Magyar Dohányújság

Hadik János

Hadik János gróf 1863. november 23-án született a Szlovákiában, Kassai kerület, Nagymihályi járásában található Pálócon gróf Hadik Béla Mátyás Antal és Barkóczy Ilona grófnő második gyermekeként.

Középiskolai tanulmányainak Kassán végezte, majd utána a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémián tanult és végzett. 1884-ben huszárhadnagyként belépett az osztrák–magyar közös hadseregbe és Bácskába került a 10-es huszárokhoz.

Theresian Military Academy Shield Forrás: Wikipedia
 

Katonai pályáját azonban már korán felcserélte a politikaival. 1893-ban főhadnagyi rendfokozatban szolgálaton kívül helyeztette magát.

1893. október 2-án Seregélyesen feleségül vette Zichy Alexandra grófnőt, házasságukból négy gyermeke született: Amália 1894, Margit Mária 1899, Antal Max 1902, Béla Pál 1915

Leszerelését követően Tornanádaskai kastélyában élt és birtokainak kezelésével foglalkozott. Aktívan részt vett Abaúj- Torna vármegye közigazgatási, gazdasági és társadalmi életében. A megyei gazdasági egyesület elnöke, továbbá a törvényhatósági és közigazgatási bizottságnak, valamint a legtöbb szakbizottságnak és választmánynak tagja, részben elnöke.

1894-től örökös jogon tagja lett a főrendiháznak. E minőségében kezdődött első politikai szereplése, amikor az egyházpolitikai harcok alkalmával a liberális irány mellett aktiválta magát.
 

1894-től örökös jogon tagja lett a főrendiháznak.
Forrás: Wikipédia
 

Ifj. Andrássy Gyula gróf híveként, 1901-ben a Szabadelvű Párt programjával ismételten képviselői mandátumot szerzett választókerületében.

1904. november 18-i „zsebkendőszavazás” után kilépett a Szabadelvű Pártból. 1905-ben disszidens programmal, 1906-ban pedig országos alkotmánypárti programmal jutott be egyhangú szavazással a képviselőházba.
 
1906. április 19. és 1910. január 17. között a Wekerle-kormány belügyminisztériumi államtitkára volt, s mint Andrássy Gyula gróf első munkatársa kivette részét az alkotmánybiztosító törvények és a plurális választójogról szóló törvényjavaslat megalkotásából.

1908-ban megkapta Ferenc Józseftől a valóságos belső titkos tanácsosi címet.

1910-ben nem vállalt mandátumot, de 1912-től 1917-ig már ismét a főrendiházi ellenzék vezére, a közjogi és törvénykezési bizottság tagja, 1913-tól 1918-ig az újjászervezett Országos Alkotmánypárt alelnöke.

1917. augusztus 23-ától az Országos Közélelmezési Hivatal vezetésével és a közélelmezési ügyek vitelével megbízott tárca nélküli miniszteri tisztséget töltötte be gróf Wekerle Sándor harmadik kormányában. Nem volt hajlandó eleget tenni az osztrák gabonaszállítási követeléseknek, így 1918. január 17-én lemondott tisztségéről (a minisztérium vezetését Nagy Ferenc államtitkárnak adta át), majd január 25-én végleg távozott hivatalából.

1918. október 29-én, a forradalmi mozgalmak előretörésének megakadályozására, a király bizalmas tanácsadójaként a Budapesten tartózkodó Habsburg József főherceg – az általános várakozással ellentétben – nem Károlyi Mihály grófot, hanem Hadik Jánost nevezte ki miniszterelnökké.

Wekerle Sándor 1918. október 30-án délelőtt 10 órakor búcsúzott a miniszterelnökség tisztviselőitől, Hadik János pedig ekkor vette át a miniszterelnökség vezetését. Este 10-ig folytatta kormányalakítási tárgyalásait, a következő eredménnyel: Ifj. Rakovszky István a király személye körüli miniszter, Návay Lajos belügyminiszter, Grünn János pénzügyminiszter, Fenyő Miksa kereskedelemügyi miniszter, Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter, Huszár Károly vallás- és közoktatásügyi miniszter, báró Kürthy Lajos közélelmezési miniszter. Az igazságügyi tárcát Bizony Ákosnak ajánlotta fel, aki másnapra ígért választ. A honvédelmi miniszteri állás betöltését Hadik ugyancsak másnapig függőben tartotta.

A nap folyamán azonban Budapesten tüntetés kezdődött, amely felkelésbe csapott át. A felkelők megakadályozták egy menetszázad frontra küldését, kiszabadították a politikai foglyokat, elfoglalták a katonai térparancsnokságot, valamint a fontosabb középületeket és elfogták a katonai parancsnokot. Október 30-ról 31-re virradó éjszaka a felfegyverzett tömegek elfoglalták a főváros stratégiailag fontos pontjait.

