Magyar Dohányújság

Egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka) 2023 - 20 százalékkal emelkedik a mezőgazdaságban

Immár sokadik éve mutatjuk be, elemezzük ki az egyszerűsített munkavállalás – közkedvelt néven alkalmi munka – szabályait, a foglalkoztatási formában rejlő adózási lehetőségét, és annak viszonyát a többi alternatív jövedelemszerzési lehetőséghez képest.

Tettük ezt mindig nagy sikerrel, azaz nagy olvasottság mellett, de mint a közkedveltség természetes velejárója, nem csak célközönség olvasta a cikkeket, hanem idővel a jogalkotó is.

2022. július elsejével pedig vége lett egy olyan folyamatnak, ami korábban egyre javuló tendenciát mutatott, míg az elmúlt években már szélsőségesen, azaz túlzóan kedvező lett. Persze lehet mondani, hogy olyan, hogy túl jó, nem létezik, viszont az a kifejezés talán elfogadható, hogy nem méltányos, legalábbis akkor nem, ha Magyarországon cél a közteherviselés.

Nézzük meg tehát, mit hozott nekünk a 2022. év második féléve, mit hozott a 2023, és a jelenlegi jogszabályok szerint mit hoznak a következő évek. Érdekesség talán, hogy míg az egyszerűsített foglalkoztatásról az azonos nevű 2010. évi LXXV. törvény „Az egyszerűsített foglalkoztatásról” szól, addig a 2022.07.01-től hatályos változtatások a 197/2022. (VI. 4.) Kormányrendeletben szerepelnek „Az extraprofit adókról” címmel.

A változás lényege egyszerűen megfogalmazható. 2022. július elsejével 100%-kal növekedett az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe, és emellett a közteher mértékét összekötötték a minimálbér változásával, tehát annak emelkedése esetén az adó is automatikusan növekszik. Mindez nevezhető igazságosnak, de attól még kellemetlen.

Mint a grafikonból jól látható, az adóterhek drasztikusan megnövekedtek, de ettől függetlenül Magyarországon jobb lehetőség jövedelemszerzésre kevés van, illetve az azonos vagy jobb lehetőségek nem munkavégzésre irányulnak, hanem eredménykötelműek, azaz vállalkozói vagy megbízási szerződés alapján végezhetők, ami nyilvánvalóan bonyolultabb. Azt is megfigyelhetjük, hogy bár a mostani adóemelés drasztikus, de annak mértéke még mindig kisebb, mint a 2010-es bevezetés alkalmával volt.

Ez a táblázat azt mutatja meg, hogy alkalmi munkavállalás mellett kifizetett maximum jövedelemre hány százalékos közteher jut. Látható, hogy a 2016-os szintre emelkedett vissza a közteher mértéke.

Milyen esetben alkalmazható az egyszerűsített foglalkoztatás?

• mezőgazdasági idénymunka esetén: erdőgazdálkodási, állattenyésztési, növénytermesztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, valamint a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása (továbbfeldolgozás kivételével), feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama egy naptári éven belül nem haladja meg a 120 napot
• turisztikai idénymunka esetén: idegenforgalomhoz kapcsolódó foglalkoztatása, a 2005. évi CLXIV. törvény „A kereskedelemről” alapján, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama egy naptári éven belül nem haladja meg a 120 napot
  • Ide sorolható tevékenységek:
    • az idegenvezetői tevékenység
    • a lovas szolgáltató tevékenység
    • a szálláshely-szolgáltatási tevékenység
    • a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint
    • az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység
• alkalmi munka esetén: nem rendszeres munkavégzés tekintetében történő munkavállaló alkalmazása (ledolgozható napok számát lásd lentebb)
• filmipari statiszta (FEOR 3711): csak kisegítő/pótolható feladatkörökre alkalmazható, főszereplőre, mellékszereplőre nem

Hogyan jön létre a jogviszony?

Egyszerűsített foglalkoztatási forma esetén nem kötelező a munkaszerződés írásba foglalása, a munkaviszony szóban is létesíthető. Ennek okán a jogviszony az adóhatósághoz történő bejelentéssel jön létre. Figyelem! A munkavégzést ne kezdjük meg a bejelentés beküldéséig, hiszen egy esetleges adóellenőrzés során nem tudnánk igazolna a foglalkoztatotti jogviszony meglétét.

