Magyar Dohányújság

Végig ott volt a dohányosok előtt a kulcs a zárhoz: nem a nikotin, hanem a füstölés a valódi kockázat

Alapvetően nem a nikotin, hanem a dohány éghető formában való fogyasztása, vagyis a hagyományos értelemben vett cigarettázás az, ami sok esetben végzetes betegségekhez vezet.

A cigarettázás káros hatásait keveseknek kell bemutatni, a mintegy 1-1,2 milliárd ember napi rutinja során a szervezetükbe bejuttatott hatóanyagról – nikotin – viszont továbbra is teljes a zűrzavar az emberek többségének a fejében, rengeteg a téves információ, és gyakori a rendelkezésre álló kutatási anyagok hibás értelmezése – lényegében ezt a következtetést vonták le a Global Tobacco & Nicotine Forum egyik legizgalmasabb panelbeszélgetésének résztvevői. 

A rendezvényt Szöulban tartották, ahol kiemelt téma volt a „nikotin megítélése a közvéleményben” – a következtetés a szakértők szerint egyértelmű, alapvetően nem a nikotin önmaga, hanem a dohány éghető formában való fogyasztása, vagyis a hagyományos értelemben vett cigarettázás az, ami sok esetben végzetes betegségekhez vezet. 

David Sweanor, az Ottawai Egyetem professzora szerint a félreértéseken nincs igazán mit csodálkozni, az emberek egyszerűen olyan döntéseket hoznak, amilyeneket a rendelkezésükre álló információk lehetővé tesznek, de a dohányipar is felelős, véleménye szerint tehetne jóval többet a közegészségügyi döntéshozók és törvényalkotók felvilágosításáért. Egyébként amit a professzor állít, abban semmi újdonság nincs: 
 

az emberek azért dohányoznak, hogy nikotinhoz jussanak, de nem a hatóanyag miatt, hanem a füstölésbe halnak bele. „Sosem a nikotin volt a probléma, ezt már ötven éve lehet tudni” – érvelt a professzor. 
 

Az állítást könnyű adatokkal is alátámasztani: ott, ahol a dohányzók többsége alternatívákra tért át, látványosak az eredmények. Tipikusan ilyen Svédország, az északi országban a rendszeresen cigarettázók aránya 6-7 százalékra csökkent, az általában a dohányzáshoz köthető megbetegedések száma pedig sokkal alacsonyabb, mint más országokban. Sőt a snüssz nevű alternatív termék használóinak egészségügyi kockázatai nem is igazán különböznek azokétól, akik egyáltalán nem élnek dohány- vagy nikotintermékekkel – fogalmazott Sweanor. 

A helyzet az, hogy aki a hagyományos cigarettázásról például hevítéses dohányra vált, szinte kivétel nélkül az életminősége javulásáról számol be – érvelt a panelbeszélgetés meghívottja, Carolyn Beaumont ausztrál háziorvos. Hogy mit keresett egy orvos egy dohányipari konferencián, arra a magyarázat a speciális ausztrál szabályozás: ott e-cigarettához csak orvosi receptre lehet hozzájutni, s nem is a végtelenségig – emiatt sokan félnek attól, hogy enélkül óhatatlanul visszatérnek a hagyományos cigarettarudakhoz.

Több bírálat érte az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) a következő felszólaló, Delon Human részéről, aki szerint egyértelműen hibaként róható fel a WHO-nak az, hogy nem tesz különbséget dohány és nikotin, valamint éghető és nem éghető dohánytermékek között, amivel végső soron hozzájárult a fél- és téves információk terjedéséhez a főbb kormányzati és nem kormányzati szervezetek között. Ennek tudatában ellentmondásos, hogy a WHO szerepelteti a nikotint az alapvető gyógyszerek listáján – mutatott rá Human –, és terápiás eszközként ajánlja a dohányzásról való leszokás elősegítésére. Másrészt totális háború folyik a nikotin ellen, Human szerint évtizedek „munkája alatt” a dohány elleni háború nikotinellenes háborúvá fajult. 

Nemrégiben a Dohányzásmentes Világért Alapítvány készített tanulmányt a nikotinnal kapcsolatos tévhitekről, ebből egyebek mellett az derül ki, hogy az orvosok rendkívül magas hányada, 77 százaléka tévesen hiszi úgy, hogy a nikotin önmagában tüdőrákot okoz, s legalább ennyien hozzák összefüggésbe az érelmeszesedéssel is. 58 százalékuk pedig hitt benne, hogy a nikotin önmaga szív- és érrendszeri megbetegedéseket vált ki, és 2023-ban is általános vélekedésnek volt tekinthető a felmérésben részt vevő orvosok körében, hogy a nikotin okoz daganatos betegségeket, emellett pedig károsítja a szívet és a tüdőt. Szerencsére, ha lassan is, de biztosan látszik, az eredmények magukért beszélnek, hogy az ártalomcsökkentő alternatívákra váltók egészségi állapota sokak szemét (orvosokét is) előbb-utóbb felnyitja. Ami viszont kemény diónak ígérkezik, az az, hogy az egészségügyi szakemberek nyitottak-e  az ártalomcsökkentett dohánytermékek előnyeiről szóló információk, valamint tudományos eredmények befogadására. 

A nikotinnal kapcsolatos tudományos vizsgálatok korántsem újak – mutatott rá Mohamadi Sarkar, az Altria szabályozási ügyekért felelős tudományos munkatársa, hangsúlyozva, számos bizonyíték támasztja alá, hogy a hevített dohánytermékek használata során jóval kevesebb vegyi anyag keletkezik, mint a cigarettafüstben. 

A cigarettafüstben 70 ezer vegyi anyag található, amelyből 70 rákkeltő, illetve potenciálisan toxikus, ezzel szemben a füstmentes termékek számottevően kevesebb vegyi anyagot tartalmaznak.