Magyar Dohányújság

Az államkassza is jól járt a dohányosokkal

2022-ben a legális dohánypiac növekedést mutatott. Mindez az állam számára érezhető plusz jövedelmet generált. Persze a mérleg másik serpenyőjében ott áll, hogy a káros szenvedéllyel élők egészsége károsodik, ami komoly társadalmi és egészségügyi kiadásokat generál. Noha a füstmentes technológiák révén sok fiatal kezdett dohányozni, a most jelentkező plusz fogyasztás sokkal inkább tűnik a piac fehéredésének, így valószínűleg nem a függők számának növekedését láthatjuk.

Állandó vita van arról, hogy a dohánytermékek révén szerzett adóbevételek mennyire tekinthetők az állam szempontjából valójában jövedelemnek, hiszen ez végső soron komoly kiadásokat is generál. A statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy a dohányzás számos betegség kialakulásának ágyaz meg, és a nikotinfüggők emiatt rövidebb életre is számíthatnak. Mindez akár közvetlenül az egészségügyben, de általánosan társadalmi szinten is komoly költségeket jelent.

A dohányosok ezt azonban aligha mérlegelik, így a cigarettát sújtó adókra még akkor is fájdalmas sarcként gondolnak, ha ezeket egyébként a káros szenvedély okozta betegségek, károk enyhítésére kell fordítani. Persze, ha megnézzük, hogy egy doboz cigaretta esetén nagyjából 110 forint az előállítási költség, valamivel több mint 200 forint a trafikok által zsebre tett árrés, a többi pedig valamilyen adó formájában az államkasszába vándorol, akkor némileg érthető, hogy sokan túladóztatottnak tartják a dohánytermékeket. Ugyanakkor az uniós tervek szerint a jövőben további adóemelés jöhet, amely közel a duplájára emelheti a cigaretta árát.

tovább olvasom