Miként tudom megtenni a bejelentést?

• 23T1042E nyomtatványon elektronikusan (ügyfélkapun/cégkapun keresztül)
• telefonon az országos ügyfélszolgálaton keresztül (185-ös kék szám)
• okostelefonról, tabletről (az EFO alkalmazáson keresztül)
• Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazáson keresztül (ONYA)

A bejelentés papíron, postai úton vagy személyesen történő benyújtására nincs lehetőség.

Mi a bejelentés határideje?

Egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogviszony létesítését annak első napját megelőzően, de legkésőbb a munkakezdés napján, a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelenteni a NAV-nak.

A bejelentés vissza is vonható, amennyiben azt a bejelentést követő 2 órán belül megtesszük. Ha több napos a bejelentés, vagy azt korábban megtettük már, úgy az érintett napon 9:00 óráig törölhető. Ha nem sikerül, akkor a közterhet meg kell fizetni a bejelentésre vonatkozóan, függetlenül attól, hogy például a munkavállaló nem jelent meg.

Hány napig foglalkoztatható valaki egyszerűsített foglalkoztatással?

• Mezőgazdasági idénymunka esetében: 120 nap / fő
• Turisztikai idénymunka esetében: 120 nap / fő

Idénymunka: a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődő munka. Mezőgazdasági idénymunkánál az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.

• Filmipari statiszta esetében: a jogszabály nem korlátozza a napok számát
• Alkalmi munkavállalás esetében:
  • legfeljebb 5 egymást követő naptári napon
  • 1 hónapon belül maximum 15 naptári napon
  • 1 éven belül legfeljebb 90 naptári napig foglalkoztathatunk alkalmi munkavállalót

Ezek a korlátozások adott munkavállaló ugyanannál a munkáltatónál történő foglalkoztatására vonatkoznak.

Hány órás munkaidőre tudom alkalmazni az egyszerűsített munkavállalót?

Alapesetben egy bejelentett nap 8 órának minősül, ez maximum 12 órára növelhető. Ilyenkor a 8 órán felüli időre túlórapótlék illeti meg a dolgozót.

Hány főt foglalkoztathatok mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkára, illetve alkalmi munkavállalóként egy adóévben?

Alkalmi munka esetén egy naptári napon az egyszerűsített foglalkoztatott munkavállalók száma nem haladhatja meg a munkáltató átlagos statisztikai létszámának függvényében:

• munkavállalóval nem rendelkező vállalkozás esetén: átlagosan az 1 főt
• 1-5 fő alkalmazotti létszám esetén: átlagosan a 2 főt
• 6-20 fő alkalmazotti létszám esetén: átlagosan a 4 főt
• 20 + alkalmazotti létszám esetén, a munkavállalói létszám 20%-át

A számításnál mindig a megelőző félév átlagos statisztikai létszámát kell alapul venni.  Az alkalmazás létszámkeretét a munkáltató szabadon használhatja fel, tehát ha az éves létszámkeret átlag 1 fő, úgy foglalkoztathatunk az év minden napján egy alkalmi munkavállalót, de akár egy napon 365 személyt is.

Ezek a korlátozások a filmipari statisztákra és a szociális szövetkezet foglalkoztatottjaira nem vonatkoznak.

Milyen szabályok vonatkoznak a bérezésre?

A foglalkoztató köteles szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén legalább a minimálbér 85%-át, míg szakképzettséget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum 87%-át bérjövedelemként kifizetni az alkalmi munkavállalójának. A munkáltató úgy is határozhat, hogy ennél magasabb összeget nyújt az alkalmazottnak. A törvény a minimálbér és a garantált bérminimum, illetve ezek órára, napra és hétre jutó arányának a 130%-áig mentesítést nyújt az adó alól, míg e felett a munkavállalónak 15%-os SZJA fizetési kötelezettsége keletkezik.

Mekkora összeg fizethető ki 2023-ban a közteher megfizetése mellett?

