Ligeti László
Születési hely: Budapest
Születés ideje: 1910 05.21.
Halál ideje : 1991
1910. május 21-én született Budapesten. Édesapja Ligeti Imre, miniszteri ellenőr, édesanyja Hübner Mária.
A híres Budapesti I. kerületi Magyar Királyi Állami Werbőczy István Reálgimnázium tanult és érettségizett 1928-ban. Az érettségi után a Magyar Királyi Dohányjövedék budapesti raktárában helyezkedett el, mint időszaki munkás.
A dohánybálák forgatása közben sem töltötte hiábavalóságokkal az időt, hanem szorgalmasan tanult és készült a fontosabb és nagyobb felkészültséget igénylő feladatokra.
A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jog- és államtudomány karán fejezte be, tanulmányait, ahol doktori címet szerzet
A dohányjövedéki központi Igazgatóságara nyert kinevezést, és mint gyakornoktiszt később tiszt szolgált tovább
A dohánytermesztés gyakorlati ismereteit 1938–tól a Faddi Dohánybeváltó Hivatalnál szerezte, ahonnan szakmai tudásban meggazdagodva és családosan tért vissza rövid időre, Budapestre. 1940-ben a Budapesti Lágymányosi dohánygyárban, mint dohányjövedéki tiszt dolgozott, majd 1942-ben Debrecenbe a Dohánybeváltó Hivatalba került, ahol ugyancsak dohányjövedéki tiszti feladatokat látott el. 1944-ben Dohányjövedéki főtiszt kinevezést kapott.
A dohánykutatás iránti érdeklődése akkor ébredt fel benne, amikor a Pallagi Dohánykísérleti Állomással kapcsolatba került. Itt szívta magába a nagy elődöktől, Kisfaludy Mihálytól és Gulyás Antal professzortól a mezőgazdasági tudományokat és a dohánykutatás iránti szakmai rajongást. Közben beiratkozott Pallagon a Magyar Királyi Gazdasági Akadémiára ahol, mint okleveles gazda végzett
A háborúból és fogságból hazatérve ismét a dohányiparban helyezkedett el. A Kápolnai Dohánykísérleti Gazdaságok központjának vezetőjévé nevezik ki, majd innen ismét Budapestre helyezik 1955-ben a Dohánytermelési Központhoz.
Később a Dohánykutató Intézet megalakulása után Kisfaludy Mihály mellett a dohány nemesítés köti le a figyelmét és itt hasznosítja a rendívül jó megfigyelő képességét, természetszeretetét.
Amikor a dohánytermelési kutatásokat a Kertészeti Kutató Intézetbe szervezték át, az érdi kutató telepen kutatja a peronoszpóra-ellenálló vonalak és típusok viselkedését.
Nevéhez fűződik a peronoszpóra rezisztens (Érdi 129, a Subás Kapa, a Tolnai Kerti, a Virginia Delcrest fajták), a nikotin szegény Szabolcsi valamint a Kállói és egyéb fajták nemesítése. A peronoszpóra-ellenálló vonalak nemesítésének nagy jelentősége volt abban az időben, mert a peronoszpóra ekkor okozta a legnagyobb károkat az országban.
45 évi pályafutásának utolsó éveiben, Debrecenben a Dohánykutató Intézet igazgatóhelyettese volt. Ebben a beosztásban is kemény megpróbáltatásokban volt része az intézetszervezése, a mezőgazdasági kutatások érdekében.
1973-ban végleg nyugdíjba vonult.
1991-ben súlyos betegségben halt meg.
Könyvek:
Dimiter Atanaszov - Dr. Ligeti László - Kisfaludy Mihály - Móger János - Oltványi Ferenc: A dohány termesztése
Dr. Békési János - Kisfaludy Mihály - Dr. Ligeti László - Lossinszky Andor : Dohánytermelők kézikönyve
Agrártudományi Közlemények:
Ligeti László - Förster Herbert : A dohány fajtafenntartó nemesítése és vetőmagtermesztése
Ligeti László - Farkas Gyula: A Szabolcsi dohány nemesítése alkaloidtartalom csökkentése érdekében
Forrás: Dohányipar
