Magyar Dohányújság

Dohányzásmentes Világnap 2023: Meghalaya lesz India "rákfővárosa"

Meghalaya "India rákos fővárosa" a nyelőcső-, tüdő-, orr- és torokrák tekintetében, mondja Ram Kumar, az Egészségügyi és Családjóléti Minisztérium kiegészítő titkára és a Nemzeti Egészségügyi Misszió missziós igazgatója, Meghalaya, a dohányzásmentes világnap zárónapján.

Meghalaya, amely egy gyönyörű állam Északkelet-Indiában, a régió hét testvérállamának egyike, és északon és keleten Assammal, délen és nyugaton Bangladessel, délkeleten pedig Tripura állammal határos. Meghalaya fővárosa Shillong. Ezt az államot, amelyet gyakran a "felhők lakóhelyének" neveznek, most India "rák fővárosának" nevezik. Megdöbbent, igaz?

Beszéljük meg ebben a cikkben, hogy miért szerepel ez a hírekben, a dohányzásmentes világnapban, a WHO irányelveiben és még sok másban.

Dohányprobléma Meghalaya-ban

Meghalaya-ban a források azt állítják, hogy a 34-13 évesek 15% -a és a 47 éves és annál idősebbek 15% -a fogyaszt dohányt. Ez a kérdés aggodalmat keltett az államban, mivel hangsúlyozni kell a korai szűrést és az életmódbeli minták megváltoztatását. Tudatosítani kell a dohányzás egészségre, közösségre és környezetre gyakorolt hatásait. Egy ilyen kezdeményezést faluvezetők, szülők, MLA-k és vallási vezetők is támogattak

"A meghalayai polgárok átlagos várható élettartama 62,3 év, szemben a 68,8 éves országos átlaggal (WHO, 2018). Államunk a második helyen áll az országban a rák előfordulása tekintetében a férfiak körében és a 11. helyen a nők körében (ICMR-NCDIR, 2021) "- mondta Sampath Kumar egészségügyi főtitkár.

A dohányzásmentes világnapot május 31-én kell megünnepelni

31. május 2023-én a WHO és a világ közegészségügyi bajnokai összegyűlnek, hogy megünnepeljék a dohányzásmentes világnapot (WNTD) a "Ételre van szükségünk, nem dohányra". A 2023-as globális kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a dohánytermesztők alternatív növénytermesztési és értékesítési lehetőségeire, és motiválja őket fenntartható, tápláló növények termesztésére. A kampány feltárja a dohányipar arra irányuló erőfeszítéseit is, hogy beavatkozzon a dohánytermesztés fenntartható növényekkel való helyettesítésére irányuló kísérletekbe, hozzájárulva a globális élelmiszerválsághoz.

A dohánytermesztés hozzájárul az élelmiszer-ellátás bizonytalanságához

A növekvő élelmiszerválságot számos konfliktus és háború, éghajlati sokk, valamint a világjárvány gazdasági és társadalmi hatásai motiválják. A dohánytermesztés közelebbi vizsgálata feltárja az igazságot arról, hogyan járul hozzá az élelmiszer-bizonytalanság növekedéséhez, Azaz:

• Világszerte évente mintegy 3,5 millió hektár földterületet alakítanak át dohánytermesztésre. Ez a lépés évente 200 000 hektár erdőirtást eredményez.

• A dohánytermesztés erőforrás-igényes, ezért nagy mennyiségű növényvédő szert és műtrágyát kell használni, ami talajromláshoz vezet.

• A korábban dohánytermesztésre használt földterületek kisebb kapacitással rendelkeznek bármely más növény, például élelmiszer termesztésére, kimerítve a talaj termékenységét.

• A dohánytermesztésnek sokkal pusztítóbb hatása van, mint az ökoszisztémákon legeltetett állatállománynak vagy a kukoricatermesztésnek, mivel a dohánytermő területek hajlamosabbak az elsivatagosodásra.

