Magyar Dohányújság

Rá sem ismerünk majd a magyar mezőgazdaságra, akkora átalakulás jön

Az ukrán gabonával szembeni versenyben esélytelenek a magyar termelők, ezért alternatív növényeket kell találni, amelyek termelésszerkezetét és a piacait szinte a nulláról kell kiépíteni.

A hagyományostól eltérő megközelítésű versenyt hirdetett tavaly a kukoricatermelőknek a Kukorica Kör Egyesület, amelyben nem az adott területen, fenntartható módon elért mennyiség, hanem a nyereség a fontos – mondta az eredményhirdetés alkalmából szervezett konferencián Daoda Zoltán, az egyesület vezetője, hozzátéve, ez a megmérettetés az egyéb szántóföldi kultúráknál is segít a gazdálkodóknak a szemléletváltásban.

Alig telt el néhány nap az évből, de már egy sor olyan rendkívüli piaci helyzettel és vállalkozási szituációval találkozott, amilyennel az ezt megelőző több mint harminc évben egyszer sem – kezdte előadását Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető agrárszakértője. Ezt az állapotot sokféleképpen fel lehet fogni, például úgy is, hogy ennyi lehetőség régen nyílt meg a magyar mezőgazdaság előtt arra, hogy kilépjen abból a „nyomvályúból”, amelyben évtizedek óta halad. 
 

Meglepődni azért nem kellett
 

Mint mondta, a Kukorica Kör Egyesület megalakulása is már azt jelezte, hogy vannak olyan tenni vágyó emberek, akik elébe akarnak menni a változásoknak, amelyek azóta egyébként be is következtek. Megjegyezte: ezek közül nagyon sokról meg lehetett mondani, hogy eljönnek. Ugyan az ukrajnai háború kitörése nem ilyen volt, de 
 

az, hogy Ukrajna agrártermékeivel előbb-utóbb megtalálja a rést az uniós piacra, vagy hogy az éghajlatváltozás itt van velünk, és egyre északabbra tolódik a kukoricaövezet, senki számára nem lehetett váratlan fejlemény.

Az azóta bekövetkezett változások közül kiemelte, hogy tavaly 30 százalékkal csökkent a kukorica vetésterülete, és szerinte hosszabb távon arra kell számítani, hogy ez – a korábbi egymillió hektár körüli után – 600-650 ezer hektárban fog stabilizálódni.  

Az elmúlt időszak tanulsága, hogy nagyon komolyan visszaütött ez a merev termelési szerkezet, a top 5 szántóföldi növény a teljes növénytermesztő felület jelentős hányadát adja, és a termésmennyiségből is hatalmas részt foglal el.  Szerinte most korszakváltozás zajlik a magyar mezőgazdaságban, ami nagyon komoly „szülési fájdalmakkal” jár, de az a meggyőződése, hogy egy egészen új magyar mezőgazdaság alakul ki, és 10-20-30 év múlva már csak nyomokban fogja tartalmazni azokat az elemeket, amelyek most meghatározzák. 
 

Ez az átalakulás sikeres lesz, de akkor már sokkal kevesebb szereplővel működik majd az ágazat

– jelentette ki.

Befektető cégek vezetőivel folytatott beszélgetések alapján azt tapasztalja, hogy sok üzem eladósorba került, de az árak valószínűleg még lefelé mennek. A beérkező 2023-as mérlegekből pedig az látszik, hogy sok probléma lesz a finanszírozással, és arról is jönnek hírek, hogy agrárcégek pattannak le a bankokról. 
 

Ukrán gabona: esélytelen versenyeznünk a tömegtermékek piacain
 

Fórián úgy véli, a következő időszakban a legnagyobb feladat az lesz, hogy kilépjenek ebből a merev termelésszerkezetből. Mint megemlítette, Ukrajnában módosították a földtörvényt, és január 1. óta már jogi személyek is vásárolhatnak termőföldet. Ez azt jelenti, hogy hatalmas befektetések lesznek, az eddig is rendkívül koncentrált, nagy üzemméretek miatt pedig a rendkívül hatékony növénytermesztésük tovább erősödik, így a tömegtermékek esetében lehetetlen lesz felvenni a versenyt az ukránokkal.

Ezért mást kell kitalálni, új növények termelési szerkezetét kell kialakítani, és piacait felépíteni, amelyben a gazdálkodóknak segítségre lesz szükségük, jelenleg ugyanis az egyéb növényekről a statisztikai információk sem állnak rendelkezésre. A váltás szükségességéről beszélt egyébként az agrárminiszter is, aki a Világgazdaságnak adott év végi interjújában a szántóföldi zöldségtermelést említette, mint olyan ágazatot, amelynek növekedhet a termőterülete.

Tavaly jó évet zártak a mezőgazdasággal foglalkozó biztosítók, idén azonban a biztosítási díjak és a biztosított terület is csökkenni fog, következésképpen a biztosítók díjbevétele is alacsonyabb lesz – mutatott rá előadásában Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító mezőgazdasági üzletágának igazgatója. Már 2023-ban megfigyelhető volt, hogy a 2022-es óriási károk ellenére a gazdák nem kötöttek több biztosítást és a hazai termőterület fele nem rendelkezik biztosítással. Európában ez nagyon alacsony arány, jelentősen le vagyunk maradva ezen a területen, pedig könnyen kiszámolható, hogy a biztosítás a legalacsonyabb költség a növénytermesztésben.