Magyar Dohányújság

Több tucat rákkeltő vegyület lehet a cigarettafüstben

Több tudományos kutatás is kimutatta, hogy amikor valaki rágyújt egy szál cigarettára, sok-ezer kémiai anyagot, köztük súlyosan egészségkárosító hatású vegyületeket is tüdőre fog szívni. Vajon tisztában vagyunk vele, mi található a cigifüstben?

Mérgező vegyületek, gázok, káros égéstermékek keletkeznek a dohány és papír elégetése során, hozzájárulva ahhoz, hogy a cigarettázás kiemelten káros szokás legyen. Ráadásul nem kizárólag saját magának árt ezzel a fogyasztó, a füst ugyanis bekerül a levegőbe, azok egészségét is veszélyeztetve, akik nem dohányoznak.

Mérgező vegyületek és gázok

Több laboratóriumi kísérlet és tudományos értekezés is bebizonyította, hogy a cigarettafüstben legalább 4000 egészségkárosító vegyület található. Ezek közül közel 100 kifejezetten rákkeltő, de több fokozottan mérgező és egyéb káros hatású vegyület is felszabadul az égés hatására keletkezett füstben.

A dohányzás számos végzetes betegséghez járulhat hozzá, ilyenek például a daganatos-, szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi elváltozások. A legtöbb káros anyag a dohány és a papír égése során keletkező füstben található – az viszont tévhit, hogy a nikotin miatt lenne rákkeltő a dohányzás.

Egy szál cigaretta elszívása közben megközelítően két liter füstöt pöfékel a dohányos a légtérbe. Ennek jelentős százaléka kátrány. Tíz év alatt akár 2 kilogramm kátrány is lerakódhat (napi 20 szállal számolva) a tüdőben és a környezetben; felhalmozódása tüdőrákot okozhat. Szén-monoxid is keletkezik az égés során, ami oxigénhiányt, valamint keringési zavart okoz azáltal, hogy könnyebben kötődik a vörösvértesthez az oxigénnél. Emiatt szív- és érrendszeri betegségeket idézhet elő.

Az ammónia egy csípős és irritáló gáz, mely légzési nehézséget okoz. A legmérgezőbb vegyület a füstben az arzén és az ólom, valamint a hidrogén-cianid – ezek idegrendszeri károsodást okozhatnak, és különféle rákos megbetegedésekért felelősek.

A benzol egy oldószer, erősen mérgező. Ezenfelül rákkeltő, megnöveli a leukémia, a vérszegénység és a csontrák kialakulásának esélyét. A formaldehid erőteljesen irritálja a légutakat és a szemet, ezenfelül rákkeltő hatású.

Milyen hatása van a nikotinnak?

A nikotin bár nem rákkeltő anyag, de számos káros hatása van, így például túladagolható, ami szédüléssel és fejfájással, koordinációs zavarokkal jár. A nikotin erős függőséget okozó anyag azáltal, hogy például dopamint és noradranalint (pozitív izgalmi állapotért felelős hormonokat) szabadít fel. Mindemellett megemeli a szívfrekvenciát, ami keringési problémát okozhat. Legaggályosabb tulajdonsága kétségkívül az erősen addiktív mivolta és az emberi reprodukciós rendszerre, a magzati fejlődésre gyakorolt negatív hatása.

Világviszonylatban a lakosság több, mint 22 százaléka dohányzik, a dohányzás kockázatait azonban nem csak ők viselik, hanem a körülöttük élők, illetve a cigarettázással összefüggésbe hozható balesetek sérültjei is.

A tökéletes megoldás az, ha rá sem szokunk a dohányzásra, akik pedig rászoktak, abbahagyják, amilyen hamar csak lehetséges, mivel kizárólag a leszokással érhető el az egészségi állapot legjelentősebb javulása, már az első dohányzásmentes naptól mérhetők a pozitív eredmények. A leszokás támogatására számos program létezik a csoportterápiától a gyógyszeres (nikotinpótló) kezelésig.

Az ártalomcsökkentés egyéb lehetőségei

A dohányzás komoly társadalmi probléma, amit rengeteg korlátozással próbál mind az EU, mint az Egyesült Államok visszaszorítani. Azon felnőtt dohányzók számára, akik valamilyen okból nem szoknak le, fontos, hogy tájékozódjanak az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Ma már több olyan füstmentes alternatíva áll rendelkezésre, amelyek lehetőséget biztosítanak az ártalomcsökkentésre.

A cigaretta égése során, mint fentebb utaltunk rá, kátrány, szén-monoxid és más mérgező vegyületek keletkeznek, melyek belélegezve károsítják a tüdőt, a szívet és más szerveket. A füstmentes alternatívák esetében nem képződik füst, hiszen ezek nem égetik, hanem alacsonyabb hőfokon hevítik a dohányt, ezért lényegesen kevesebb káros anyag keletkezik a használata során. A füstmentes alternatíváknak számos válfaja ismert, amely technológiák között működési elvüket tekintve is lényeges különbségek vannak.

Az e-cigaretta egy növényi glicerinből, propilén-glikolból, aromákból és hozzáadott nikotinból álló folyadékot párologtat el, dohányt egyáltalán nem tartalmaz. A nikotin lehet cseppfolyós formájú vagy nikotinsó, amit hozzákevernek az e-cigaretta folyadékához. Az így képződő pára oldott nikotint tartalmaz.

A dohányhevítéses technológia során a dohányt addig a pontig hevítik, ahol égés még nem történik, így nem képződik füst, és égéstermékek sem szabadulnak fel.

Szájban oldódik a ki nikotinpárnából a dohánylevélből kivont nikotin, és páraképződés nélkül, fizikai kontaktus során jut a szervezetbe úgy, hogy a nyálkahártyán keresztül szívódik fel.

Természetesen a füstmentes alternatívák is tartalmaznak a nikotin mellett további káros anyagokat is, így az egészségünk és környezetünk érdekében kizárólag az a célravezető megoldás, ha a dohányos teljesen felhagy káros szokásával, és egyáltalán nem fogyaszt nikotintartalmú terméket.

A legfontosabb, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, a dohány- és nikotinfogyasztás minden formája káros az egészségre, és csak a leszokás szüntetheti meg 100 százalékosan annak ártalmait. Ezért is fontos, hogy ne próbáljuk ki, ne szokjunk rá, vagy ha már megtörtént, akkor a dohányos mielőbb tegye le a cigarettát vagy kérjen segítséget a leszokáshoz.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült.