Soha nem látott lépéskényszerbe kerülhet a magyar mezőgazdaság, ha az EU szabadkereskedelmi egyezményt köt Ukrajnával
2023.10.17. 7:43:00
Teljesen újra kell gondolni a magyar mezőgazdaság termelését és termékszerkezetét, ha a formálódó szabadkereskedelmi egyezményt az EU megköti keleti szomszédunkkal.
Soha nem látott lépéskényszerbe kerülhet a teljes magyar mezőgazdaság, mert belátható időn belül szabadkereskedelmi egyezményt fog kötni az EU Ukrajnával. Ha pedig ez megtörténik, akkor a magyar búza, kukorica és napraforgó árát ez a „földbe fogja döngölni” – mondta el a Népszava érdeklődésére Raskó György agárközgazdász. Mint fogalmazott: nem az a kérdés, hogy az említett egyezmény megszületik-e, hanem csupán az, hogy mikor. A gond nagyságát mutatja, hogy a hazai vetésterület 85 százalékát foglalja el a gabona, a kukorica, a napraforgó és a repce, így a magyar gazdák az ukrán kihívás miatt óriási gondokkal kénytelenek szembenézni már a közel jövőben.
Jelenleg a 2016- tól érvényben lévő ideiglenes megállapodás keretében érkező mezőgazdasági termékekre kvóták vonatkoznak és csak egy része vámmentes. Mindezt a tervek szerint két lépcsőben, 2026-tól, illetve 2031-től váltaná fel a korlátok nélküli szabadkereskedelmi egyezmény.
Addig ki kellene találni, mibe fektetnek majd hazai gazdák.
Ha maradnak a hagyományos terményeknél, akkor csúcstechnológiára lenne szükség, ami biztosíthatná, hogy a jelenlegi termésátlagokat 20-30 százalékkal meghaladják. Noha a szakmában évtizedek hangoztatják, hogy át kellene térni a hagyományostól eltérő növények termesztésére, és a jelenleginél intenzívebb gazdálkodást kellene folytatni, jó ideig nem jelentkezett olyan külső gazdasági kényszer, amilyen most formálódik az ukrán mezőgazdasági termékek folyamatos megjelenése miatt Európában – hallhattuk a szakembertől.
Pedig az Egyesült Államokat is jó ideje foglalkoztatja, hogy mit fog jelenteni az agrárpiacok számára a modernizáción átesett ukrán és orosz mezőgazdaság kihívása. A témában 2010 és 2020 között több előadást is tartott Raskó György, aki úgy látja: ott már akkor felismerték, hogy a két kelet-európai ország a világ mezőgazdaságának globális játékosai lesznek rövid idő belül, amit idehaza sokan egyszerűen nem akartak tudomásul venni.
Hazai vizekre evezve megállapítható: bármennyire jól teljesít idén a hazai agrárium, a kormány várakozásaival ellentétben nem volt és nem is lesz képes ellensúlyozni a gazdasági visszaesést még akkor sem, ha kiugróan jól évet zárhatnak a gazdák.
Ugyanis egészen más képet fest a mezőgazdaság, ha termésátlagokat a 2022-es aszály sújtotta évhez mérjük, mert a növekedés ilyen összehasonlításban kiugróan magas. Az értékesítési árak azonban a mélybe zuhantak 2022-höz képest, így csökkent az agrár vállalkozások bevétele, és vele a hazai mezőgazdaság kibocsátási értéke, amit a tetemes infláció egyelőre nem ismert mértékben – nominálisan legalábbis – ellensúlyoz. Jól jellemzi a helyzetet, hogy míg tavaly 100-110 ezer forint adták el az étkezési búzát, addig az idén ez az 55-60 ezer forintos sávban mozog. Az egy hektárra fordított termelési költség pedig olyan magas volt, hogy nagy többségében nem tudtak nyereséget realizálni a termelők. Az általunk megszólaltatott szakemberek úgy fogalmaztak: leginkább a propaganda részének lehet tekinteni a mezőgazdaság idei termeléséhez fűzött túlzó kormányzati reményeket. A mezőgazdaság tavaly – ahogyan az elmúlt években is – a GDP közel 4 százalékát termelte meg a maga közel 4 ezer milliárdos kibocsátási értékével. Ez is jelzi, hogy a holtpontról való kimozdulás aligha várható a mezőgazdaságtól. Ez történt az idén is. A rekordtermés ellenére a hazai GDP stagnál.
