Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Kerpely Kálmán

1864.10.11. - 1940.06.24.




Születési hely: Oravicabánya
Születés ideje: 1864.10.11.
Halál ideje : 1940.06.24.

 

Kerpely Kálmán 1864. október 11-én született Krassó-Szörény vármegyében Oravicabányán. Bányamérnök édesapja Kerpely Antal az MTA levelező tagja volt. Édesanyja Bányász Emma.

Az ifjú Kerpely tanulmányait Selmecbányán végezte, majd 1881-től a keszthelyi Gazdasági Tanintézet hallgatója volt. Társai közül hamar kiemelkedett szorgalmával, a növénytermesztési kísérletek iránti fogékonyságával.

Amikor 1884-ben befejezte a tanulmányait, hívatásul a növénytermesztési szaktanári pályát választotta.

Gyakornoki munkáját Mezőhegyesen végezte majd 1886-ban katonai szolgálatra vonult. Leszerelése után -1887-ben- a korszerű kisbéri állami ménesbirtokra kérte magát, hogy a mezőgazdasági gyakornoki ismereteit tovább fejleszthesse.

Az 1889-90 években a minisztérium anyagi támogatásával a híres Halle-Wittenbergg-i egyetemen tanult és a szaktárgyakon kívül az akkor nálunk még nem oktatott mezőgazdasági kereskedelemből is eredményes vizsgát tett.

Hazatérése után kinevezték a keszthelyi Gazdasági Tanintézetbe, ahol a gazdasági növénytant, a növénybonc- és élettant, valamint a növénykórtant oktatta.

1892-ben a debreceni Gazdasági Tanintézet növénytermesztési tanszékének tanára lett. 1897-ben megbízták az igazgatói feladatok ellátásával, majd 1899-benkinevezték a tanintézet igazgatójává. Kutatói és pedagógiai tevékenysége ekkor bontakozott ki igazán a mezőgazdasági szakoktatás, valamint a dohánykutatás együttes művelésében.

Egyike volt azoknak a kutatóknak, akik a termés nagyságának alakulása mellett a termés minőségének kérdését előtérbe helyezték.

Úttörőként vallotta, hogy a tápanyag ellátottság és a vízhasznosulás szigorú kölcsönben áll egymással, ezért a termőhely éghajlatának figyelembevételével kell a tápanyag visszapótlást biztosítani.

A termelés mennyiségének növelését Kerpely abban látta, hogy megfelelő talajműveléssel a talajt olyan állapotba kell hozni, hogy az mindenkor képes legyen a szükséges vízmennyiség megtartására, a felesleges víz eltávolítására.

Kutatásaiban fontos szerep jutott a dohánytermesztésnek.

Dohánykísérleti állomásnak, amit 1897-ben alapított, 1920-ig volt vezetője.

Elsősorban a Szamosháti, a szegedi, a Szuloki, a Tisza vidéki, nagylevelű, a rétháti, a Faddi kislevelű táj fajták nemesítésével foglalkozott A hazai tájfajtákat keresztezte egymással és külföldi finomabb levelű fajtákkal.

Említésre méltó eredményt ért el a növény műtrágyázási kísérleteivel. Ez irányú kísérleti eredményeit „Dohánytermesztési kísérletek” címmel adta közre.

A növénytermesztésével kapcsolatban szerzett tapasztalatait „A jó dohánykertész” című munkájában foglalta össze, amely nagyon hosszú ideig a gyakorlati szakemberek nélkülözhetetlen kézikönyve volt.

A kutatások eredményeit az egész hazai dohánytermesztés (ami az akkori mezőgazdaság egyik fontos kérdéseként merült fel) igényelte és hasznosította, nagymértékben hozzájárultak a hazai dohánytermesztés eredményes és gazdaságos megvalósításához. Kutatási eredményei tudományos közlemények és nemzetközi kiállításokon történt bemutatók útján nemzetközi hírnévre tettek szert.

Munkásságát 1920-tól a Budapesti Tudományegyetem növénytani katedrájának vezetőjeként folytatta.

1922-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Tudományos Akadémián Székfoglaló előadását „Tanulmány a talaj vízkészleteinek és a termelés nagyságának szoros kapcsolatáról” címmel tartotta.

Kerpely Kálmán tevékenységét a tudományos igényesség jellemezte.

Gazdag szellemi örökséget hagyott hátra, amelynek középpontjában a talaj vízgazdálkodása és a növény tápanyag-ellátottságának kapcsolata áll.

Több, mint 1000 cikket írt.
Könyvei a már említetteken kívül:

Dohánymag-termesztés (Bp. 1907);
Díszdohányok termesztése (Bp. 1909);
A műtrágyák helyes alkalmazása (Bp. 1910);
A jó dohánykertész ( Bp. 1914.)
 

Kerpely Kálmán több mint ötven éven keresztül fáradhatatlan energiával tanította a felnövekvő gazdasági szakemberek százait.
Kerpely Kálmán 1940. június 24-én 75 éves korában hunyt el Budapesten.

 

Kerpely Kálmán halotti anyakönyvi kivonat másolata

 

 

Emlékezés Kerpely Kálmánra a Debreceni Agrártudományi Egyetem a Kerpely Kálmán doktori iskola szervezésében.


Forrás: Dohányújság

Képgaléria :

Kerpely Kálmán







Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket