Magyar Dohányújság

Óriási átalakuláson megy át a magyar dohánypiac

Svédország másfél évtized alatt szinte leszokott a dohányzásról – hogy ezt miként érték el, Vargek Tamást, a BAT Hungary ügyvezető igazgatóját kérdeztük. Magyarországon is jelentős elmozdulás történt a fogyasztási szokásokban: a hevítéses technológia hazai terjedése felgyorsult az utóbbi években. A dohányipari szakember arról is beszélt, hogy nagyon nehéz megmondani, konkrétan mi van az elfbarokban, mert hiába vennénk most egyet belőle, és vizsgálnánk meg, ha egy hónap múlva veszünk egy másikat, abban már nem biztos, hogy ugyanaz lesz. 

Mi történt Svédországban, hogy szinte mindenki letette a cigarettát? Egyes statisztikák szerint ma már csak a lakosság mindössze 4-5 százaléka él a káros szenvedéllyel.

Jelen pillanatban Svédországból a legfrissebb adat a Svéd Statisztikai Hivatal 2022-es kimutatása, és ott még nem lépték át ezt a mágikus 5 százalékot – 5,6 százalék volt a napi rendszerességgel dohányzóknak az aránya. Dohányzók alatt az olyan hagyományos termékek fogyasztóit értjük, mint például a cigaretta. Valószínűsíthető egyébként, hogy időközben ezt az 5 százalékos határt 2023-ban már átlépték. 2008-ban egyébként még megközelítőleg 15 százalékon álltak, így az elmúlt 15 év tendenciája azt mutatja, hogy Svédország valóban először lépheti át az 5 százalékos küszöbértéket, és lehet az első füstmentes ország a világon. 

Vargek Tamás, a BAT Hungary ügyvezető igazgató, Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás,

Mit jelent ez európai összevetésben?

A legfrissebb 2023-as Eurobarometer szerint az Európai Unió átlagos dohányzási rátája 24 százalék körül van, azaz önbevallásos alapon a megkérdezettek ekkora arányban válaszolták azt, hogy jelenleg is fogyasztanak hagyományos dohánytermékeket, mint a cigaretta vagy a szivarka. Ebben az összevetésben is messze a svédek állnak a legjobban (8 százalék), miközben számos olyan ország van Európában, ahol az emberek több mint negyede dohányzik – köztük van Magyarország (26 százalék), míg az élen a kontinentális rangsorban a bolgárok (37 százalék), a görögök (36 százalék) és a horvátok (35 százalék) állnak. 

A svédeké egy hihetetlen sikertörténet egyébként, és egyedülálló Európában, ha a globális képet nézzük, akkor még Új-Zéland kerülhet közel a füstmentességhez, de nem nagyon tudunk más piacról, ahol ennyire visszaszorult volna a dohányzás.

A legérdekesebb mégis, hogy mindeközben a svédek nikotinfogyasztása szinte megegyezik az EU-s átlaggal (23,6 százalék szemben az uniós 24,9 százalékkal), csak más formában fogyasztják,

nem árulok el nagy titkot azzal, hogy füstmentesen. 

Hogyan jutottak el idáig a svédek?

Már eleve a kiindulási pont sem volt magas a 15 százalékkal, onnan másfél évtized alatt érték el az 5 százalékos küszöbértéket azzal, hogy egyre többen mondtak le a hagyományos, a dohány égetésével járó termékekről és álltak át olyan égés és füst nélküli megoldásokra, mint az e-cigaretta, a hevítéses technológia, vagy a nikotinpárna. Utóbbinak az elődje például már a ’70-es, ’80-as években kezdett elterjedni, tehát a svédeknél eleve nagyobb elfogadottsága volt az új típusú dohányipari termékeknek. 

A rendkívül céltudatos és következetes program „svéd példa” néven vált közismertté.

Ez magában foglalja az ártalomcsökkentés és a füstmentes alternatívák tudatos népszerűsítését: a korlátozás vagy tiltás helyett Svédországban a felvilágosításra, az edukációra, és a dohányosok számára valódi alternatívát jelentő technológiákra helyezik a hangsúlyt. 

Mekkora szerepe volt a dohányzás visszaszorításában a különböző ártalomcsökkentő termékeknek?

