Juhász Árpád
Születési hely: Tardoskedd
Születés ideje: 1876.03.26.
Halál ideje : 1964.
Juhász Árpád dohánynemesítő 1876. március 26-án született a Nyitra megyei Tardoskedden.
Édesapja Kisapáti Juhász Gyula szolgabíró volt, édesanyja Gajdácsi Irén.
Juhász Árpád születési anyakönyve
Gazdasági tanulmányait Magyaróváron folytatta, ahol 1896-ban kapott oklevelet. Ugyanitt állt munkába 1897-ben a növénytermesztési tanszéken.
1898—1904-ig a debreceni Gazdasági Tanintézet tanára és vezette az állami Vetőmagvizsgáló Állomást és a Növénytermelési Kísérleti Telepet is.
1904—1907-ig a kassai Gazdasági Tanintézet növénytermesztési tanszékének vezetője, majd hosszú ideig a kolozsvári Gazdasági Akadémia növénytermesztési tanszékének is vezetője volt. Mint ilyen vezette a Gazdasági Akadémia Növénytermelési Kísérleti Telepét is.
Juhász Árpád által nemesített Szabolcsi dohánytő 1926.
1920-ban került újra Debrecenbe, majd az Alföldi Mezőgazdasági Intézet megszervezésére és felállítására kapott megbízást Szegeden. Ezután nevezték ki a Dohánytermelési Kísérleti Állomás vezetőjévé, melynek élén 1924-1935 közt állt.
A magyar dohányok fajtajavításának kérdése a 20-as évektől kezdve egyre sürgetőbben merült fel. A dohányok nemesítését 1925-től fokozatosan megkezdték és az elkövetkező 8—10 évben eredmények is mutatkoztak.
Juhász Árpád a próbaszívásra bekért munkásokkal. Debrecen-Pallag,
1930-as évek
Erre az időre esik a Dohánytermelési Kísérleti Állomással kapcsolatban a Dohány kertészképző Iskola felállítása is, melynek nemcsak vezetője, hanem előadója is volt.
1935-ben állami szolgálatának teljes kitöltése után nyugdíjba helyezték, de továbbra is számítottak munkájára.
A Dohánytermelési Kísérleti Állomás vezetői székéből leköszönve, a Dohányjövedéki Központi Igazgatóság Budapesten szakértőnek a termelési osztályon, 1946-ig foglalkoztatta. Juhász Árpád ekkor töltötte be 70. évét.
1947-ben a Dohányjövedéki Központi Igazgatóság által 7 dohánybeváltó hivatal tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak dohánytermesztési oktatására küldték ki, majd a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségénél az egész országot behálózóan megtartott dohánytermelési szakelőadások megszervezésére és irányítására kérték fel.
Kiképezte a szakelőadókat és az ország fontosabb dohány termelési pontjain gyakorlati irányú előadásokat is tartott.
1948-ban ő szervezte meg a felszabadulás utáni első országos dohánytermelési versenyt, kisebb szakcikkeket írt, rádióelőadásokat tartott. Hosszú élete utolsó éveit is munkában töltötte. Szaktanácsokkal szolgált a Jövedék, valamint több vidéki kísérleti gazdaság számára.
1964-ben, életének 88. évében halt meg Budapesten.
Publikációinak száma viszonylag kevés;
A dohánybetegségekről dr. Kadocsával közösen írt könyvén kívül apróbb szakcikkek, ismeretterjesztő brosúrák jelentek meg tőle. Jelentősebb viszont kéziratanyaga, melyben rengeteg előadás, gyakorlati útmutatás szövege található a dohánytermesztés minden részletéről. Juhász Árpád gyakorlati munkája mellett legfontosabb feladatának tartotta, hogy a dohánytermelőket tájékoztassa és tanítsa.
Megoldotta a félévszázadig vajúdó kertészképzés kérdését. Az általa szervezett és a Dohányjövedék támogatásával 1930-ban indított Dohánykertészképző — 10 évfolyamán — 120 dohánykertész nyert minősítést.
Ezenkívül összegyűjtött minden adatot, mely a magyarországi dohánytermelésre vonatkozik.
Ő volt az első dohánynemesítő szakemberünk, aki a tájkutatás fontosságát felismerte, s egész életét a régi magyar dohányok fajtarekonstrukciójának szentelte.
Forrás: Dohányújság