Filmipari statisztákra főszabályként ettől eltérő szabályozás érvényes, a bér számításának metódusa 2022. július elsejétől megváltozott. Innentől a napi munkabér maximális összege a minimálbér 12 %-a lehet 100 Ft-ra kerekítve, ami 2023-ban 27.800 Ft.

Mikor jár bérpótlék és milyen mértékben?

• Az egyszerűsített foglalkoztatottnak jár a 15%-os éjszakai pótlék 22:00 – 06:00 óra közötti munkaidőre, ha a munkavégzés ideje ezen időszak alatt meghaladja az 1 órát.
• A napi 8 óra feletti munkaidőre az alapbéren felül 50%-os “túlórapótlékot” is kell fizetni. Kivéve több napos bejelentés, egyenlőtlen beosztás esetén, pl.: egybefüggő 2 nap bejelentés a következők szerint: 1. nap 10 óra, 2. nap 6 óra munka, átlagosan maximum 8 óra.
• Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör, 50%-os vasárnapi pótlékot kell fizetni.
• Ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység vagy a munkakör, a túlórára 50%-os “túlórapótlékot” + 50%-os vasárnapi pótlékot is kell fizetni. Pl.: étteremben fizetett ünnepen túlórázik az egyszerűsített foglalkoztatott, akkor a fizetett ünnepnapi órákra 100% pótlék jár.

Kell-e szerepeltetnem az alkalmi munkavállalásból származó jövedelmemet az SZJA bevallásban?

Alapesetben nem, azonban ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem átlagosan magasabb, mint a mentesített keretösszeg, úgy az e feletti részt szerepeltetni kell az SZJA bevallásban, 15% SZJA megfizetése mellett.

Mikor keletkezik SZJA fizetési kötelezettség és mi a befizetésének módja?

Ha a munkavállaló jövedelme nem magasabb, mint az adómentesen adható keretösszeg, úgy SZJA-fizetési kötelezettsége nincs. Amennyiben magasabb a juttatott összeg ennél, úgy a napi 13.871 Ft / 17.719 Ft feletti rész SZJA köteles.

A számítást az alábbi példa szemlélteti, egy értékbecslő munkakörben foglalkoztatott személy esetén:
foglalkoztatás napjainak száma: 5 nap
kapott jövedelem: 30.000 Ft / nap, 30.000 Ft * 5 = 150.000 Ft
mentesített keretösszeg (garantált bérminimum alapján): 719 Ft * 5 = 88.595 Ft
adóbevallásban szereplő összeg: 150.000 Ft – 88.595 Ft = 61.405 Ft
fizetendő személyi jövedelemadó (15%): 61.405 Ft * 0,15 = 9.211 Ft

Ha a munkavállaló szakképzettséget igénylő és nem igénylő munkakörben is dolgozik az adóévben, úgy a keretösszeget arányosan kell kiszámolni.

Az adófizetési kötelezettséget a magánszemélynek kell az adóévre vonatkozó SZJA bevallásában szerepeltetnie, és a határidőre (május 20.) megfizetnie.

Filmipari statisztákra mindez nem vonatkozik.

Mikor növeli a társasági adó vagy a KIVA alapját az egyszerűsített munkavállalónak kifizetett bér?

Ha a bér meghaladja az érvényes minimálbér napi összegének a kétszeresét (2023-ban: 21.340 Ft), úgy ezen összeg feletti rész nem minősül a vállalkozás elismert költségének, de alapjában véve mégsem fizetünk utána társasági adót. Ezt úgy értelmezhetjük, hogy ha valaki 25.000 Ft-ot kap egy napra, az elszámolható költségnek minősül, tehát csökkenti a társasági adó alapját. Viszont a 21.340 Ft-ot meghaladó rész (3.660 Ft) növeli a társasági adóalapot, így összességében adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

A KIVA-s cégek esetén kicsit más a helyzet. A minimálbér kétszeresét meghaladó összeg a KIVA alapját növeli, ami után 2023-ban 10%-os adófizetési kötelezettség keletkezik. Ha valaki tehát egy napra 25.000 Ft-ot kap, úgy a különbözet (25.000 Ft – 21.340 Ft = 3.660 Ft) után meg kell fizetnünk a kisvállalati adót, ami 366 Ft-os adótöbbletet eredményez.