A hagyományos dohányzás visszaszorításában meghatározó szerepet kaptak az ártalomcsökkentett alternatívák, amiben nagyon fontos szerepe van a nikotinpárnának, ami egy dohánymentes, szájon át fogyasztható termékkategória. A nikotin a párnát az ínyre helyezve a szájnyálkahártyán keresztül szívódik fel, tehát nincs égés, füst, belélegzés. A svéd példának tehát szerves része az ártalomcsökkentés és a füst nélküli alternatívák tudatos népszerűsítése – miközben az alapcél továbbra is a teljes leszokás maradt. Azoknak viszont, akik képtelenek felhagyni ezzel a szokással, újgenerációs dohányipari megoldásokat tettek elérhetővé. Ezekre egyébként alacsonyabb mértékű jövedéki adók érvényesek, ezzel is jelezve ezek alacsonyabb kockázatát. 

A nikotinpárna elfogadottságában feltehetően szerepet kap, hogy Svédországban nagy hagyománya van a snüssz fogyasztásának. Utóbbi – a nikotinpárnával ellentétben – dohánylevelet tartalmaz, csak Svédországban forgalmazható, használatában hasonlít a nikotinpárnára. Én 15 évvel ezelőtt éltem Svédországban, akkoriban a dohányzási tilalom a zárt helyeken még gyerekcipőben járt, de a szórakozóhelyeken már akkoriban is az emberek jó része nikotinpárnát használt.

Vargek Tamás, a BAT Hungary ügyvezető igazgató, Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás,
 

Az akkori 15 százalékos adatot akkor meg tudja erősíteni a saját tapasztalatai alapján?

Valóban jóval kevesebben dohányoztak kint Svédországban, igen. Éltem Szerbiában is, ott azért más a helyzet, az talán a másik pólus.

Mi a helyzet itthon, hogy halad a magyarok leszokása? Mennyivel kevesebb cigaretta fogy?

Arányaiban nézve, ma Magyarországon minden 2 szál cigarettára jut 1 szál hevítéses termék, ami elképesztő térnyerést jelent az elmúlt pár évben. A 2022-es hevítéses dohánytöltet piac csaknem 2,6 milliárd szál volt, ami tavaly már meghaladta a 3 milliárd szálat.

A hevítéses piac több mint tizedével nőtt egyetlen év alatt.

Azért azt nem szabad elfelejteni, hogy bár kevés szó esik a vágott dohányról, de volumenben továbbra is meghatározó kategória, illetve a feketekereskedelem hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni. 

A piaci adatokon túl fontos kiemelni a fogyasztási szokások elmozdulását. A Századvég Konjunktúrakutató kutatása például azt mutatja, hogy míg 2021-ben a dohányzók 81 százaléka használt elsődlegesen hagyományos cigarettát, ez az arány mindössze két év alatt 70 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan 7 százalékról 16 százalékra nőtt – tehát több mint duplájára emelkedett – azoknak az aránya, akik elsősorban már a hevítéses termékeket választják.

Egyértelműen látszik az átalakulás a nikotinfogyasztási szokásokban: a hagyományos termékek elhagyása valós tendencia, ami nagyban az ártalom-csökkentett alternatíváknak köszönhető.

A kutatás szerint a hazai nikotinfogyasztók negyede már valamilyen újgenerációs terméket használ túlnyomó részt. 

Magyarországon 2012 óta zárt helyeken már nem lehet rágyújtani. Gyorsult a dohányosok arányának csökkenése?

A nikotinfogyasztók arányában számottevő változás nem történt, ami viszont nagyon szembetűnő az elmúlt három-négy évben, az inkább az, hogy az ártalom-csökkentett, azon belül is a hevítéses termékkategória nyert teret, és a klasszikus dohányzás csökken. Ha piacméretre vetítenénk ezt, akkor a 2010-es évek elején a magyar dohánypiac körülbelül 18-20 milliárd szálnyi hagyományos, azaz éghető cigarettát, illetve vágott dohányt értékesített, ami ma már inkább közelít a körülbelül 12 milliárd szálhoz. Itt azért egy viszonylag drasztikus csökkenést láthatunk, és ezzel egy időben pedig egy elég magas felfutását az alternatív termékeknek, amik közül egyértelműen a hevítéses termék az, ami a leginkább teret nyer.

A különböző ártalom-csökkentett termékek mennyivel kevésbé ártalmasak, mint a hagyományos cigaretta?

Szerintem itt kétféle megközelítésről érdemes beszélni:

• az epidemiológiai adatokról,
• és a különböző kutatási eredményekről.

