Magyar Dohányújság

MAGYAR DOHÁNYTERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HUNGARIAN TOBACCO GROWERS ASSOCIATION

Bethlen Pál

1883.09.12. - 1971.09.09.




Születési hely: Kolozsvár
Születés ideje: 1883.09.12.
Halál ideje : 1971.09.09.

 

Bethlen Pál gróf Kolozsváron született 1883. szeptember 12-én. Gyermekkorát a Kolozs megyei Drágon és Kolozsváron töltötte. Szülővárosában a református kollégiumban tanult, majd a budapesti Ferenc József Intézetben érettségizett. Jogi végzettségét a kolozsvári egyetemen szerezte.
 


 

A jogi doktorátus megszerzése után belépett Dr. Nagy Dezső ügyvédi irodájába, aki akkor a Konvent jogtanácsosa volt.

Az I. világháborúban, mint a volt közös 6-os huszárezred tartalékos főhadnagya, a szerb és olasz harctéren teljesített szolgálatot.

1921. november 22-én Budapesten kötött házasságot Serényi Gabriella grófnővel, aki 1901.03.17-én született ugyancsak Budapesten. Házasságukból két gyermek, Mária Ella 1922-ben Budapesten és 1925-ben Ferenc ugyancsak Budapesten született.
 


 

1922-1944 között a felsőház tagja volt, történelmi örökjogú család tagjaként. Az 1937-ben alakult felsőház jegyzőjének választották és tagja lett a Gazdasági Bizottságnak is.
 

Korelnök és korjegyzők. Új idők című lap 1910.
Bethlen Pál gróf dr. jobbról a második.

 

Feleségével együtt, egyházuk képviseletében részt vettek az amerikai Kossuth zarándoklaton, 1928-ban ott voltak Kossuth washingtoni szoboravatásán. 1931-ban a Bethlen Gábor Szövetség, Tiszteletbeli elnökének választotta.

Társadalmi feladatokat vállalt elsősorban az Országos Magyar Gazdasági Egyesület keretein belül, a Dohánytermesztési Bizottságban és a Dohánytermelők Országos Egyesületében dolgozott.

1931-ben Dohánytermelők Országos Egyesületének egyik küldötteként a dohánybeváltási árakkal, valamint a dohánytermeléssel kapcsolatos reformokról tárgyalt a pénzügyminisztériumban Vargha Imre államtitkárral, valamint a földművelésügyi minisztériumban Kállay Miklós miniszterrel. 

1934-től már a Dohánytermesztési Bizottság, a Dohánytermelők Országos Egyesület elnöke, valamint az Állandó Dohánytermelési Szaktanács alelnöke volt.
 


 

Elnöki ténykedései alatt olyan témák megvitatását és megoldását vállalta fel, mint:

  • a dohánybeváltási árak megállapításának kérdése
  • a trips kártétele és az ellene való védekezés. lehetőségeinek kutatása, Dr Gulyás Antal segítségével
  • a dohánykertészek fegyvergyakorlatának elhalasztása és az ezzel kapcsolatos katonai szolgálat alól való ideiglenes mentesítés
  • a dohánybeváltás során felmerült termelői anyagok beszerzésének ügye
  • dohány jégbiztosítás kérdése
  • dohánytermelői érdekképviselet megalakítása

1942-ban megérezte, hogy a dohánytermelők érdekeinek védelmére egy olyan szervezetre van szükség, amelyik jobban felvállalja a konfliktusokat, aktívan segíti a termelők munkáját ezért a szervezkedés ideje alatt kezdeményezte a Dohánytermelők Országos Egyesületének felszámolását és a tagságának az új szervezethez történő csatlakozását.

1943. április 14-én amikor megalakult a Dohánytermelők Országos Szövetsége,  Somssich László gróf  levezető elnök az előkészítő-bizottság hozzá előterjesztett javaslatára hivatkozva a szövetség elnökévé Bethlen Pál gróf dr.-t javasolta. Az újonnan alakult Szövetség nagy taps és éljenzés közepette megválasztotta Őt a Szövetség elnökévé.

Még abban az év novemberében a dohánybeváltási árak rendezésére irányuló javaslatot a szövetség a pénzügyminiszter elé terjesztette Bethlen Pál irányításával, amit a miniszter elfogadott és a korábban megállapított árakat jelentősen felemelte.

