Magyar Dohányújság

Drótféreg, az alattomos kártevő

Az elmúlt években egyre több termelő tapasztalja meg a drótféreg kártételét a kapás kultúrákban. Mi lehet ennek az oka?

Mint minden problémának, ennek is több rétege van. Betiltották a rovarölő csávázószerek használatát, amelyek jó hatékonysággal védték meg növényeinket. A vetésszerkezet átalakulása sem a termelőknek kedvezett, mivel a talajfertőtlenítést igénylő kultúrák, mint a cukorrépa vagy a burgonya ter­mesztése visszaszorult, megszűnt, így itt a talajfertőtlenítés is. A néhány kultúrára egyszerűsödött vetésváltás is fokozza a pattanóbogár-lárvák számának a növekedését. Termelői tapasztalatok alapján a kötelezően előírt zöldítések is segítik a drótféreg felszaporodását, ami növeli a kártétel valószínűségét. Ráadásul a klímaváltozás sem segít, mert a száraz tavaszokon vontatottan fejlődnek a kapások, így hosszabb ideig vannak kitéve a kártevő támadásának. A kifejlett pattanóbogár (imágó) általában virágzó növényeken, fűféléken, kalászos gabonán táplálkozik, kárt nem okoz. Lárvája, a drótféreg viszont annál kártékonyabb. Fajtól függően 3-5 éven át fejlődik a talajban, eközben a növények fiatal gyökérzetét rágja.

Ezek a kártevők különösen jól érzik magukat a kalászos-kapás növények vetésváltásában, közepesen kötött és kötött talajokon is. A drótféreglárvák a talaj melegedésével a felszín közelébe vándorolnak, és legnagyobb tömegben pont a napraforgó, kukorica, szója vetésének időszakában jelennek meg (1. ábra). Ha már megjelentek, akkor táplálkozni is fognak. A csírázó magot, szemet furkálják, vagy a kibújó rügyecskét, gyököcskét rágják, odvasítják. A szikleveles, egy-két lombleveles állapotban a növények hervadása, pusztulása jelzi a drótféreg okozta károsodásukat, de sok esetben a növény el sem jut a talaj felszínéig, a probléma így rejtve marad.

Nedves közegben jóval könnyebben mozognak, mint például egy szárazabb talajú gabonatáblában. Ez az oka annak is, hogy öntözetlen táblákon, aszályos évjáratban az egyébként fertőzött, „drótférges” körzetekben sincs komoly kártétel, míg csapadékosabb évjáratban jelentős a fertőzés.

Drótféregkártétellel az egész ország területén számolhatunk, ezért érdemes tavasszal, a vetés előtt lárvafelvételezést végeznünk. Erre alkalmas csapdákat is vásárolhatunk, de a klasszikus „csalogató vetés” módszer is alkalmas. Sajnos a lárvák elhelyezkedése lokális, azaz nem mindig lehet egy egész területre meghatározni az egyedszámot. Az előrejelzés jelentősége különösen fontos, hiszen így kapunk képet területeink fertőzöttségéről. Az előbb említett tényezőket viszont mindig vegyük figyelembe, ha a csapdákat ellenőrizzük. Kapás kultúrákban a védekezési küszöbérték 2-3 drótféreg/m².

A Belem 0,8 MG hatékonyan csökkenti a drótféregfertőzést a napraforgó- (2. és 3. ábra)

és a kukoricakultúrákban (4. és 5. ábra) a vizsgálataink szerint. Extrém fertőzöttség esetén a magárok talajfertőtlenítése viszont nem mindig elegendő. A károsítók egyedszámának csökkentését a helyes vetésváltással, a kalászos-monokultúra kerülésével is segíthetjük.

A termékben lévő, a piretroidok közé tartozó cipermetrin azonnali taglózó hatást biztosít az idegsejtek ingerületátvitelének megakadályozásával. A hatóanyag mikrogranulátum formában kerül a magárokba, így biztosítja a vetőmag hosszú távú védelmét. Egyedi formulációjának köszönhetően a hatóanyag kevésbé mobil a talajban, így a mag környékén tudja kifejteni rovarölő hatását. Ennek köszönhető az is, hogy a gázosodó talajfertőtlenítőkkel ellentétben sokkal kíméletesebb a talaj hasznos szervezeteivel (földigiliszták, ugróvillások, stb.). Mert a Belem 0,8 MG a magárokban marad, az elvetett magot védi az oda vándorló és táplálkozni akaró drótférgekkel szemben, míg a hasznos szervezetek elkerülik ezt a kezelt részt. Egészen más a helyzet a gázosodó hatású talajfertőtlenítők esetében, mert a hatóanyag gőzei, gázai a talaj pórusain keresztül sokkal távolabbra is eljutnak, és minden hasznos szervezetet elpusztítanak, amik az útjukba kerül.

A termék felhasználóbarát, hiszen egyszerű a kijuttatása (12 kg-os zsák/1 hektár) és nem porosodik. Ha biztosra akarunk menni, célszerű a Belem 0,8 MG talajfertőtlenítő szert használni. A kezelés már viszonylag kis fertőzöttségnél megtérülő befektetés, hiszen 5%-os tőpusztulással számolva is a terméstöbblet bőven fedezi a készítmény árát. Összehasonlítva a versenytársak hektárköltségével (6. és 7. ábra) megállapíthatjuk, hogy azonos hatékonyság mellett hektáronként akár 3000-5000 forintot is megtakaríthatunk.