Az epidemiológiai adatoknál a példa miatt térjünk vissza a svédekre! A szakértők szerint a kevésbé káros alternatívák népszerűségének köszönhető, hogy az európai kontinensen Svédországban a legalacsonyabb a dohányzással összefüggő megbetegedések (például tüdőrák vagy szájrák), valamint az ezek okozta halálesetek aránya. Szerintük szintén az új típusú technológiák elterjedtségével magyarázható, hogy a tüdőrákra visszavezethető halálozás az uniós átlag felét se éri el az északi országban.  Svédországban, az összes rákos halálozás is 38 százalékkal kevesebb, mint az uniós átlag, mi több, a daganatos megbetegedések aránya is 41 százalékkal alacsonyabb, mint Európa többi részén.

Másrészt támaszkodhatunk a kutatási eredményeinkre, illetve a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokra. A cigarettával kapcsolatos kockázatok jelentős részét a dohány égetése során keletkező füstben lévő káros anyagok okozzák, ezért a cigarettafogyasztással teljes mértékben fel kell hagyni az ártalmak csökkentése érdekében. Ezzel szemben az alternatív dohányipari termékek esetében nincs szó égésről, sőt, némelyik még dohányt sem tartalmaz. Ennek eredményeképpen a cigarettafüsthöz képest sokkal kevesebb káros anyag szabadul fel, de ezek a termékek sem kockázatmentesek és függőséget okoznak. E-cigaretta termékeink 95-99 százalékkal kevesebb káros anyagot termelnek a cigarettafüsthöz képest, hevítéses termékeink pedig 90-95 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki a cigarettafüsthöz képest. A nikotinpárnáink lényegesen kevesebb káros anyagot tartalmaznak, mint a cigarettafüst, és kevesebbet, mint a snüssz.

Ettől függetlenül én még visszacsatolnék megint az elsőre: azon túl, hogy mit mért a labor, az, hogy évtizedek óta egy országban sokkal kevesebben dohányoznak, sokkal kisebb az ehhez kapcsolódó megbetegedések aránya, az szerintem a legerősebb érv. Ezzel nagyon nehéz vitatkozni, hiszen itt már az idő megmutatta, hogy mire „képesek” az ártalom-csökkentett termékek.

Kép: Getty Images
 

Mi a véleménye a különböző ízesített, könnyen – akár online webshopokon keresztül – beszerezhető termékekről, amelyek igen elterjedtek a fiatalok körében?

Ez a kérdés egyből három nagyon fontos témát feszeget:

• a feketekereskedelmet,
• a kiskorúak védelmét és
• az elfbar kérdéskörét.

Magyarországon legálisan csak a nemzeti dohányboltokban, valamint kivételként a reptéri duty free shopokban lehet dohányipari termékeket vásárolni, legyen szó hagyományos vagy ártalomcsökkentett termékekről. Tehát ha ettől eltérő csatornán – legyen az online, vagy offline – vásárol valaki ilyen terméket, az illegális forrásból jut hozzá, és a törvénysértés mellett komoly veszélynek is kiteheti magát, hiszen ezek a termékek többségében nem mennek keresztül a megfelelő előzetes ellenőrzéseken.

Hazánkban a dohánykiskereskedelmi rendszer azt is biztosítja, hogy 18 éven aluliak ne férhessenek hozzá ezekhez a termékekhez. Sajnos azonban a feketekereskedelem jelentős mértékben tetten érhető minden termékkategóriánál, aminek következménye lehet, hogy nem csak felnőtt fogyasztók találkozhatnak a termékekkel. Minden rendelkezésünkre álló eszközt megragadunk annak érdekében, hogy segítsük a hatóságok munkáját ennek a visszaszorításában.

A nemrégiben kibontakozott elfbar-krízist aggodalommal figyeltük. Magyarországon ennek a terméktípusnak az árusítása és birtoklása illegális, így az itthon látott termékek bevizsgálás nélkül, illegális csatornákon keresztül jutnak el a fogyasztókhoz.

Azt például önök tudják, hogy konkrétan mi van ezekben a termékekben?

Hogy pontosan mit tartalmaznak, azt nagyon nehéz megmondani, mert hiába veszünk belőle most egyet, és vizsgáljuk meg, ha egy hónap múlva veszünk egy másikat, abban már nem biztos, hogy ugyanaz lesz.