Magyar Dohányújság

Általános tudnivalók krízisbiztosítási rendszerről

Általános tudnivalók

A 2020. évben lezajlottak azok a jogszabály-előkészítő munkálatok, amelyek eredményeképp az EU-ban elsőként Magyarországon tudott elindulni 2021-ben a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer.

Az új kockázatkezelési eszköz termelési ágtól függetlenül nyújt kompenzációs kifizetést azon tagsággal rendelkező mezőgazdasági termelőnek, amelyeknél a tárgyév jövedelme 30%-ot meghaladó mértékben elmarad a megelőző 3 év átlagjövedelmétől. Ez a kockázatkezelési eszköz a kedvezőtlen időjárási tényezőkön túl olyan termelési kockázatokat kezelésére is alkalmas, mint az állat- és növénybetegségek, a piaci árak csökkenése, a piacvesztés, az árfolyamváltozások, vagy a termelés során felmerülő költségek növekedése.

A krízisbiztosítási rendszerrel összefüggő feladatokat a Magyar Államkincstár, mint krízisbiztosítási szerv látja el. A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő évente krízisbiztosítási hozzájárulást fizet, melynek alapja a mezőgazdasági termelő által használt termőföld területe, illetve az átlagos állatállomány. Az alapba így beérkező termelői befizetések (30%) egészülnek ki vidékfejlesztési támogatással (70%), amelyek együtt képezik forrását a legfeljebb 69,9%-os mértékű krízisbiztosítási kompenzációnak. A kompenzáció összege arányosan csökkentésre kerül, ha a termelői kompenzációs igények meghaladják az adott évi rendelkezésre álló forrás nagyságát.

A mezőgazdasági jövedelem meghatározására - számviteli nyilvántartásokhoz igazodva – 3 módszer[1] alkalmazható. A mezőgazdasági jövedelemcsökkenés megállapításához meghatározásra kerül a tárgyévi- illetve a referenciajövedelem. A jövedelemcsökkenés a referenciajövedelem és a tárgyévi jövedelem különbsége. A mezőgazdasági termelőtevékenység szerkezetváltozásából, azaz az üzemméret (termőterület, állatállomány) évek közötti, termelő általi változtatásából eredő jövedelemcsökkenés nem kerül kompenzálásra. A jövedelemcsökkenés meghatározásához szükséges adatokat a központilag meghatározott költségadatok kivételével a termelő önbevallásban adja meg, amelyek az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény (AKI Nonprofit Kft) illetve KSH adatbázisok alapján ellenőrzésre kerülnek.

A mezőgazdasági termelő csatlakozási kérelmét tárgyév február 1-jétől február 28-áig elektronikus úton nyújthatja be a Kincstárhoz az erre a célra rendszeresített űrlapkitöltő felületen keresztül. Termelő ekkor nyilatkozik az x tárgyévet megelőző évek (x-2 ill. x-3 év) megművelt földterület illetve átlagos állatállomány adatairól, továbbá készletnyilvántartásáról és jövedelemadatairól is.

Május 2-ától május 31-éig a termelőnek továbbá nyilatkoznia kell a tárgyévet megelőző évi (x-1 év) átlagos állatállományáról és készletnyilvántartási- valamint jövedelemadatairól. Az egységes kérelemben bejelentett tárgyévi földterület adatokat július 1-jétől július 31-éig kell bejelentenie a termelőnek. A krízisbiztosítási szerv tárgyév szeptember 15-éig határozatban értesíti a termelőt a tagsági jogviszony létrejöttéről, valamint a krízisbiztosítási hozzájárulás-fizetési kötelezettségének keletkezéséről és annak összegéről. Termelőnek tárgyév október 15-éig kell a krízisbiztosítási hozzájárulás összegét megfizetni. A tagsági jogviszonnyal rendelkező termelő a krízisbiztosítási kompenzációs kérelmét tárgyévet követő év május 2. és 31. között nyújthatja be elektronikus úton a krízisbiztosítási szerv (Kincstár) felé.

A krízisbiztosítási szerv (Kincstár) legkésőbb a tárgyévet követő év október 31-éig határozatban értesíti a termelőt a jóváhagyott kompenzáció összegéről és a forrás rendelkezésre állása esetén intézkedik annak kifizetéséről.