarország ZRt termelői körében.  Az első referencia float bed palántanevelő sátor Nemes Zsolt kollégánknál létesült a Hajduhadház – Fényestelepen lévő telephelyén.  Három év alatt, 2000-re elértük a 100%-os megvalósítási szintet. Ez példaértékű volt a hazai dohánytermesztésben, mert még soha nem volt korábban ehhez hasonlóan gyors és a teljes termelői körre kiterjedő technológiai váltás. Jelenleg is nagyrész a 20 évvel ezelőtt kialakított sátrakban állítják elő a palántanevelő centrumok és a dohánypalánta nevelők a teljes palánta igényünket.

Az új palántanevelési technológia alkalmazása újabb feladatok elé állította a vetőmag előállítót, termeltetőt és a termelőt egyaránt.

A viszonylag magas bekerülési költség, valamint a technológiailag behatárolt palántanevelőfelület (sátrankénti palántanevelő tálcák száma) szükségessé tette, a mind magasabb palánta kihozatali szint elérését. Ehhez elengedhetetlen a kiváló csírázó képességű vetőmag alkalmazása, valamint az, hogy a palántanevelő tálcák minden cellájában egy vetőmag kerüljön elvetésre. Mára a vetőmagjaink csírázó képessége világszínvonalú, az Agroport-D Kft kiváló munkájának köszönhetően. A float bed technológia bevezetésével megjelent és mára szinte kizárólagossá vált a pillírozott vetőmag használata. Ezzel az eljárással egy vízben könnyen oldódó burokanyagot visznek fel a dohányvetőmag köré, mely lehetővé teszi a vetőmagvak könnyebb kezelését, vetését és az egyenletesebb csírázást. A float bed technológiában a hagyományos „csupasz” vetőmag is alkalmazható, de több szempontot figyelembe véve, mi a pillírozott vetőmag használatát preferáljuk.

Az ötödik részben a Jó Agronómiai Gyakorlat palántanevelésre vonatkozó részében a float bed technológia és az élő környezet kapcsolatával foglalkozunk a feltöltő víz, palántanevelő tálca, palántanevelő közeg, növényvédelem és a palántanevelésnél használt anyagok újra hasznosításának kérdéseivel.