Hiába reménykedett a szektor legtöbb szereplője abban, hogy az idei év sokkal jobb lesz, már tavaly látszott, hogy komoly viharfelhők tornyosulnak az ágazat felett. Meredek esésbe kezdtek a gabonaárak, miközben a gazdák egy jelentős része kivárásra játszott, és ez lett a veszte – mondta el érdeklődésünkre az agrárközgazdász. A gabona jónak mondható 2022-es ára sokakat arra indított, hogy növelje annak vetésterületét, ami utólag elhibázott döntésnek bizonyult. Ma kizárólag azok lehetnek jó helyzetbe, akik rendelkeznek tárolókapacitással, mert lehet abban bízni, hogy jövő tavaszra nő a gabona ára – tette hozzá Raskó György, aki szerint, ha a forinttal semmi rendkívüli nem történik, akkor akár 10-15 százalékos áremelkedés sem elképzelhetetlen. Nagy gond ugyanakkor, hogy az egyik legnagyobb európai termelőnek, Ukrajnának életbevágóan fontos pénzhez jutni, ezért esetében eladási kényszer alakult ki. A kontinens piacain eladásra kínál magyar gabonának mindenütt meg kell küzdenie az ukránnal, és ebben az árversenyben nehéz győzni.
A tavalyi a tragédia éve volt
A tavaly az aszály miatt tragikusan rosszul sikerült évre jellemző, hogy a mezőgazdaság teljes termelési volumene 15 százalékkal csökkent, ám a visszaesés még ennél is nagyobb volt gabonál (-37 százalék), kukoricából (-57 százalék), zabból (-51 százalék). A felvásárlási árak átlagosan 42 százalékos emelkedése mellett a hazai agrárium kibocsátási értéke 19 százalékkal nőtt, és elérte a már jelzett 4 ezer milliárd forintot. Sokatmondó adat, hogy tavaly az aszály annyira tönkretette a kukoricát, hogy az egymilliós hektáros vetésterület negyedén, 250 ezer hektáron elmaradt a betakarítás.
Arról már korábban írtunk, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanását követően a magyar kormány kiviteli tilalmat rendelt el a magyar gabonára, és ezzel egy pillanat alatt elvesztettünk az értékesítési mennyiségét tekintve tartósan 3,5 millió tonnát felvevő olasz piacot. A baj nem jár egyedül – jelezte Raskó György –, mert ma már a hazai kukorica külföldi értékesítése is roppant nehézzé vált, miután idén nagyon jó lett a termés Dél- és Észak-Amerikában, ahonnan óriási mennyiség érkezik Európába. A párizsi árutőzsdén jelenleg forintra átszámolva 75-76 ezret adnak a kukorica tonnájáért, és ebből szükséges leszámítani a szállítás ugyancsak tonnánkénti 15 ezer forintos árát.
Koncentrálódik a termelés
Ma 196 ezer agrárvállalkozás gazdálkodik, az elmúlt tíz évben 100 ezerrel csökkent az számuk. Folyamatos a birtokkoncentráció, a közel 4 millió hektáros hazai vetésterület 58-60 százalékán gabonát termesztenek, ezt követi egymillió hektárral a kukorica és a napraforgó. Az ágazat jövedelemtermelő-képessége alacsony, az elmúlt években elszabadult energiaárak ezen a helyzeten csak rontottak, miközben egyre jobban az elöregedés jeleit mutatja a hazai agráriumban tevékenykedők életkora. Igaz, közben iskolázottsági szintjük fokozatosan emelkedik.
Forrás: Népszava