A dohányból, mint készpénzes terményből származó nyereség nem teheti semmissé az alacsony és közepes jövedelmű országok fenntartható élelmiszertermelésében okozott károkat. Ezért sürgősen jogi intézkedéseket kell hozni a dohánytermesztés csökkentése és az alternatív növények termelésének növelése érdekében.

A WHO dohányra vonatkozó irányelvei Indiában: Hogyan küzd India a dohány ellen?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatásokat és ajánlásokat dolgozott ki a dohány használatának kezelésére és káros hatásainak megfékezésére. Ezen iránymutatások célja, hogy segítsék az országokat a dohányfogyasztás csökkentésére irányuló hatékony intézkedések végrehajtásában, az emberek dohányfüstnek való kitettség elleni védelmében stb. Íme néhány kulcsfontosságú szempont a WHO dohánytermékekre vonatkozó irányelveiről Indiában:

1. Dohányzás-ellenőrzési keretrendszer: A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye (FCTC) egy nemzetközi szerződés, amely átfogó keretet biztosít a dohányzás visszaszorításához, és amelyet India is aláírt.

2. Dohányfüstmentes szabályzat: A WHO javasolja a füstmentes politikák bevezetését, hogy segítse az embereket a passzív dohányzásnak való kitettség elleni küzdelemben. Indiában a cigarettáról és más dohánytermékekről szóló törvény (COTPA) tiltja a dohányzást nyilvános helyeken, beleértve a munkahelyeket, az oktatási intézményeket és a tömegközlekedést.

3. Egészségügyi figyelmeztetések: A WHO azt javasolja, hogy a fogyasztók tájékoztatása érdekében nagy, képi egészségügyi figyelmeztetéseket helyezzenek el a dohánytermékek csomagolásán. Ezeken a dohánytermék-csomagokon grafikus egészségvédő figyelmeztetéseket kell elhelyezni, amelyek a fő kijelző területének 85%-át lefedik.

4. Hirdetés, promóció és szponzorálás: A WHO javasolja a dohánytermékek reklámozását, promócióját és szponzorálását, hogy csökkentse a dohány vonzerejét. Indiában szigorú szabályok vonatkoznak a dohánytermékek reklámozására, beleértve a közvetlen és közvetett reklámok tilalmát.

5. A dohánytermékek adóztatása: A WHO támogatja a dohánytermékek adójának növelését, mint a dohánytermékek fogyasztásának csökkentésére irányuló hatékony intézkedést.

Problémák a dohánytermesztőkkel

A dohánytermesztő megélhetése biztosan nem élvezet a szemünknek. A rovarölő szerek és mérgező vegyi anyagok intenzív kezelése a dohánytermesztés során hozzájárul ahhoz, hogy sok gazdálkodó és családjuk egészségügyi problémákkal küzdjön.

Egy másik kiemelkedő probléma a dohányipari vállalatokkal kötött tisztességtelen szerződéses megállapodások, amelyek elszegényítik a gazdákat, és a dohánytermesztésbe bevont gyermekek elveszítik az oktatáshoz és az emberi jogokhoz való jogukat.

A 9 legnagyobb dohánytermesztő közül 10 alacsony és közepes jövedelmű ország, ezek közül 4 pedig alacsony jövedelmű élelmiszerhiányos ország. Emellett a dohánytermesztésre használt földterületet hatékonyabban lehetne felhasználni az ENSZ 2. fenntartható fejlődési céljának – az éhezés megszüntetésére – elérése érdekében.

Következtetés

A WNTD 2023-as kampánya felszólítja a kormányokat és a politikai döntéshozókat, hogy fokozzák a jogszabályokat, és dolgozzanak ki megfelelő politikákat és stratégiákat, amelyek lehetővé teszik a dohánytermesztők számára, hogy átálljanak az élelmiszernövények termesztésére, ami jobb életet biztosítana számukra és családjaik számára. A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye konkrét elveket és szakpolitikai lehetőségeket is kínál a gazdaságilag életképes alternatívák előmozdítására a dohányipari dolgozók, termelők és egyéni eladók számára.

Tehát ezen a május 31-i Dohányzási Világnapon mindannyian mondjunk NEM-et a dohányra.