Az események miatt Hadik János október 31-én hajnali 3 órakor megbízatását visszaadta, kormányának kinevezésére már nem kerülhetett sor, így Hadik közzététel nélkül kinevezett, de már esküt nem tett miniszterelnökként gyakorlatilag egy napig – pontosabban 17 órán át – gyakorolta hivatali jogkörét.

Október 31-én győzött az „őszirózsás” forradalom, Hadik miniszterelnöki megbízatása megszűnt, és József főherceg homo regius – IV. Károly király jóváhagyásával – Károlyit nevezte ki miniszterelnöknek. Károlyi tehát Hadik utódja volt a miniszterelnöki székben, kormányának tagjai viszont a Wekerle-kormány tagjait követték hivatalaikban – belügyminiszterként csak ekkor került leváltásra maga Wekerle is.

Hadik János gróf a Tanácsköztársaság idején a székesfehérvári fogházban raboskodott, de 2 hét után – Seregélyes lakosságának és ott fekvő uradalma alkalmazottjainak tüntető követelésére – szabadon engedték.

A forradalmak és az idegen megszállás után felhagyott a pártpolitikai tevékenységgel, főként a szociális és gazdasági problémák felé fordult.

1920-ban az Országos Közélelmezési Tanács elnöke, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) közgazdasági és pénzügyi szakosztályának elnöke, számos, főként gazdasági és gazdaságpolitikai egyesület és szervezet elnöke vagy tagja. Noha híve a földreformnak, élesen szembehelyezkedik Nagyatádi Szabó István mezőgazdasági reformjavaslatával. 1926-ban a Falusi Kislakásépítő Szövetkezetet vezette, de politikai okokból szeptemberben visszavonult.

1926-ban a Herendi Porcelángyár Rt. Hadik Jánost választotta meg elnökké, mely tisztséget haláláig töltötte be. Róla nevezték el az egyik, tisztaságot jelképező hófehér, anyagában mintás, peremén a gazdagságot szimbolizáló aranycsíkokkal egyszerűségében is különleges herendi mintát.

1927-ben a felsőház tagja lett, a genfi világgazdasági konferencián képviselte a magyar kormányt. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása után annak főtanácsi tagjaként munkálkodott.

1927. márciusban az OMGE keretében megalakított Gazdák Országos Propaganda Szövetségének elnöke. Ez évtől több más magas beosztást is elvállalt például
a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, majd az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének, az Országos Erdészeti Egyesületnek lett elnöke.

1927. január 19-én évi rendes közgyűlését tartotta a Dohánytermelők Országos Egyesülete, ahol Hadik János grófot választották elnöküknek.  Hadik gróf elfoglalván az elnöki széket, a dohánytermelés összes időszerű kérdéseit felölelő hatalmas koncepciójú beszéd alakjában tartotta meg elnöki székfoglalóját. Ezt a pozícióját haláláig 1933-ig töltötte be.

A következő évi Dohánytermelők Országos Egyesületének közgyűlésen Hadik Janos gróf elnöki megnyitójában ismét vázolta a dohánytermelés jelenleg időszerű összes kérdéseit, az ezt követő magas színvonalú vitában Tömöry Helyettes államtitkár is részt vett.

Közben 1928-ban tagja lett a genfi Népszövetség mellett működő Gazdasági Tanácsadó Bizottságnak (Comité Consultative Economique).

1929 januárjában megalakult a Dohánytermelési Szaktanács elnökévé választották, amelyről 1931. februárjában lemondott.

1929-től az Országos Kivándorlási Tanács elnöke. Tagja volt az országos 33-as bizottságnak, azonban politikai okokból onnan is lemondott.

Hadik János gróf 1927. Tolnai Vilaglapja
 

1931 novemberében a dohánytermelők tiltakozó nagygyűlést tartottak Nyíregyházán miután olyan hírek láttak napvilágot, hogy a Magyar Királyi Dohányjövedék 1932-ben a dohánytermelést csökkenteni kívánja és a beváltási árakat is leszállítják, mert a belföldi termésű dohány értékesítésében nehézségek mutatkoznak. Hadik gróf az értékesítés körüli mulasztással vádolta meg Wekerle Sándort volt pénzügyminisztert.  

1932-ben a földteher rendezés kiterjesztését kérte Hadik János gróf az Országos Gazdasági Liga gyűlésén, ahol ismét szóvá tette, hogy a dohánytermelés elhanyagolásával a gazdatársadalom súlyos kárt szenvedett.

A nyíregyházi nagygyűlésen Hadik gróf meghűlt és tüdőgyulladást kapott, amely végzetesnek bizonyult. Több betegséggel küszködött ezt követően, régi cukorbaja kiújult, veseműködési zavarok léptek fel, de dolgozott tovább. Halála előtt három héttel még egy gazdasági gyűlésen vett részt, de végül egy influenza vírus végzetesnek bizonyult. Hadik János gróf november 23-án még 70 életévét ünnepelte, 1933. december 10-én hajnalban pedig elhunyt.

Hadik János ma is élő leszármazottjai legkisebb fia, Béla gyermekei és unokái, többnyire az Amerikai Egyesült Államokban élnek.