Magyar Dohányújság

Kosutány Tamás

1848. március 7-én született Nyírlugoson. A középiskolát Szatmárnémetiben végezte, mely után először a keszthelyi gazdasági tanintézetben, majd a pesti tudományegyetemen, majd – a Than Károly javaslatára kapott állami ösztöndíjjal – a hallei egyetemen folytatta és fejezte be tanulmányait.

Hazatérését követően, 1871-ben a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézetben a vegytan segédtanára lett. 1873-ban a lipcsei egyetemen védte meg német nyelvű doktori értekezését, illetve még ebben az évben megjelent első műve is A borászati vegytan alapvonalai címmel.

1877-1881 között többek között a magyarországi dohányfajták kémiai és növényélettani vizsgálatával foglalkozott. Ezzel gyakorlatilag megalapozta a dohánytermesztés, feldolgozás és cigarettagyártás során ma is alkalmazott beltartalmi vizsgálatokat is.

1883-ban tanártársával, Cserháti Sándorral megalapították a "Mezőgazdasági Szemlé"-t.

Kosutányt 13 esztendei magyaróvári szolgálat után, 1884-ben nevezték ki az időközben - az országban elsőként - akadémiai rangra emelt Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia vegytani tanszékének és a hozzá kapcsolódó Vegykísérleti Állomásnak vezetőjévé.

Kosutány, amikor 1887-ben megjelentette Cserháti Sándorral közösen írt "A trágyázás alapelvei" című munkát, melyben Kosutány írta a növénytáplálkozás tan, a mezőgazdasági kémiai és a trágyázástörténeti fejezeteket.

Kosutány Tamás
(1848-1915)

1894-ben addigi munkásságának elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjainak sorába választotta.

1903-ban kinevezték a budapesti Országos Kémiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás igazgatójának.

E két beosztásában dolgozott haláláig, miközben meghívott előadóként 1903 és 1908 között a József Műegyetemen mezőgazdasági kémiai technológiát tanított.

A mezőgazdasági ipar műszaki fejlesztésének egyik első hazai kezdeményezője volt, széles körű kísérleti tevékenységét tükrözik európai színvonalú munkái.

Budapesten hunyt el 1915. január 19-én. Sírja a Farkasréti temetőben található.
 

Munkássága során – Sigmond Elek emlékező szavaival – „előszeretettel foglalkozott olyan természetű témák tanulmányozásával, melyek nemcsak új tudományos irányt szolgáltak, de az egyes mezőgazdasági termelési ágazatok gyökeres átalakítását célozták és részben eredményezték is”.
 

Jelentősebb munkái:

• A borászati vegytan alapvonalai (1873)
• A magyarországi. dohányok jövője: TtK. 1875.
• Magyarország jellemzőbb dohányainak chemiai és növényélettani vizsgálata (1877–1881)    /182 MB /
• A trágyázás alapelvei (Cserháti Sándorral, 1887)
• A gazdasági szeszgyártás kézikönyve (Lázár L. Pállal, 1891)
• Takarmányozástan (Cselkó Istvánnal, 1894)
• A magyar búza és a magyar liszt a gazda, molnár és sütő szempontjából (1907)
• A mezőgazdasági chemiai technológia alapelvei (1908)

Kosutány Tamás
(1848-1915)