Magyar Dohányújság

Ha nem cselekszünk, a jövőben akár 40 napos pusztító szárazságok is jöhetnek

Akár 40 napos nyári szárazságra készülhet a jövőben a magyar mezőgazdaság. Mi lesz így az élelmiszer-termeléssel? – teszi fel a kérdést két meteorológus, Kis Anna és Pongrácz Rita friss elemzésében. A 40 napot meghaladó, egybefüggő száraz időszakok jelenleg ritkán fordulnak elő hazánkban. Azonban nem kizárt, hogy a század végéhez közeledve egyre többször szenvedünk majd az aszálytól és a forróságtól, ami hatással lehet az élelmiszerárakra és az ellátásban is gondot okozhat.

Az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársai úgy látják, hogy az egymást követő száraz napok maximális száma július és szeptember között a jelenleg jellemző,

átlagosan 20-25 napról 25-30 napra növekedhet a 21. század végére – ha a pesszimista forgatókönyvet vesszük alapul.

Míg a szárazság egyre tovább tart, addig a csapadék mennyisége nem változik. Kis és Pongrácz a Másfélfok oldalán megjelent elemzésükben azt írják, hogy hazánkban az éves csapadékösszeg nem változott jelentősen az elmúlt kb. 120 évben és a klímamodell-szimulációk szerint a jövőben sem várható éves szinten sokkal több vagy kevesebb csapadék.

A 40 napot meghaladó, egybefüggő száraz időszakok jelenleg ritkán, átlagosan 20 évből maximum egyben fordulnak elő Magyarországon. Azonban nem kizárt, hogy a század végére ez az ország 80 százalékán 2-5 évre emelkedhet.

A meteorológusok elemzésükben az egymást követő száraz napok maximális számának (CDD: Consecutive Dry Days) alakulását vizsgálták júliustól szeptemberig. A számításaik során a 3 mm alatti napi csapadékösszegű napokat tekintették száraznak, és a következőket vonták le.

A megfigyelések szerint a 2004–2023-as időszakban átlagosan 20–25 közötti volt az egymást követő száraz napok maximális száma az ország nagy részén. A nyugati tájakon és az északkeleti régiókban pedig ennél alacsonyabb értékek fordultak elő. Kis és Pongrácz szerint az optimista szcenárió értelmében nem várható jelentős változás a következő évtizedekben. Ugyanakkor az is benne van a pakliban, hogy a 2041–2060-as és a 2061–2080-as időszakokban az ország középső részén a 25 napon át tartó szárazság lesz a jellemző.

Egyes szimulációk szerint még ennél is rosszabb lehet a helyzet.

A 2081–2100-ra valószínűsíthető értékek az ország középső és északi területein már meghaladják a 30 napot, ami azt jelenti, hogy akár egy teljes hónapig nem lesz jelentősebb eső ezeken a területeken július és szeptember között

– áll az elemzésben.

A csapadékmentes periódusok hossza az ország más részein is megnövekedhet: a Duna–Tisza közén és a Dél-Alföldön is 25 nap feletti egybefüggő száraz időszakok várhatók, 20 nap alatti érték pedig csak néhány, a nyugati határszélen található területen fordulhat majd elő.

A legalább 40 napig tartó egybefüggő száraz időszak a földtudományok doktorai szerint Magyarország nagyobb részén jelenleg 20 évből csak maximum 1 évben fordulnak elő a kritikus nyári és őszi időszak során. A legtöbb eset (4 év) Budapest környékén jelentkezett, de az ország középső és északi területein is 3 évben lépett fel ilyen extrém hosszú száraz időszak.

Azonban az extrém hosszú száraz periódus gyakorisága a különböző klímamodell-szituációk szerint változhat a jövőben. Az optimista szcenárió szerint a jövőben 40 napig tartó forróság visszaszorul valamelyest, és a 0-2 év dominál majd.

A se nem túl optimista, se nem túl pesszimista (az elemzésben csak közepesként emlegetett) forgatókönyv alapján a 2061–2080-as időszakban hazánk északi-középső területein a 20 évből háromban lesz legalább 40 napos az egybefüggő száraz időszakok hossza július–augusztus–szeptember során.

A pesszimista esetben az évtizedek során egyre nagyobb területen várható gyakoribb extrém hosszú száraz időszak július és szeptember között, tehát az aszályveszély egyre súlyosabb lehet.

A 21. század végére vonatkozó szimulációk szerint a Közép-magyarországi régióban, az Észak-magyarországi régió keleti felén és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a 20 évből legalább 5 évben (azaz átlagosan minden negyedik évben) lesz extrém hosszú egybefüggő száraz periódus júliustól szeptemberig.

Ennek a káros hatásait nemcsak mi fogjuk megérezni, de az egyre gyakoribb aszályok súlyos problémákat okozhatnak többek között a mezőgazdaságban is. Kis és Pongrácz szerint ezért is kell minél hamarabb csökkenteni a szennyezést és az üvegházhatású gázok kibocsátást.

Elemzésükben azt írják, hogy a hőhullámok és szárazság miatt már most 200-240 milliárd forintos kár érte a kukoricatermesztést hazánkban. Ha tovább nő a nyári egybefüggő száraz időszakok száma, akkor az elkerülhetetlenül további károkhoz és végső soron az élelmiszerárak emelkedéséhez fog vezetni. A jövőben pedig ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, és éveken át tartósan több összetett éghajlati extrém esemény sújtja Magyarországot, akkor az az ellátásbiztonságra is hatással lehet.

Összességében a közepesen hosszú egybefüggő száraz időszakok,

azaz a kevesebb mint 20 nap gyakorisága az ország több részén is megnövekedhet az optimista és közepes szcenárió szerint, azaz a jelenlegihez hasonló vagy annál rövidebb idejű egybefüggő száraz időszakokra számíthatunk.

A pesszimista forgatókönyv esetén azonban már azt vehetjük észre, hogy a rövidebb idejű egybefüggő száraz időszakok kevesebbszer, míg az extrém hosszú, több mint 40 napon áttartó száraz periódusok pedig gyakrabban jelentkeznek majd.

A forróság miatt a patakok, folyók, tavak mind elapadnak majd – pedig víz nélkül nincs élet. Ezt örökítették meg a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ legújabb tárlatának, a Hullámtörésnek a képei. A fotókat hat magyar fotográfus készítette, a külföldön és itthon készült megrázó felvételek ugyanis a szemünk előtt zajló klímaváltozás hatásait bemutatva arra ösztökélnek, mint Babits. „Vesd el restségednek ónsulyu köntösét, elégeld már meg a megelégedést” – vagyis vedd észre, hogy megtörtük a természet örökké valónak tűnő hullámzását, mozdulj meg, tegyél valamit te is, mert ma már senki sem maradhat tétlen.