Milyen közteher fizetési kötelezettség keletkezik a foglalkoztatás okán?

• mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén:
  • 2022.06.30-ig 500 Ft / fő / nap
  • 2022.07.01-től 2022.12.31-ig 1.000 Ft / fő / nap
  • 2023.01.01-től 1.200 Ft / fő / nap
• alkalmi munkavállaló esetén:
  • 2022.06.30-ig 1.000 Ft / fő / nap
  • 2022.07.01-től 2022.12.31-ig 2.000 Ft / fő / nap
  • 2023.01.01-től 2.300 Ft / fő / nap
• filmipari statiszta esetében:
  • 2022.06.30-ig 4.000 Ft / fő / nap
  • 2022.07.01-től 2022.12.31-ig 6.000 Ft / fő / nap
  • 2023.01.01-től 7.000 Ft / fő / nap

A továbbiakban a közteher mértéke automatikusan változik majd a minimálbér változásával együtt:

• mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén: az érvényes havi minimálbár 0,5 %-a, száz forintra kerekítve
• alkalmi munkavállaló esetén: az érvényes havi minimálbár 1 %-a, száz forintra kerekítve
• filmipari statiszta esetében: az érvényes havi minimálbár 3 %-a, száz forintra kerekítve

Ha a munkáltató a létszám-, idő-, illetve – filmipari statisztánál – kereseti korlát túllépésével létesít munkaviszonyt, nem alkalmazhatja az egyszerűsített foglalkoztatás kedvező rendelkezéseit.

A közterhet minden hónapban a 08-as járulékbevallásban kell szerepeltetni, és a tárgyhónapot követő hó 12-ig kell megfizetni az adóhatóság részére a NAV Egyszerűsített foglalkoztatás 10032000-06057763 számú számlájára.

Mentesül ugyanakkor a közteher fizetése alól az a munkáltató, aki olyan uniós állampolgárt alkalmaz, aki másik tagállamban biztosított, és erről igazolással rendelkezik, továbbá a tehermentesítésről Magyarország és az érintett EU-s ország között egyezmény van életben.

Milyen igazolásokat kell kiállítanom és kiadnom az alkalmazott részére?

• a foglalkoztató köteles a jogviszony során olyan igazolást kiállítani, amin szerepel a megszerzett bevétel és annak jogcíme
• az igazolást a kifizetés napján ki kell adni, így az összevont igazolások kiadása év végén nem kötelező

Jár-e szabadság az alkalmi munkavállalónak?

Nem kell alkalmazni a Munka Törvénykönyvének a szabadságra, betegszabadságra és táppénzre vonatkozó előírásait, ezek ugyanis nem illetik meg a foglalkoztatottat.

Milyen korlátozások vonatkoznak az alkalmi munkavállalásra?

• Az a vállalkozás, amely 300.000 Ft-ot elérő összegű adótartozást halmoz fel egyszerűsített foglalkoztatás közterhe, szociális hozzájárulási adó, rehabilitációs hozzájárulás, valamint az SZJA tv. által a munkáltatóra előírt adóelőleg tekintetében, mindaddig nem jogosult az egyszerűsített foglalkoztatásra, míg a felsorolt adónemek összesített adótartozását meg nem fizette.
• Olyan felek esetén, akik között munkaviszony áll fenn, nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó jogviszony.
• Közszolgáltatói tevékenységet ellátó munkáltató az alaptevékenységébe tartozó feladatokra nem alkalmazhat egyszerűsített munkavállalót.
• A közalkalmazotti feladatkörbe tartozó közszolgáltatások ellátására nem foglalkoztatható közalkalmazott alkalmi munkaszerződéssel.
• Harmadik országbeli állampolgár csak mezőgazdasági idénymunkára foglalkoztatható, amennyiben rendelkezik TAJ számmal és adóazonosító jellel.

Milyen ellátásra jogosult az alkalmi munkavállaló?

Az alkalmi munkavállalók nem biztosítottak!

Jogosultak ugyanakkor baleseti egészségügyi szolgáltatásra, nyugellátásra, valamint álláskeresési ellátásra.

Az ellátások alapja:

• mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 200 Ft / nap
• alkalmi munkavállalás és filmipari statiszta esetén 500 Ft / nap