A szövetség megszervezte a termelési segédeszközök (szeg, drót, zsineg, lámpaüveg, stb.) beszerzését, dohánytermelési teljesítményverseny indítottak, ingyenessé tették a Magyar Dohányújságot, segítséget nyújtottak a dohánykertészek kenyérgabonával való ellátásában, a dohánytermesztés fejlesztése érdekében szakmai előadássorozatot tartottak és beindították a dohánykertészképző tanfolyamot is.

1944. januárjában, a dohánytermelők nagygyűlése után tartották a Dohánytermelők Országos Szövetségének igazgatóválasztmányi gyűlését ahol a szövetség a féléves munkájáról adott számot. Az előadó beszámolójában megemlítette, hogy rövid féléves működése és Bethlen Pál gróf dr. elnök irányítása alatt máris számos előnyt, kedvezményt tudott tagjai részére biztosítani a szövetség.

Bethlen Pál gróf dr. 1944-ben már tízedik éve irányította a dohánytermelők érdekvédelmi szervezeteinek a munkáját. Ebből az alkalomból Pintér Béla országgyűlési képviselő, választmányi tag méltatta a szövetség és a szövetség vezetőségének eredményes munkásságát. Gálffy István pedig keresetlen szavakkal emlékezett meg Bethlen Pál gróf dr.-nak, a szövetség elnökének érdekképviseleti munkássága 10 éves évfordulójáról.

Erre a jubileumra kapta azt az ezüst dohánylevelet, amit Ferenc fia ajándékaként, 2010. óta Sárospatak város, Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában – az Egyesült Államokból hazakerülvén - őriznek. 

Felirata:
 

„Dohánytermelők Országos Szövetsége elnökének Bethlen Pál grófnak dohánytermelői érdekképviseleti munkásságának 10 éves évfordulója alkalmából„

 

Ezüst dohánylevél MNM Rákóczi Múzeuma
 

Bethlen Pál a nyelvtudás fontosságát – miként apja – ő is sokra tartotta, több nyelven írt, beszélt, olvasott. 1910-ben nyitotta meg önálló ügyvédi irodáját Budapesten, mely egészen 1951-ig, Budapestről való kitelepítéséig működött. A „szegények ügyvédjeként” ismerték.

Az 1940-es évek végén letette a hites könyvvizsgálói vizsgát, de nem kapott munkát.

A református egyháznak is tevékeny tagja volt. A Sárospataki Református Kollégium főgondnokaként tevékenykedett 1932-től 1944-ig, valamint a zempléni egyházmegyének is gondnoka volt. Nagy buzgósággal fáradozott a kollégium ún. Angol internátusának ügyeiben. Személyesen utazott Angliába, hogy tanárokat hozzon az internátus részére.

1945-ben visszavonult a közéletből és birtokán, Sajószögeden élt. Közben birtokait rendeletileg igénybe vették, magyarul elvették, és a Sajószögedi Szövetkezet kapta meg.

1951-ben feleségével együtt kitelepítették Budapestről Jászdózsára. Serényi Gabriella az embertelen körülmények áldozata lett, s még abban az évben 1951.09.14. meghalt. Egyedül maradva, magányában papírra vetette visszaemlékezéseit.
 


 

1957. október 29-én, Jászdózsán másodszor is házasságot kötött, Luisa Marekkel, aki 1897. október 20-án született.

1961-ben vándoroltak ki Mária lányukhoz Argentínába. Kivándorlásukkor Ravasz László püspök a következőképpen jellemezte személyét:

„Benned egy új embertípust ismertem meg, a régi arisztokrata és a modern dolgozó polgár keverékét.”

Tíz évet töltött még családja körében Argentínában. 1971. szeptember 9-én, 88 éves korában, Córdobában halt meg. Ideiglenesen temették el ott. Ravatalára egy kis magyar címert tűztek.
 

Bethlen Pál fiával és unokájával  1969 Cordoba
Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteménye

 

Bethlen Pál gróf dr. és feleségének földi maradványaik nyughelyéül fia, Bethlen Ferenc Sárospatakot választotta.
Az újratemetésére, a sárospataki református temetőben került sor.


Forrás: Dr. Tamás Edit történész, igazgató MNM Rákóczi Múzeuma Sárospatak , Országos Széchényi Könyvtár ,  

Képgaléria :

Bethlen Pál







Időjárás




Máshol vagyok:



Kövessen minket